Magyarország már két nagy hitelminősítőnél áll a bóvli küszöbén. A Fitchet aggasztja a növekvő hiány és államadósság, amit az NGM udvariasan, Szijjártó Péter háborogva fogadott.
A büdzsé 11 hónap alatt 4070 milliárd forint deficitet hozott össze. Ezzel majdnem összejött az egész évre tervezett hiány – vagyis összejött volna, ám a kormány informálisan adott magának 932 milliárd forint plusz mozgásteret.
A hitelminősítő még mindig a befektetésre ajánlott kategóriában tartja Magyarországot, de aggasztja a választási osztogatás miatt növekvő hiány, államadósság, a gyenge gazdasági növekedés. Továbbá a kiszámíthatatlanság, az unortodox gazdaságpolitika és az orosz függés.
Az Orbán-kormány és a Mol szívesen rátenné a kezét az amerikai szankciók által ellehetetlenített orosz olajipari érdekeltségekre a Balkánon, de kérdés, elég-e ehhez körbeudvarolni Trumpot és Putyint.
Pangó gazdasághoz képest magas ütemben, 7, illetve 11 százalékkal nőnek a minimális keresetek. A kormányzat örülhet, a bérkiáramlás pörgeti a fogyasztást, és még Magyarország régiós pozíciója is javul.
A magyar bankszektor a digitális csatornákon keresztül a kötelezőt hozza az ügyfelekkel fenntartott kapcsolatokban, az extrák elterjedése nehézkes. Félő, hogy a banki digitalizáció demográfiai falba ütközött.
De legalább készültek közös fotók Putyinnal és Lavrovval.
A gazdasági és államháztartási előrejelzések rontása és a dorgálás biztos, de nem volna meglepő egy leminősítés sem a bóvli peremére a Moody’s-tól. A magyar minősítéshez kapcsolt kilátás egy éve negatív, azóta romlottak a gazdasági kilátások, a befagyasztott uniós támogatások egyre inkább elveszni látszanak, a kormány pedig elengedte az eddig legfőbb pozitívumnak tartott költségvetési fegyelmet, az államadósság rövid távon emelkedő pályára állhat.
A jegybank hivatalos előrejelzésénél kisebb számot mondott Varga Mihály elnök a jövő évre. Vélhetően az árrésstop meghosszabbítása és kiterjesztése mérsékelheti akár 0,4 százalékponttal az inflációs mutatót.
A banki automatizálás nem ér véget a chatbotoknál: előrejelző analitikák, gépi hiteligény-feldolgozás és csalásmegelőző robotok is működnek a magyar bankoknál. Az ügyfélélmény javul, de vannak kockázatok, amikre figyelni kell.
A klímaváltozásnak köszönhetően megnyíltak Kína előtt Oroszország északi felségvizei, ami áldás a kereskedelemre és csapás a környezetre.
A megduplázott banki különadó és az emelt költségvetési hiánycél mellett minden bizonnyal szükség lesz újabb megszorításokra. Az elmúlt évek alapján további különadók és burkolt adóemelések várhatók.
Az ipari termelés évek óta zsugorodik, s a mélypontot még mindig nem érte el. Az elmaradó beruházások tartós roncsolódást okoznak.
A 14. havi nyugdíj bevezetéséről szóló törvénymódosítás csak a havi juttatás 25 százalékának kifizetését írja elő 2026-ra, az ígért fokozatos bevezetést nem írja törvénybe. Ha a kormány/párt nem tesz semmit, soha nem lesz 14. havi nyugdíj, csak 57. heti. 2020-ban még törvénybe írták a 13. havi nyugdíj fokozatos bevezetését.
A technológiai fejlődéssel párhuzamosan 2030-ig a munkavállalók jó hatvan százaléka át- és továbbképzésre szorulhat. Ehhez a munkáltatóknak időt és motivációt kell biztosítaniuk.
A tavaszi, a teljes Ibériai-félszigetet érintő nagy áramszünet után kezdtek el dolgozni a készenléti töltőállomások kijelölését lehetővé tevő jogszabályon. A kutakat aggregátorokkal szerelik majd fel, így áramszünet esetén is tankolhatnak majd náluk a vészhelyzet elhárításában részt vevő járművek.
Egy törvénymódosítással az Országgyűlés megteremtheti a kis, moduláris nukleáris reaktorok magyarországi alkalmazását. A módosításban új konzultációs, véleményezési eljárásokat is bevezetne a szakminisztérium – miután a Roszatom egy év helyett öt évig küszködött a Paks II. létesítési engedélyének megszerzésével.
A kormány beismerte, hogy alig lesz idén gazdasági növekedés, a költségvetési hiányt pedig elengedik. Az USA pénzügyi védőhálót ad, szankciómentességet, cserébe Magyarország 466 milliárd forintért vesz fegyvereket, gázt, nukleáris fűtőelemeket.
A magyar delegáció elérte Trumpnál, amit reálisan elérhetett: (vélhetően ideiglenes) mentességet az orosz energiahordozókat érintő szankciók alól. Cserébe (ahogy várható volt) Magyarország gázt, fegyvereket és nukleáris technológiát vesz, az előzetes tájékoztatás szerint 466 milliárd forint értékben. A deal mindenképpen siker a Fidesznek, a részletek ismerete nélkül nem tudni, Magyarország jól jár-e.
Trump és Orbán között a legkényesebb kérdés az orosz olajról (és gázról) való leválás. A magyar kormányfő reális célja annyi lehet, hogy haladékot kapjon – legalább az országgyűlési választásokig, cserébe azonban dollárban mérve is százmilliárdos ígéreteket kellene tennie. Mindezt úgy, hogy a Trumppal ápolt jó viszony mindeddig csak néhány kedvezményt fialt, cserébe az amerikai elnök vámháborúja megütötte a külkereskedelmet.
