Szijjártó Péter úgy jelentette be az ukrajnai dízelkivitel „leállításra kerítését”, mintha valami kormányzati büntetőintézkedés vagy szankció lenne a Barátság kőolajvezeték leállása miatt. Gulyás Gergely úgy beszélt róla, mintha ez a Mol exportképességét tükrözné. A kettő egyszerre nem lehet igaz, és nem is az.
A Molt nehéz helyzetbe hozta a Barátság kőolajvezeték leállása. A magyar olajmulti az ország legnagyobb nagykereskedője is, ám az OMV nagyrészt nem a Moltól vett termékekkel látja el a magyarországi kútjait, és a Shell kúthálózata is több lábon áll.
A magyar kormány szerint Ukrajna szándékosan nem állítja helyre az eredetileg orosz támadásban megsérült Barátság kőolajvezetéket. Magyarország ezért addig nem exportál dízelüzemanyagot Ukrajnának, amíg nem áll helyre a Barátság.
Négy éve tart az ukrajnai háború, és a kormány ahelyett, hogy ezalatt felkészült volna az orosz olajról leválásra, folyton a függőségünket bizonygatta, közben pedig elidegenítette magától Ukrajnát és Horvátországot, a két olajtranzitországot. Erre most leállt a Barátság olajvezeték. Indokolt-e pánikolni? És jöhet-e ezerforintos benzinár?
A kisvállalatokat célzó, államilag támogatott hitelek makrogazdasági hatása nem túl jelentős, de érezhető. Különösen olyankor fontosak, amikor a gazdaság küszködik, a piaci kamatok pedig magasak.
A kormányrendelet megjelenését követően az MVM azonnal elkezdi jóváírni a számlákban a 30 százalékos gázkedvezményt. Aki utóbb, április végéig villanyfogyasztására kéri a kedvezményt, attól a gázkedvezményt utólag visszaveszik számlajóváírással.
30 százalékos mennyiségi diszkontot ad az állam a januári rezsifogyasztásra, de nem mindenkinek, nem egyforma módon és igazából indokolatlanul. Egy biztos: a rezsicsökkentés örök.
22 évvel a kettős állampolgárságról szóló népszavazás, illetve az emlékezetes MSZP-kampány után az MSZP spinoff-pártja, a DK újra a határon túliakkal kampányol.
A tavalyi drasztikus, 20 százalék feletti ingatlanár-emelkedés után idén már ennél kisebb drágulás várható. Utánajártunk, mi várható idén az ingatlanpiacon.
Az év eleji hideg lépéskényszerbe hozta az Orbán-kormányt. Ám a 30 százalékos diszkontot kínáló „januári rezsistop” nyakatekertre sikerült, szükségességét elmosta a meleg eső, hónapokig tartó kibogozása pedig lehúzhatja a sárba a korábbi csodafegyver „rezsicsökkentést”.
Szijjártó Péter vagy nem tudja, hogy a választáson pártok és jelöltek indulnak, vagy beismerte, hogy a kormány – mint pártfüggetlen állami szerv – részt vesz a kampányban. Így a választás nem tekinthető tisztességesnek. Vélemény.
A Varga Mihály vezette jegybank egyelőre 6,5 százalékon tartja az alapkamat mértékét. Kamatcsökkentés februárban, de inkább márciusban jöhet, ha a körülmények és a kilátások lehetővé teszik.
Tavaly az év utolsó hónapjában a kormány kipumpált 400 milliárd forintot az állami vállalatokba és ingatlanokba. Ezzel az egész éves pénzforgalmi hiány 5,7 ezermilliárd forint lett. A stagnáló gazdaság mellett a bevételek éppencsak elérték a tervezettet, miközben a vártnál drágább volt az államadósság finanszírozása, az uniós források befagyasztása pedig azzal együtt is 400 milliárd forintos lyukat ütött, hogy a kormány a maga részéről jegelte az uniós programokat.
Az emberekhez értő menedzser Kapitány István, a Shell volt alelnöke, a Tisza idei első nagy igazolása. Bár Jockey Ewinghoz hasonlította magát, sok hasonlóság nincs közte és a Dallas olajmágnása között.
Egyelőre nem világos, pontosan hogyan fogja az állam átvállalni a januári többletfogyasztás költségét a családoktól, az azonban látszik, hogy a kormány arra nem vette a fáradságot, hogy egy észszerűbb rendszert dolgozzon ki a rezsire.
Jelen állás szerint 2028 közepéig csúszik az Agrárminisztérium és az Igazságügyi Palota felújítása a Kossuth téren. Ráadásul ha a kormány úgy dönt, az Agrárminisztérium épületébe költözhet az Országgyűlés, amíg az Országház belső felújításon esik át. Az egész ügy legnagyobb nyertese pedig Schmidt Máriáék családi cége.
A büdzsé hiánya az eredeti tervhez képest 140 százalékra teljesült, de még a novemberben emelt hiánycélt is elvétette a kormány december végére nagyjából félezer milliárd forinttal. A meglepően magas hiány mögött előre hozott kifizetések állhatnak. A nemzetközi befektetők ugyanakkor a jelek szerint nem estek kétségbe, a nagy hitelminősítők azonban már leadták a figyelmeztető lövéseket, és az uniós túlzottdeficit-eljárás is folyamatban van.
2025-ben 5,74 ezermilliárd forint volt a költségvetés hiánya, a deficit egyetlen hónap (december) során 1,7 ezermilliárd forinttal nőtt. Az NGM egy 240 milliárd forintos, januárra csúszott uniós utalásra mutogat, de a hiány azt figyelembe véve is sokkal magasabb, mint a 4,12 ezermilliárd forintos törvényi előirányzat, sőt, az 5,06 ezermilliárd forintos emelt célt is messze meghaladja.
A Magyarországnál amúgy jóval elmaradottabb, belpolitikailag labilis Bulgária január elsején bevezeti az eurót. A magyarázat: a 90-es évek sokkjai után közös cél volt a pénzpiaci stabilitás, az alacsony költségvetési hiány, az alacsony infláció elérése. Magyarország nem teljesíti a csatlakozási kritériumokat, sőt konvergencia helyett divergál a céloktól. Pedig az euró elleni politikai érv már rég megdőlt.
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy távoli királynő, aki nem királynő, s neki egy itteni szolgálója, aki nem szolgája, és ezek a gazemberek el akarták küldeni a gyerekek pénzét a szomszédba, szegény Volodimirnek, aki nem szegény volt, hanem gazfickó, olyan gazfickó, akit gyepált a másik szomszédja: Vlagyimir nem király, nem gazfickó, aki igazándiból király és gazfickó. De Vlagyimir nem is gyepálja Volodimirt, ha mégis lövöldözi néha kicsit, hát legföljebb azért, mert megérdemli. Kicsit büntibe rakja, na. Kijárt már neki. Ott ült a homokozóban, foglalta a helyet, mekkora csúnyaság már. Vissza is ütött, mit képzel magáról?
