A választási osztogatás és a megemelt költségvetési hiányok miatt a kormány lecsúszik a túlzottdeficit-eljárásban vállalt pályáról. 2027-ben jelentős, a GDP 1,7 százalékával egyenértékű megszorításra lesz szükség. A kiadási oldalt alaposan le kell majd faragni a GDP-hez képest, adócsökkentésre pedig nem lesz lehetőség.
Az útdíjak jelentősen emelkednek, a közúti fuvarozók áraik emelése nélkül képtelenek tovább működni, de egyelőre azt sem tudják, pontosan mekkora emelést kellene elfogadtatniuk a megrendelőikkel. A szaktárca karácsony előtt két nappal ül le velük. Közben kivezetik a vasúti egyeskocsi-fuvarozás támogatását, ez 11 vasúttársaság 700 megrendelőjét érinti. Szintén nem tudni, mekkora lesz emiatt a vasúti áremelés, és hány megrendelő számára opció egyáltalán az ismeretlen mértékben dráguló közúti szállítás.
A miniszterelnök megsértette a jegybanktörvényt, a Magyar Nemzeti Bank függetlenségét, ha igaz, amit állít, és utasítást vagy akár kérést „adott ki” Varga Mihály elnöknek.
Idén 0,5 százalékkal nőhet a magyar gazdaság, jövőre is csak 2,4 százalékkal. Az infláció viszont alacsonyabbnak ígérkezik a korábban vártnál, a kamatcsökkentés is szóba került, de a jegybank még mindig az óvatosságot hangsúlyozza.
Az infláció a jegybank toleranciasávjába lassult, de ez csak ideiglenes, minden az alapkamat 6,5 százalékos szinten tartása mellett szól. A Monetáris Tanács ennek megfelelően döntött.
Túl sok lett Magyarországon az energiatároló nélküli háztartási napelem, a kormány emiatt előbb kivezette a kedvező szaldó elszámolást, ezzel azonban kiszúrt több tízezer háztartással. Januártól ők 80 százalékos támogatással kapnak energiatárolót, hogy ne kelljen fillérekért a túlterhelt hálózatra önteniük a megtermelt áramot. A pályázat örvendetes, de a szakértő szerint nem ez a valódi megoldás.
Magyarország már két nagy hitelminősítőnél áll a bóvli küszöbén. A Fitchet aggasztja a növekvő hiány és államadósság, amit az NGM udvariasan, Szijjártó Péter háborogva fogadott.
A büdzsé 11 hónap alatt 4070 milliárd forint deficitet hozott össze. Ezzel majdnem összejött az egész évre tervezett hiány – vagyis összejött volna, ám a kormány informálisan adott magának 932 milliárd forint plusz mozgásteret.
A hitelminősítő még mindig a befektetésre ajánlott kategóriában tartja Magyarországot, de aggasztja a választási osztogatás miatt növekvő hiány, államadósság, a gyenge gazdasági növekedés. Továbbá a kiszámíthatatlanság, az unortodox gazdaságpolitika és az orosz függés.
Az Orbán-kormány és a Mol szívesen rátenné a kezét az amerikai szankciók által ellehetetlenített orosz olajipari érdekeltségekre a Balkánon, de kérdés, elég-e ehhez körbeudvarolni Trumpot és Putyint.
Pangó gazdasághoz képest magas ütemben, 7, illetve 11 százalékkal nőnek a minimális keresetek. A kormányzat örülhet, a bérkiáramlás pörgeti a fogyasztást, és még Magyarország régiós pozíciója is javul.
A magyar bankszektor a digitális csatornákon keresztül a kötelezőt hozza az ügyfelekkel fenntartott kapcsolatokban, az extrák elterjedése nehézkes. Félő, hogy a banki digitalizáció demográfiai falba ütközött.
De legalább készültek közös fotók Putyinnal és Lavrovval.
A gazdasági és államháztartási előrejelzések rontása és a dorgálás biztos, de nem volna meglepő egy leminősítés sem a bóvli peremére a Moody’s-tól. A magyar minősítéshez kapcsolt kilátás egy éve negatív, azóta romlottak a gazdasági kilátások, a befagyasztott uniós támogatások egyre inkább elveszni látszanak, a kormány pedig elengedte az eddig legfőbb pozitívumnak tartott költségvetési fegyelmet, az államadósság rövid távon emelkedő pályára állhat.
A jegybank hivatalos előrejelzésénél kisebb számot mondott Varga Mihály elnök a jövő évre. Vélhetően az árrésstop meghosszabbítása és kiterjesztése mérsékelheti akár 0,4 százalékponttal az inflációs mutatót.
A banki automatizálás nem ér véget a chatbotoknál: előrejelző analitikák, gépi hiteligény-feldolgozás és csalásmegelőző robotok is működnek a magyar bankoknál. Az ügyfélélmény javul, de vannak kockázatok, amikre figyelni kell.
A klímaváltozásnak köszönhetően megnyíltak Kína előtt Oroszország északi felségvizei, ami áldás a kereskedelemre és csapás a környezetre.
A megduplázott banki különadó és az emelt költségvetési hiánycél mellett minden bizonnyal szükség lesz újabb megszorításokra. Az elmúlt évek alapján további különadók és burkolt adóemelések várhatók.
Az ipari termelés évek óta zsugorodik, s a mélypontot még mindig nem érte el. Az elmaradó beruházások tartós roncsolódást okoznak.
A 14. havi nyugdíj bevezetéséről szóló törvénymódosítás csak a havi juttatás 25 százalékának kifizetését írja elő 2026-ra, az ígért fokozatos bevezetést nem írja törvénybe. Ha a kormány/párt nem tesz semmit, soha nem lesz 14. havi nyugdíj, csak 57. heti. 2020-ban még törvénybe írták a 13. havi nyugdíj fokozatos bevezetését.
