Úgy tűnik, hogy a Postát is beszippantja az épp összeálló, Mészáros-közeli szuperbank. Közben az állami szektorban a postai dolgozóknak kellett a legvéresebb harcot folytatniuk a béremelésért.
Az e-jegyrendszer miatti veszteség és az alulfinanszírozottság miatt 4,7 milliárd forint volt a BKK vesztesége 2019-ben. A BKV szintén veszteséges volt, ott 3,8 milliárd volt a veszteség. És ez még jó év volt, 2020-ban alaposan keresztbe tesz a járvány és a kormány.
A jogszabályok nem teszik lehetővé építési beruházások közbeszerzéseinél a jelentkezők 8 évnél régebbi referenciamunkáinak figyelembevételét, a BKK mégis 10 éves referenciaidővel írta ki a Lánchíd-tendert. Ide kapcsolódó érdekesség: decemberben lesz 9 éve, hogy véget ért a Margit híd felújítása, amit a Simicska-féle Közgép, a Strabag és az A-Híd csináltak.
Rosszul hivatkozta meg a hivatalos dokumentumokban a kormány a felszámolás alatt álló debreceni Dispomedicor orvosieszköz-gyártót, amikor stratégiai jelentőségűvé minősítette, és ezzel államosította a felszámolását.
Programozó senkiből nem lesz az online állami informatikai alapozó elvégzésétől. Az átadott tudásanyag a trivialitásoktól indul (sajnos erre Magyarországon szükség van), és van benne sok, a hétköznapi életben hasznos információ. Bő fele tényleg szakmai, viszont sokszor inkább riasztó, mint alapozó.
Valójában 44 milliárdba kerül az államnak a Mátrai Erőmű megszerzése. A 17,4 milliárdos vételár ugyanis a külső adósságok miatt olcsósított ár, az állami MVM most tehermentesíti az erőmű-cégcsoportot, illetve a cégeknek már a működéshez azonnal tőkeinjekcióra van szükségük.
A régiós exportfejlesztési irodákért felelős állami cég rendelt egy kirendeltséget Triesztben is. Itt egy év alatt sem sikerült nyélbe ütni a kikötőterület-vásárlást, mindenesetre a kikötői projektcég már bérel egy irodát Triesztben, ami kereskedőháznak is épp ideálisnak tűnik.
Papíron szépen mutat a kormány új korrupcióellenes stratégiája, de a legbeszédesebb az, ami kimaradt belőle. Például a konkrét korrupciós botrányok és azok tanulságai.
Hatalmas összeget szórnak rá a hazai egészségiparra, bár még nem tudni, hogyan, és egyáltalán minek. Közben a kórházak évek óta kénytelenek a silány, de olcsó kínai eszközöket venni, el is véreztek a hazai gyártók. Az állam a járvány alatt se magyar terméket vett, még attól a „stratégiai” cégtől sem, ahol ott voltak a honvédségi megbízottak.
Az Indexet tulajdonló alapítvány vezetője szerint nincs külső befolyás, és nem zsarolta a kirúgott főszerkesztőt a függetlenségi barométer zöld zónába való visszaállítása miatt. Szerinte Dull Szabolcs nem tudta belátni, hogy egy cég működéséről van szó, a függetlenségjelző barométer sárga zónában tartása és a "turbulenciák" pedig üzletileg ártanak a cégnek.
Váratlan körülmények (koronajárvány?) miatt visszavonta a mentőszolgálat járműmegrendelésén adott ajánlatát a BM Heros állami cég, amely évek óta a gyártja a mentők járműveit. Ezért (is) kapott 1,4 milliárdért új üzemcsarnokot. Más ajánlat nem volt, a mentők újra kiírják a beszerzést.
Indul az új (sorozatban a harmadik) közbeszerzési eljárás a Lánchíd felújítására. A főváros csak a hidat újítja fel az alagút nélkül, amúgy az előző tervekkel megegyezően. A közbeszerzési eljárás feltételes lesz, mert a kormány papíron nem erre adott támogatást. Ráadásul így se biztos, hogy a pénz elég lesz.
Mikor máskor lehetne „örökzöldebb” téma a sör, mint nyáron? A parlament július elején fogadta el a törvénymódosítást, amely bevallottan ez eddig hendikepes hazai kisüzemi sörfőzdéket segíti. Ennek értelmében a vendéglátóhelyek kötelesek a csapolt sörforgalom 20 százalékát magyar tulajdonú sörfőzde termékeiből biztosítani.
Elfogyott a válságkezelésre viharos gyorsasággal félretett keret, legalábbis az a pénz, amit a kormány eredetileg beletett. Igaz, sose volt igazi alap, inkább csak annak felcímkézett zárolások. És sose volt gazdaságvédelmi, legfeljebb annyira, amennyire bármilyen, bármire elköltött forint védi a gazdaságot.
Szűk három hónap alatt készíti el a magyar egészségügy lehetséges átalakítását megalapozó tanulmányt az a tanácsadócég, amelyik a szlovákiai egészségügyi reform megalapozásán is dolgozott. A tanulmány a Belügyminisztérium rendelte, nem az egészségügyért felelős Emmi.
Mészárosné Kelemen Beatrix nemrég gründolt, de máris nagyon sikeres médiavállalkozása nem üzleti érdekből sugároz egy közpénzből is készülő sorozatot – ellenkezőleg, „sugárzás biztosításával” és a költségek egy részének átvállalásával járul hozzá annak létrejöttéhez.
Eddig 20 millió forintért szerződött le az Emmi egy olyan sorozat „elkészítésére”, amit a Life TV vetít. Az epizódok a minisztérium YouTube-csatornáján is elérhetőek, az első rész az előtt került fel oda, hogy a minisztérium szerződése hatályba lépett. A csatornát Mészáros Beatrix cége 2019-ben szerezte meg a fideszes médiaalapítványból, a vállalat rögtön 1,2 milliárdos bevételt csinált, igaz, ebből 900 millió forint szponzoráció volt.
A kormány nagyot vetített, amikor megindokolta a Mátrai Erőmű megvásárlását. A visszaállamosítás mellett persze vannak nagyon jó érvek, de a borsos vételárra nincs magyarázat. A leszerelésre félretett pénz az erőmű szerint elég lesz, ezen az állam nem fog bukni. De mit is vett meg valójában? Visontán jártunk.
Véleménye mindenkinek van az új budapesti kerékpársávokról, és abban még egyet is értenek autósok és biciklisek, hogy a főváros nem teszi elég jól a dolgát. Mindenesetre Karácsonyék nemzetközi összehasonlításban egyáltalán nem estek túlzásba, sok nagyváros ütemesebben halad ugyanazon az úton, mint Budapest.
A nagy múltú Postás SE helyén és bázisán épít tornászakadémiát a kormány. 2017-ben a Mészáros Lőrinc ügyvédjeként is ismert Vörös József került az egyesület élére, amitől azt remélték, hogy anyagilag rendeződik a Postás helyzete, de három évvel később is csak annyit tudni, a kormány milliárdokat öntött bele.