Kovács Gábor



A kormány kódjelek mögé rejtette, hogy mire úszott el a járványvédelmi alap ezermilliárdja

A járványvédelmi tartalék egy jó része a járványhoz legfeljebb érintőlegesen kapcsolódó tételekre ment el, ráadásul még a zárszámadás alapján is áttekinthetetlenül, egyedi, nem nyilvános döntések alapján. A rendkívüli kormányzati intézkedések tartalékából nagyrészt egyáltalán nem rendkívüli kifizetések történtek, a gazdaságvédelmi alap pedig nagyrészt a normál működést finanszírozta, például a Budai Vár átépítését.


Ilyen lenne a Duna alatti vasúti alagút, a Nyugati és a Déli pályaudvar

Vitézy Dávidék Budapest és a Duna alatt kötnék össze az ország vasúthálózatának keleti és nyugati felét. Az alagút kétvágányos lenne, óránként és irányonként 20 vonat kapacitással. A Széll Kálmán térnél lenne egy föld alatti vasúti megálló, a Déli a felszínen megszűnne, a Nyugati részben a föld alá költözne. A Nyugati átépítésére már most nemzetközi tervpályázatot ínak ki.




Paks II. engedélyezése csúszik, és ezzel még jól is járhat az ország

Magyarország áramellátását az sem lehetetlenítené el, ha nem épülne új atomerőmű. Mivel a Paks II. csúszik, komoly szándék mutatkozik a Paks I. élettartam-hosszabbítására, ami a leggazdaságosabb megoldás. Nem meglepő, hogy az orosz terveket nehéz engedélyeztetni az EU-ban, Finnországban a Paks II. Zrt. ottani megfelelője ugyanígy kínlódik.





A nagy ingatlankísérlet eredményei: mi történik, ha eltűnnek az airbnb-s turisták?

A szállodások szerint az airbnb-sek elszívják a vendégeiket, az airbnb-sek szerint az ő vendégeik inkább más városba mennek, de nem szállodába. Valójában senki sem tudja, mekkora átfedés lehet a keresletben. Nagyon úgy tűnik, hogy a turizmus és azzal a rövid távú lakáskiadás beszakadása lefojtotta a bérleti díjakat és a négyzetméterárakat a pesti belvárosban. De árrobbanás akkor sem várható, ha egy csapásra visszatérnek a turisták.


A kormány ezermilliárd forintot szór a nép közé 2022-ben

A gazdaság a korábban vártnál nagyobbat nőhet idén, az infláció azonban tovább lesz magasabb. A nyugdíjasok idén 440 milliárd forint pluszpénzhez jutnak a magas infláció és gazdasági növekedés, illetve a 13. havi nyugdíj miatt. A kormány 2022-ben összesen ezermilliárd forintot oszt szét a 25 alattiak, a gyermekesek és a rendvédelmi dolgozók közt.





A jegybank szerint tovább velünk marad a magas infláció, mint eddig gondolták

2022 őszén lehet újra 3 százalékos az infláció. 2021 őszén még 5 százalék fölött lesz, novemberben a 6 százalékos átlagos áremelkedés sem kizárt. A jegybank ennek ellenére visszavett a kamatemelések mértékéből – vélhetően, mert hosszú szigorítási ciklusra rendezkedik be, és a járvány miatt nem akarja túlságosan hűteni a gazdaságot. 2021-re a jegybank 6,5–7 százalékos gazdasági növekedést vár.



Vége a hitelmoratóriumnak, megint a tücskök járnak jól, nem a hangyák

November 1-től vége az általános hitelmoratóriumnak, a hosszabbítást kérni kell, és csak rászorultsági alapon jár majd. A moratórium a válság átvészelésének egyik legfontosabb eszköze volt, de a kormány alaposan túlpörgette, pluszadósságba tolva a lakosságot és a vállalkozásokat. A végén ráadásul még visszamenőleg csavart egyet a konstrukció egyik legvitatottabb pontján.