Az ukrajnai tűzszünet növekvő esélye és a bebetonozott magas alapkamat is támogatja a forintot. Ha nem lesz béke, jókora gyengülés jöhet, ha lesz, egy ideig 400 alatt maradhat az árfolyam.
A magyar kormány ahelyett, hogy kiállna az ország érdekeiért, kaján örömmel figyeli, ahogy a háborús agresszor Putyin és az Európával ellenséges Trump Magyarország feje fölött dönt Kelet-Európa, benne Magyarország jövőjéről. Vélemény.
Szintet lépnek a magyarországi üzleti szolgáltató központok, mégis félő, hogy Egyiptom „kanyarban előz”. Az Orbán-kormány mániája az iparosítás, holott az üzleti szektor erősítése jobb üzlet.
A helyi jövedelmekhez viszonyítva a helyi ingatlanárakat a kistelepülések ingatlanpiaca egy nagyságrenddel olcsóbb, mint a fővárosi. Egyévi budapesti jövedelemből 4 négyzetméter budapesti használt lakás sem jön ki.
A lakásárak a jövedelmekhez viszonyítva is nőttek az elmúlt években. A társadalmi egyenlőtlenség hatalmas, a felső ötöd jövedelméből kétszer annyi négyzetméterre futja, mint a közepes jövedelműekéből, és ötször annyira, mint a legszegényebbekéből.
A magyar állam majdnem az utolsó fillérig minden áfát be tudott szedni 2022-ben. És ez nem kevés, mivel a kedvezményeket figyelembe vevő effektív áfakulcs 21,6 százalék volt, az uniós rangsorban a második legmagasabb, sokkal nagyobb, mint az uniós átlag.
A legkisebb névértékű érme megszüntetése időről időre napirendre kerül, most az után, hogy Donald Trump amerikai elnök a spórolás jegyében az egycentes érmék beszüntetését rendelte el. Az összesen 3625 tonnányi érme bevonása rendkívül költséges lenne, ugyanakkor az alapanyagukat csak töredékáron lehetne érvényesíteni, mivel ötvözetről van szó.
Az NGM szerint a magas infláció majd elmúlik magától, de a kormány azért „intézkedik”. A legaggasztóbb, hogy a fogyasztóvédelem vizsgálja, hogy a nagy- és kiskereskedelmi árak alapján a piaci folyamatok „megfelelnek-e a fogyasztók érdekeinek”.
A “Tisza programírója” Magyar Péter szerint nem programíró. Egyébként valójában nem a 13. havi nyugdíjon nevet, hanem a kormányon, és nem a 13. havi nyugdíj ellen szólalt fel, hanem annak részleges emelése mellett. A kormánymédia lapjában megjelent cikk mindkét hamis állítását azonnal saját maga cáfolja videóval, idézettel.
Az Európai Bizottság felkapta az uniós szintű villanyautó-támogatás bevezetésének gondolatát. Az elképzelés jó, de az úton sok a kátyú és az elágazás.
Keith Kellogg, Donald Trump különmegbízottja szerint az oroszokat nem érdekli az emberélet, ezért fokozni kell a gazdasági szankciókat, csak így lehet Moszkvát tárgyalóasztalhoz ültetni. És Kellogg szerint bőven van még hova fokozni az intézkedéseket.
A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint egy január végi megállapodás hatással volt a teljes január havi üzemanyagárakra.
Két éve csökken a magyar ipari kibocsátás, ilyesmire 2001 óta egyszer sem volt példa. A ludas elsősorban az autó- és az akkugyártás. A gazdasági minisztérium vádaskodva mutogat Németországra, pedig a kormány felelőssége, hogy az erőltetett akkuiparosítással nemhogy csökkentette volna, de növelte a nyugati függést. Idén újabb termelőkapacitások létesülnek, pedig a meglévőek is kihasználatlanok.
Január végére már csak negyedannyian kerestek rá a fiatalokat célzó kamatmentes, de röghöz kötéssel járó hitelre, mint január elején. Az érdeklődés nagyobb az ország szegényebb megyéiben. A legnépszerűbb hitelcél az egyik bank szerint a használt autó.
Donald Trump a vámháború első köréből kihagyta az EU-t. A forint árfolyama gyengült, de egyelőre az erősödési trendsávban maradt. Az unió elleni vámok bejelentése csak idő kérdése, akkor a 420-as euró is benne lesz a pakliban. A vámháború rontja a magyar gazdaság növekedési kilátásait, emeli az inflációs kockázatokat. És lehet, hogy az USA-ban vámkárosult kínai Temu még jobban rámegy Európára.
Rövid távon felviszik az olajárakat a Trump által bejelentett vámok. Hosszabb távon azonban csökkenés jöhet, mert a vámháború taccsra teszi a világgazdaságot. Ha az USA kemény szankciókat vezet be Iránnal és Oroszországgal szemben, akkor nagyon elszállhatnak az olajárak. A forint érdemi erősödésére a vámháború közepette pedig nem érdemes számítani.
A gazdaság repülőrajtot vett, de majd csak később fog felszállni. A rossz szankció lehet jó szankció is, ha a célja a béke. 800 ezer ember fektette állampapírba a pénzét, ez 800 ezer család, csak meg kell őket szorozni néggyel. A 13. havi nyugdíj gyorsabban nő, mint a másik 12 havi juttatás. Legalábbis Orbán Viktor szerint.
A magyar gazdaság két évig stagnált a kifutópályán, de most már „nagyobb” növekedési pályára vált – ígéri a nemzetgazdasági miniszter. Ugyanezt ígéri már évek óta, de mindig közbejött valami: az aszály, a viszály, az infláció, a szankciók, a németek. Idén újra az infláció jöhet közbe, lakossági fogyasztás nélkül ugyanis nem nagyon lesz növekedés, márpedig magas infláció mellett nem nő érdemben a lakossági fogyasztás. De már akkor sem, ha a lakosság csak úgy érzi, hogy magas az infláció.
A kamatcsökkentés opcióként sem merült fel a legutóbbi jegybanki kamatdöntésen, és a szó is kikerült az iránymutatásból. A jegybank szerint december óta romlottak az inflációs kilátások, a lakossági és vállalati várakozások pedig az indokoltnál még jobban zuhantak. A geopolitikai helyzet bizonytalan, a befektetői hangulat változékony, Magyarország „szembeszeles környezetben” van.
Az MNB a 6,5 százalékos irányadó kamat tartására rendezkedett be október óta, ennek megfelelően januárban sem csökkentett a Monetáris Tanács.