A vendégmunkások nem érzik jól magukat Magyarországon, öngyilkosság is előfordult már a körükben. A probléma része a szabályokat változtatgató kormány. A kabinet a legújabb szigorítással lényegében beismerte a gazdaságpolitika kudarcát.
A repülés nagyságrendekkel szennyezőbb és jóval kényelmetlenebb is, mint a vasút. Mégsem igazi alternatíva az utóbbi, amíg nem lesz a jelenleginél olcsóbb és gyorsabb. Kérdés, hogy ez sikerül-e.
Varga Mihály államtitkárai közül csak egy maradt a régi pozíciójában, Nagy Márton a helyettes államtitkárokat tolta előre, őket pedig jórészt a saját embereivel pótolta a szupererős nemzetgazdasági tárcánál.
Az EU 2050-re nullára szeretné csökkenteni az ingatlanállomány károsanyag-kibocsátását. Ehhez óriási lakásfelújítási programra lesz szükség, amelynek az első eredményei néhány év múlva már láthatóak lesznek.
2024 végén csak 221 ezer regisztrált álláskereső volt, miközben ennél közel 100 ezerrel többen vannak állás nélkül. Sok a nem regisztrált állástalan: úgysem lennének jogosultak támogatásra. Egyébként még a regisztráltak közt is csak 126 ezren kapnak támogatást.
Meglehetősen furcsa Mészáros Lőrinc exvejének kartellügye. Amely egyébként Mészáros Ágnes kartellügye is, 2022-ben, a válás előtt még érdekelt volt férje cégében. A szóban forgó közbeszerzést Mészáros Lőrinc érdekeltsége nyerte, a kartellező exvő ajánlata a bírálatig sem jutott. A legfurcsább, hogy az amúgy közbeszerzésbajnok Homlok Zsolt miért pont a válás környékén “buktatta le magát”. Gyanítható, hogy a jogállam kicsavarásával kiosztott NER-büntetésről van szó.
Az ország leggazdagabb embere a bankvezetésbe nem szól bele, de a felesége karácsony első napján már beengedi a konyhába, és Londonba is elmehetnek magángéppel. Az országgyűlés elfogadta a 2025-ös költségvetést és megszavazta a Pénzügyminisztérium megszüntetését. Varga Mihály búcsúzóul még megtrükközte az államadósságcsökkentést. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
A pénzügyminiszter nem teszi le a lantot. A Költségvetési Tanács szerint Varga utolsó büdzséje kockázatos, a parlament kormánypárti többsége azért csont nélkül megszavazta.
Változott a költségvetés az országgyűlési végszavazás előtt, bekerült a tanárok és a bírók béremelése, a külképviseleti dolgozók illetményét dollárizálták, Lázár János pedig felső korlát nélkül finanszírozhatja a buszos tömegközlekedést. Maradt a Pénzügyminisztérium, pedig január 1-én már nem lesz. És maradtak az egyre irreálisabb gazdasági előfeltevések.
Az ÁKK a kincstári számla terhére államadósságot vásárolt vissza a jegybanktól. Ez voltaképpen nem több könyvelési trükknél, de ahogy arra a Pénzügyminisztérium is utal, fontos, hogy az év utolsó napjára sikerüljön csökkenő államadósság-mutatót összehozni.
Az MBH elnök-vezérigazgatója nem repes az örömtől, hogy több százmilliárd forint adót kell befizetniük, de a gazdaságpolitikai érdek előbbre való, a tulajdonosok pedig türelmesek. Mészáros Lőrinccel szokott találkozni, szerinte a tulajdonos nem szól bele semmibe.
Egy intézkedést – ami nem is kormányzati intézkedés – kétszer számoltak bele a 10+1-es listába. A gazdasági minisztérium szerint az is intézkedés, hogy egy ötlet „kidolgozása került elő”.
Az Országgyűlés úgy szavazza meg a büdzsét, hogy abban szerepel a Pénzügyminisztérium fejezete. Ám a tárca január 1-én már nem fog létezni. Valószínű, hogy a kormány rögtön az országgyűlési elfogadása után rendelettel módosítja a költségvetést.
Lázár János miniszter olyan beruházásokat is kvázi bejelent, amelyek évek óta tervezettek, benne vannak a sztrádakoncessziós szerződésben. Ezzel együtt a kormány sok új projektre készül – miközben az eredeti érv a 35 éves koncessziós struktúra mellett az volt, hogy az államnak nincs pénze a szükséges beruházásokra. A koncessziós társaság szerint mindig folyamatosan dolgoznak az épp zajló felújításokon, az ütemezéseket az állam hagyja jóvá, ha valamivel megcsúsznak, pénztől esnek el.
Az MNB számításai szerint a kormány túltervezte az adóbevételeket jövőre, de a kiadások is kisebbek lesznek, mint amivel a kabinet tervez. Az adóváltozások 264 milliárd forint pluszbevételt jelentenek, azzal együtt, hogy emelkedik a családi adókedvezmény. Idén jó eséllyel nő az államadósság, de jövőre a kormány által vártnál jobban csökkenhet.
Évekig a fix ár volt a politika legfőbb érve a Roszatom megbízása mellett, most viszont már nem az a kérdés, hogy drágább lesz-e az új erőmű, hanem az, hogy mennyivel. Vagy inkább hányszorosával. A moszkvai ajándékpénz elfogyott, az orosz partner ceruzája alighanem vastagon fog majd, amikor az áremelés mértékéről egyeztetnek. És még a műszaki tartalom is megváltozhat, szokás szerint a nyilvánosság teljes kizárásával.
Az alapkamatot aligha csökkenti, de a kormánykritikus kommunikációt biztosan lecsavarja majd az új MNB-elnök. Nagy Márton nehéz időszakban marad ellensúly nélkül a kormányban.
A bitcoin álomhatárt tört át, de valójában az árfolyam még mindig rendkívül ingadozó, a jövőt jósolni szinte lehetetlen. Bitcoinba vagy bitcoinalapú eszközökbe fektetni Magyarországról sem nehéz, az óvatosság azonban indokolt.
A Paks II. létesítésiengedély-kérelmét eredetileg 2019 végén nyújtották be. Az Országos Atomenergia Hivatal 2022-ben feltételes módban megadta az engedélyt, de egy fontos dokumentáció átdolgozását kérte, anélkül a Paks II. csak alapozhatott, azt is saját felelősségére. Még két évbe telt, mire a dokumentációt elfogadható formára kalapálták. A beruházás végül tényleg zöld lámpát kapott, de már az is biztos, hogy drágább lesz 12,5 milliárd eurónál.
Szétváltak a kormány által összekalapált óriásbank, az MBH magántőkealapok mögött rejtőzködő tulajdonosai. A magyar állam részesedése csökkent, miközben a Mészáros Lőrinchez köthető entitások részesedése 47 százalék fölé nőtt.
