A magyar kormány tavaly még vétóval fenyegetett a minimumadó miatt, most kiderült, hogy javítja az ország versenyképességét, és plusz 96 milliárd forint bevételt hoz a költségvetésnek. Igaz, épp a vétófenyegetéssel sikerült elérni, hogy az iparűzési adó beleszámítson, így sokkal kisebb hatása lesz.
A pénzügyminiszter szerint szuverenitási kérdés, hogy a kormányok dönthessenek a költségvetésekről. A tét valójában a 3 százalékos uniós hiánylimit visszatérése, amit Magyarország jó eséllyel még jövőre sem tudna teljesíteni.
Magyarországon nincs se infláció, se Mészáros Lőrinc, lesz viszont Paks II. és demográfiai fordulat.
A VOSZ üzletihangulat-felmérése szerint a kkv-vezetők 77 százaléka egyáltalán nem adna béremelést a következő 12 hónapban, de a többség egy 10 százalék alatti emelést „el tud képzelni”. A minimálbér-tárgyalásokon egy 10-15 százalék közötti emelés körvonalazódik, ami meghatározó lesz az átlagkeresetre is. Az üzleti hangulat nem romlott érdemben a harmadik negyedévben, de a cégek egyre nagyobb problémának látják a fizetési morál romlását és az uniós pályázatok hiányát.
Az ingatlanpiacot nem fogja beindítani, hogy az “önkéntes” kamatplafonnak köszönhetően 8-8,5 százalék környékére mérséklődtek a lakáshitel-THM-ek, de pici élénkülés jöhet. A bankoknak ez most annyira nem jó, de nem is túl rossz, és ha 2025 közepe táján 5 százalékra mérséklődik a kamatszint, boldogok lesznek a 20 évre fix 8 százalékon kihelyezett hitelekkel. A kormány a banki különadó emeléséből pénzt szerezhetett volna, de az unió felé a különadók kivezetését vállalta, a bankok jóindulatára pedig szüksége van.
Hamarosan aláírják a szerződést, a honvédelmi miniszter által gründolt Magyar Vagon megszerezte a MÁV-tól a Szolnoki Járműjavító többségi tulajdonrészét is a Dunakeszi Járműjavító után. A cég az oroszok kiszállása után egyedül teljesíti a teljes, egymilliárd eurós egyiptomi kocsimegrendelést, a forrást az állami Eximbank biztosítja.
A nyers gyümölcs ára egyelőre nem száll el. A floridai ültetvényeket két hurrikán tépázta, Európában pedig a tavalyi aszály okoz terméskiesést. De miért kedvezhet mindez a magyar almatermesztőknek?
A versenytorzító, erőszakos (jog)szabályalkotáson túllépve a kormány immár nyílt fenyegetéssel, zsarolással kényszerít piaci vállalkozásokat, hogy kedve szerint működjenek. A verőlegény-gazdaságpolitika arca, végrehajtója és szellemi atyja Nagy Márton. A miniszternek van víziója, de szinte biztos, hogy nincs igaza.
Majd’ egy év elteltével még zajlik annak a frissített dokumentumnak az elbírálása, ami a Paks II. végleges létesítési engedélyének alapja – az atomhivatal az elbírálást eredetileg 120 napra taksálta. A hosszú gyártási idejű alkatrészek egy része már készül Oroszországban, ezek külön engedélyeket kaptak, de a hivatal a gyártást is ellenőrzi.
Nem lesz konkrét szabály arra, mikor és mennyire kell a költségvetésből visszapótolni a jegybank tőkéjét, ha az negatívba fordul. Ha ilyen helyzet „hosszabb ideig” áll fenn, akkor „elfogadható időn belül” „megfelelő mértékre” kell visszapótolni. Mindenesetre a Költségvetési Tanács jogot kap ennek véleményezésére.
A pénzügyminiszter szerint tavaly valójában csak 4,9 százalék volt a költségvetés hiánya – ugyanakkor a pénzügyminiszter szerint az idei 5,2 százalékos hiány kisebb, mint a tavalyi hiány.
Nem a váratlan kiadások miatt omlott össze a költségvetés, hanem az elmaradó adóbevételek miatt. Az alapprobléma, hogy a kormány 2022 tavaszán túl optimistán tervezett 2023-ra.
Most is úgy van, hogy egy sor szakmunkát lehet szakképzettség nélkül, de szakfelügyelet mellett végezni, ami logikus, nem foghatja a létrát minden villanyszerelőnek egy másik szakképzett villanyszerelő. A kormány mindenesetre egy félreértésen alapuló közfelháborodás miatt inkább kihátrál egy jórészt technikai jellegű jogszabály-módosításból.
Nagyon elcsúszott a kormány, 3,9 százalék helyett 5,2 lehet az idei hiány, mert nincs elég áfabevétel, ellenben drága az államadósság finanszírozása. Gazdasági növekedés idén nem lesz, az infláció viszont majdnem 18 százalék. Jövőre jobbak a kilátások – ami a költségvetést illeti, köszönhetően egyebek mellett a számtalan megszorításnak. Az infláció lassulását fékezheti, ha a cégek az idei brutális infláció alapján áraznak jövőre.
A jegybank 13 százalékra csökkenti az irányadó kamatot, az eszközt pedig megszünteti, októbertől újra az alapkamat lesz a meghatározó. A bankok annyi pénzt tarthatnak októbertől a tartalékszámlájukon, amennyit csak akarnak, a túltartalékolt összegre a jegybank az alapkamatot fizeti.
Az unió kockázatos kínai akkumulátorfüggőség felé menetel, az Európai Bizottság pedig versenyfelügyeleti eljárást indít. A kínai gyártók trójai falova Magyarország, de Brüsszelnek vannak eszközei.
A Monetáris Tanács a jegybanki politika normalizálásáról döntött. Az alapkamathoz nem nyúltak, de a kamatfolyosó alját 12 százalékra, a tetejét 14 százalékra módosították. Minden bizonnyal kivezetik a tavaly október óta irányadó egynapos betéti tendereket, de bevezetnek egy új eszközt.
Vége a jegybanki vészhelyzetnek, kivezetik az egy éve ideiglenesen működő, az árfolyamválság megakadályozása érdekében bevezetett eszközöket, megszűnik a kettős kamatrendszer. A következő hónapokban a 13 százalékos alapkamat csökkentése is terítékre kerül, de még sokáig maradnak a magas kamatok. Orbán Viktor az Országgyűlésben rombolta a jegybank hitelességét, minisztere, Nagy Márton pedig harcot hirdetett.
Minden afelé mutat, hogy a Fidesz a 2010-es években alkalmazott eszközökkel nem lesz képes kivezetni az országot a válságból, és fenntartható növekedési pályára állítani a gazdaságot. És nem látszik, hogy a párt kész és/vagy képes lenne végrehajtani egy átfogó reformot.
Az idei hiány magasabb lesz a GDP 3,9 százalékára tervezettnél, de alacsonyabb a tavalyi 6,2 százaléknál, ennek érdekében a kormány kész kiadáscsökkentő és bevételnövelő intézkedéseket bevezetni. Matolcsy György jegybankelnök szerint a magas infláció miatt zuhant ekkorát a gazdaság. A magas infláció oka pedig a „kalandor gazdaságpolitika”, „gazdaságpolitikai tömegbaleset”. Erős nyitány a Közgazdász-vándorgyűlésen.