Az egészségügyi államtitkár a munkahelyi vizsgálatok megerősítéséről beszélt, aztán Semjén Zsolt lopakodó módon, egyetlen érintettel sem egyeztetve beterjesztette a vizsgálatokat felvizező javaslatot. Nem látszik, mi értelme az egésznek, sokan a vendégmunkások foglalkoztatásának megkönnyítését sejtik a háttérben, mások az orvosok elleni bosszúra vagy az ügyeleti rendszer megerősítésére tippelnek.
Az inflációnál nagyobb béremelkedés fordulópont, de az inflációs sokk nyomán a keresetek csak annyit érnek, mint 2020-ban. A gazdaságfejlesztési miniszter szerint nagy vívmány, hogy a minimálbér számszerűen nagyobb, mint 15 éve.
Az inflációt még nem sikerült letörni, a küzdelmet folytatni kell. Az infláció év végén 7 százalék körül lehet – a jegybanki cél 3 százalék. Az alapkamat 2024 februárjában csökkenhet először 10 százalék alá, ha minden jól megy, és a jegybank 75 bázispontos vágásokkal tud tovább haladni.
A jegybank 11,5 százalékra csökkenti az alapkamatot – jelentette be a Monetáris Tanács ülése után a Magyar Nemzeti Bank. A kamatvágás lehetett volna nagyobb, de a jegybank elsősorban a forint árfolyama miatt inkább óvatosan halad. Illetve jó eséllyel a jegybank hitelességét romboló kormánykommunikáció miatt véletlen sem akarja, hogy úgy tűnjön, meghajlik a kormány elvárásai előtt.
Az első, 5 millió forintos költségvetéstől a jelenlegi 465 milliárd forintosig – Budapestnek fogantatása óta szinte sose volt elég pénze, és szinte mindig kiszolgáltatott volt a kormánynak.
Sok vállalkozás kerülhet olyan helyzetbe, hogy valamennyit le kell csípnie a kiadásokból. Ez jelentheti azt, hogy nem emelnek a béren kívüli juttatásokon, esetleg csökkentenek is, egyes cégek pedig letehetnek a cafeteria bevezetéséről, noha eredetileg ezt fontolgatták.
A kormány 2023-ban még a megemelt hiánycélt sem lesz képes tartani, és a hiány a következő években is magas marad. 2024-ben nőni fog a GDP-arányos államadósság. A bizottság lassabb gazdasági kilábalást vár, mint a kormány.
Az atomerőművek építése során egyes rendszerelemeknél nem lesz szükség bonyolult engedélyeztetésre, elég lesz bejelenteni az atomhivatalnak, mi készül. Ha annak nincs ellenvetése, az engedély 15 nap után kiadottnak tekintendő. A hivatal szerint csak adminisztratív egyszerűsítésről van szó, egyes módosítások még növelik is a hatóság erejét, az új eljárási szabályok pedig nem vonatkoznak az üzemeltetésben és az üzemzavarok kezelésében kritikus rendszerelemekre.
A kormány „átvette az infláció elleni küzdelmet”, íme az eredmény.
Kevesek járnak jól új adószabályokkal, köztük vannak a Túró Rudi szerelmesei és a pénzüket bizalmi vagyonkezelésben forgató gazdagok. Fokozatosan élesedik a globális minimumadó, jön az e-áfa és az e-nyugta.
Az árszabályozás bonyolult és kétes sikerű folyamat, a jegybank inkább ostorozással igyekszik visszafogni a telekommunikációs szolgáltatókat és másokat az áremeléstől. Lehet, hogy egyes cégek ceruzája túl vastagon fog, de a körülményeket a kormány és az MNB együtt alakították.
A magyar kormány köti az ebet a karóhoz, hogy nem akarja lecserélni az orosz fűtőanyagot franciára a paksi atomerőműben – miközben a francia Framatome-mal erre is kiterjedő egyetértési megállapodást írt alá. Reális alternatíva lehetne az amerikai Westinghouse – a cég a hvg.hu-nak sem megerősíteni, sem cáfolni nem akarta, egyáltalán zajlanak-e egyeztetések. Nem világos, a magyar kormány miért ködösít, miközben Csehország és Szlovákia büszkén választják a Framatome-ot és a Westinghouse-t.
Ökoszisztémákat borítanak fel, őshonos fajok kihalását okozzák a más vidékekről behurcolt állat- és növényfajok. A védekezés sikeres lehet, de kevés ország foglalkozik vele.
2016 óta nem volt olyan alacsony a csok-folyósítások száma, mint 2023 első félévében. A lakáshitelezés a magas kamatok miatt megfeleződött. Mindezen az új csok sem fog segíteni, hiszen a kedvezményes hitel/támogatás ugyan kedvező, de sokkal szűkebb kör számára reális opció, és akiknek opció, jó eséllyel nekik is kell még hozzá piaci hitel. Hacsak nem vállalnak három gyereket.
Jövőre 20-30 százalékkal kellene emelni a közúti fuvarozás díjait, ez pedig már az inflációban is meglátszana. Ám egyebek közt az útdíjak emelése, a megbízók érdekei és a olcsó ukrán, török fuvarozók nehéz helyzetbe hozzák a hazai vállalkozókat.
Szélsőséges esetben a szállítások leállítása lehet a Bulgária által az orosz gáztranzitra kivetett különadó vége. Magyarország közben még több gázt vesz a Gazpromtól.
A magyar digitális gazdaság jelentős lemaradásban van – állítja Bíró Pál, a Google magyarországi vezetője. A javításhoz a hazai oktatás biztosan nem megfelelő.
A jegybank 0,75 százalékponttal csökkenti az alapkamatot, a ráta új mértéke 12,25 százalék.
A 2022-es költségvetési folyamatokat bemutató zárszámadás szerint a kormány 2021-ben úgy látta, jobban alakulnak a folyamatok a vártnál, ebből futotta a választások elé időzített osztogatásra. Vagyis nem futotta, már 2021 decemberében megszorításokat vezettek be, aztán jött az ukrajnai háború, végül a rengeteg különadóval együtt is 4,7 ezer milliárd forintos hiány. A sportkiadások viszont nem szálltak el.
Arra sincs garancia, hogy az Indotek részesedésszerzése az Auchanban jól fog elsülni, de az még kevésbé látszik, a NER-nek miért lenne jó a kiskermulti megszerzése. A francia tulajdonosok aligha büszkék, legalábbis nem verték nagy dobra a sikeres magyarországi tőkebevonást.