Átláthatatlanul és döcögősen kivitelezve, de érdemi bérfejlesztésről van szó a pedagógusok esetében – bár az első fizetési papírok szerint van, aki csak 3%-ot kapott –, 2030-ig szóló ígéret is van a folytatódó emelésekre. Jövőképre is nagy szükség lenne, hogy legyen utánpótlás.
Épp aznap tartott all-star megbeszélést a jegybank, amikor életbe lépett a bankok által a Nemzetgazdasági Minisztérium felé „önként” vállalt kamatakció, amelynek keretében fél évig lemondanak saját hasznukról. Az akcióról folytatott egyeztetésekbe a jegybankot nemhogy nem vonták be, de a véleményét is lesöpörte a minisztérium.
Marad a lassúnak tekinthető kamatvágási tempó, nem mérséklődik 10 százalék alá az alapkamat.
A fővárosiak új, olcsóbb szuperbérletet kapnak a vármegyebérlet képében. A BKK csökkenti a Budapest-bérlet árát, még árverseny is kezdődhet, ha a MÁV beszáll. A főpolgármester végső soron feladta a főváros önálló tarifapolitikáját, a bevezetendő rendszerben csak a kormány politikai akaratán múlik, elszipkázza-e a kritikus bevételeket, és keresztbe tesz-e a fővárosnak ez elszámolásokkal. Amelyek részleteit még ki sem dolgozták.
A legújabb demográfiai adatok is alátámasztják: nem várható, hogy a kormány akár a csok plusszal is eléri népesedéspolitikai céljait. A hitelkonstrukció a rászorulók támogatására is alkalmatlan, viszont a kabinet sokat spórol vele.
Az akkumulátorcsomagok súlya miatt a villanyautók jóval nehezebbek, mint belső égésű motorral szerelt társaik, használatukhoz ezért nagyobb teherbírású abroncsokra van szükség.
A jegybank tagadja, hogy személyes sértettségből kritizálnák a kormányt.
A kormány az üzemanyagok adóit az egekig emelte, közben pedig árcsökkentést követel a kereskedőktől, és belengette az árstop ismételt bevezetését is.
Nem sikerült elkerülni a recessziót a kamattámogatott állami hitelekkel. Ez annyira nem meglepő: a gazdaságélénkítésen túl a Baross-program ezer milliárdjának egyszerre kellett volna pótolnia a kormány által ki nem írt uniós pályázatokat és újrafinanszíroznia a lejáró MNB-s NHP Hajrá!-hiteleket.
A 2,9 százalékos hiány eléréséhez durva megszorítások kellenének.
Januárban 100 bázispontos kamatvágás jöhet a korábbi 75 bázispontos csökkentések után, ezzel 9,75 százalék lenne az alapkamat.
Amolyan terv, még csak nem is cél, hanem eszköz – mondják kormánytagok a költségvetésről. Valójában a költségvetés egy törvény, amit a kormánynak végre kell(ene) hajtania.
Kamattámogatott hitelekre és foglalkoztatásjavításra mehet az uniós források nagy része. A programok jövőre pörögnek fel, hogy a 2026-os választásokra beérjenek a gyümölcsök.
A KSH nem veszi figyelembe a betétdíjakat az inflációban, mivel a csomagolóanyagok visszaválthatóak. Az energiainfláció számításáról a KSH még tárgyal az Eurostattal, de az eredménytől függetlenül nem fogják visszamenőleg módosítani az inflációs adatokat.
A kiskermultiknak tájékoztatást kell kitenniük, ha egy termék kiszerelése csökken. Pedig a kiszerelés mérete a gyártókon múlik, ha ők címkéznének, akkor a kisboltok vevőihez is eljutna az információ. A "zsugortájékoztatókkal" újabb felületet kap a propaganda a boltokban, a multik még egy kötelező pluszfeladatot és adott esetben bírságokat. Előfordulhat, hogy a zsugorinfláció elleni harc végül gerjeszteni fogja az inflációt.
A MÁV és a BKK közti együttműködés megszűnését a kormányoldal igyekszik Karácsony Gergelyre tolni, de maga a MÁV ismerte el, hogy a márciusi határidő mögött minisztériumi döntés áll. Karácsony Gergely és a fővárosi ellenzék csak veszíthet, de a Fidesznek is van veszteni valója az önkormányzati választásokon. Ha nincs megegyezés, több százezer utasnak drágulhat a közlekedés. Mindez az agglomerációs ingázókat kevésbé érintené, a legtöbbet a MÁV-járatokat csak városhatáron belül használók, például a csepeliek és a békásmegyeriek buknák.
Tavaly a költségvetés alaposan elvétette a kitűzött hiánycélt, 4600 milliárd forint lett a pénzforgalmi hiány, de a pénzügyminiszter szerint jó, hogy a hiány csökkent 2022-höz képest. Bár még az idei gazdasági-költségvetési folyamatokat sem látják, idén is tavasszal állítják össze a jövő évi büdzsét.
Látványos, hogy Nagy Márton olyan miniszteri képet épített fel magáról, amibe Orbán Viktornak – ahogy preferenciáit eddigi működése alapján megismerhettük – bele kellett szeretnie.
A Szegeden gyárat építő kínai BYD épp most előzi meg a piacvezető amerikai Teslát globális eladásokban. A vállalat üzleti eredményei szárnyalnak, a kilátások pompásak. Peking a 2010-es években rengeteg állami erőforrással támogatta az elektromos autózást – épp ezért Brüsszel épp vizsgálja, hogyan lehetne megvédeni az európai piacot a felszteroidozott kínai gyártóktól. Borítékolható, hogy a magyar állam legalább 100 milliárd forinttal támogatja a szegedi beruházást közvetlenül és infrastruktúrában.
Varga Mihály 0,4 százalékos gazdasági visszaesést vár idénre. A pénzügyminiszter szerint a kormány soha nem próbált nyomást gyakorolni a jegybankra – pedig a nyomásgyakorlási kísérletek jól dokumentáltak.