Januárban omlás történt a paksi munkagödörben ekkor az OAH leállított egy fontos engedélyezési eljárást is, az engedély szükséges a betonöntéshez. Az eljárás csak június közepén indult újra, az engedélyt november 4-én adta ki az OAH, de kötelezések teljesítését írta elő. Szijjártó Péter október közepén februárra jósolta a betonöntést, de ekkor sem mondta, hogy egy fontos engedélyre várnak.
A Fidesz valóban minden harcot meg akar nyerni ebben a kampányban, és Orbán Viktor valóban az első sorban harcol. Ha kell egy, a közvéleményre csekély befolyással bíró, cserébe a kormánynak kiszolgáltatott bank elemzőjével szemben. A cél összetett: elhitetni a saját táborral, hogy nincsenek is gazdasági bajok, csak külföldi ellenségek; illetve bizonytalanságba lökni a bankokat és elemzőiket. Aki nincs velük, az ellenük van.
A gazdasági helyzet nem az ingatlanfejlesztőknek és -üzemeltetőknek kedvez, újra kell gondolniuk működésüket. A hangsúly a fenntarthatóságon és a költséghatékonyságon van.
Jövőre már lehet szemmel látható, 2 százalékot valamivel meghaladó gazdasági növekedés Magyarországon, főként azért, mert az idei év pocsék, és mert új gyártókapacitások épülnek. Az infláció az év elején beesik majd, aztán újra felgyorsul – egy jelentősebb kormányzati pénzszórás nyomán akár 5 százalék fölé is emelkedhet.
A kormánykommunikáció turbófokozatba kapcsolt, miután kiderült, hogy a repülőrajt még mindig várat magára. A miniszterelnök úgy jelentette be a 14. havi nyugdíjat, hogy nem jelentette be a 14. havi nyugdíjat, majd beöltözött Amerika Kapitánynak. Nagy Mártont ráküldte a Molra, pedig nem a battai tűz, hanem Trump szankciói miatt drágulnak az üzemanyagok. Lázár János szerint a Strabag őt bizony átbaszta, Gulyás Gergely új árrésstopcsomagot jelentett be, Nagy Márton lerajzolta. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
Orbán Viktor miniszterelnök szerint júliusban már tényleg elkezdődött a repülőrajt, de legfeljebb a választási osztogatásban, a gazdaság ugyanis a harmadik negyedévben is stagnált a második negyedévhez képest. Éves alapon 0,6 százalék volt a növekedés. Az első három negyedévben összesen 0,2 százalékkal nőtt Magyarország GDP-je éves alapon.
Egyre inkább a globális hajótársaságok diktálnak a világkereskedelemben, amelyek vasúti és közúti fuvarozók felvásárlásával szorítják ki a szárazföldi konkurenciát. Ebben a környezetben kellene helytállnia a magyar állam kikötőjének a maga 300 méteres adriai partszakaszával.
Az állami hitelprogram indulása előtt nagyobb keresletet generált, mint indulása után. Az első hetekben pedig nagy volt a kapkodás mind eladói, mind vevői oldalon. Októberben a helyzet normalizálódott, de a piac forró, és akadnak trükköző eladók – a vevőknek felkészültnek, megfontoltnak, ugyanakkor gyorsnak érdemes lenniük.
A magyar vállalkozók nehezen viselik a bizonytalanságot, pedig a fejlődéshez kockázatvállalás és megfontolt hitel szükséges – mondja Balog Ádám, a Széchenyi-hitelekért felelős Kavosz vezetője.
A jegybank tartja a 6,5 százalékos alapkamatot. Bár a miniszterelnök és nemzetgazdasági minisztere szerint ideje volna az alapkamat csökkentésének, valójában nincs, a megszólalásukkal pedig még inkább szűkítették a független jegybank mozgásterét.
Megjelent a rendelet: a ferihegyi reptér vasúti kapcsolatának megteremtésére hivatkozva Nagy Márton portfóliója újabb koncesszióköteles tevékenységgel bővül, és akár az összes országos jelentőségű vonalat koncesszióba adhatnák. Ebből is könnyen egy hosszú távú NER-es üzlet lehet.
A hiány elszállt tavaly, az államadósság nőtt, áfában 1,2 ezer milliárd forintos lyuk nyílt és több más adónemnél jött össze százmilliárdos elmaradás. Megnéztük a 2024-es költségvetés zárszámadását, ebből az is kiderül, mennyire terhelte meg a büdzsét a ferihegyi bevásárlás.
Az S&P nemzetközi hitelminősítő változatlanul tartotta Magyarország adósbesorolását a befektetésre ajánlott kategória legalján, a leminősítésre utaló negatív kilátással. A döntés megfelelt a minősítő tavaszi iránymutatásának és a várakozásoknak. A gazdasági minisztérium tavasszal még pozitív fordulatot várt mostanra, ez elmaradt.
A drágulás miatt szépen fúvódik a folyó áras GDP, így elérhető lehet a kormány – megemelt – GDP-arányos hiánycélja. A 4,7 ezer milliárdos – megemelt – hiánycél tartása inkább valószínűtlen. Gyenge lábakon állnak az adóbevételek – kivéve a különadókat, amelyekből fél év alatt ezer milliárd forint folyt be, a GDP 2,5 százaléka. Választási költekezés indult, be nem tervezett kiadásokkal. Az uniós limitek betartását a háborús költekezés miatti mentesség segíti. A Költségvetési Tanács nehezményezi, hogy a valóságot nem vezetik át a költségvetésen.
Évtizedekbe telhet, mire a szabályozás utoléri az új technológiákat. A digitális szolgáltatások kordába szorítása gyerekcipőben jár.
Orbán kijárta Trumpnál, hogy fenntarthassa a Barátságot Putyinnal. Magyarország néhány év alatt leválhatna az orosz energiáról, csak a Moszkva iránti pragmatikus udvariasságot kellene többet gyakorolni.
A miniszterelnök aligha saját kezével írja a rendeleteket, a nyugdíjkorrekció pedig nem „szokás”, hanem kötelezettség a kormány számára. Egyszerűen nem igaz, hogy a nyugdíjak minden évben megtartották az értéküket. Az pedig nettó propaganda, hogy Európában Magyarországot leszámítva mindenütt spórolás van Ukrajna támogatása miatt. Magyarországon viszont éppenséggel évek óta megszorítások vannak.
Az országgyűlés (uniós bizottságának jelentését elfogadva) megállapította, hogy az orosz gáz és olaj kivezetését célzó EU-s rendeletmódosítás szabálytalan. Az érvek nem rosszak, de a csűrés-csavarásra csak a magyar akadékoskodás miatt van szükség egyáltalán.
Némi drágulás lenne az üzemanyagoknál, ha végleg kiesne a Barátság olajvezeték. A kormány keze reflexből az árkorlátozás felé mozdulhatna, de 2022-ben már bebizonyosodott, hogy az nem működik, ilyen helyzetben pedig a termékimport kinyírása még súlyosabb következményekkel járna.
Csak pár hétig élt az a szabályozás, amivel a kormány megakadályozta, hogy egy görög befektető felvásárolja és ígérete szerint kihúzza a gödörből az Alföldi Tejet.
