Változott a költségvetés az országgyűlési végszavazás előtt, bekerült a tanárok és a bírók béremelése, a külképviseleti dolgozók illetményét dollárizálták, Lázár János pedig felső korlát nélkül finanszírozhatja a buszos tömegközlekedést. Maradt a Pénzügyminisztérium, pedig január 1-én már nem lesz. És maradtak az egyre irreálisabb gazdasági előfeltevések.
Az ÁKK a kincstári számla terhére államadósságot vásárolt vissza a jegybanktól. Ez voltaképpen nem több könyvelési trükknél, de ahogy arra a Pénzügyminisztérium is utal, fontos, hogy az év utolsó napjára sikerüljön csökkenő államadósság-mutatót összehozni.
Az MBH elnök-vezérigazgatója nem repes az örömtől, hogy több százmilliárd forint adót kell befizetniük, de a gazdaságpolitikai érdek előbbre való, a tulajdonosok pedig türelmesek. Mészáros Lőrinccel szokott találkozni, szerinte a tulajdonos nem szól bele semmibe.
Egy intézkedést – ami nem is kormányzati intézkedés – kétszer számoltak bele a 10+1-es listába. A gazdasági minisztérium szerint az is intézkedés, hogy egy ötlet „kidolgozása került elő”.
Az Országgyűlés úgy szavazza meg a büdzsét, hogy abban szerepel a Pénzügyminisztérium fejezete. Ám a tárca január 1-én már nem fog létezni. Valószínű, hogy a kormány rögtön az országgyűlési elfogadása után rendelettel módosítja a költségvetést.
Lázár János miniszter olyan beruházásokat is kvázi bejelent, amelyek évek óta tervezettek, benne vannak a sztrádakoncessziós szerződésben. Ezzel együtt a kormány sok új projektre készül – miközben az eredeti érv a 35 éves koncessziós struktúra mellett az volt, hogy az államnak nincs pénze a szükséges beruházásokra. A koncessziós társaság szerint mindig folyamatosan dolgoznak az épp zajló felújításokon, az ütemezéseket az állam hagyja jóvá, ha valamivel megcsúsznak, pénztől esnek el.
Az MNB számításai szerint a kormány túltervezte az adóbevételeket jövőre, de a kiadások is kisebbek lesznek, mint amivel a kabinet tervez. Az adóváltozások 264 milliárd forint pluszbevételt jelentenek, azzal együtt, hogy emelkedik a családi adókedvezmény. Idén jó eséllyel nő az államadósság, de jövőre a kormány által vártnál jobban csökkenhet.
Évekig a fix ár volt a politika legfőbb érve a Roszatom megbízása mellett, most viszont már nem az a kérdés, hogy drágább lesz-e az új erőmű, hanem az, hogy mennyivel. Vagy inkább hányszorosával. A moszkvai ajándékpénz elfogyott, az orosz partner ceruzája alighanem vastagon fog majd, amikor az áremelés mértékéről egyeztetnek. És még a műszaki tartalom is megváltozhat, szokás szerint a nyilvánosság teljes kizárásával.
Az alapkamatot aligha csökkenti, de a kormánykritikus kommunikációt biztosan lecsavarja majd az új MNB-elnök. Nagy Márton nehéz időszakban marad ellensúly nélkül a kormányban.
A bitcoin álomhatárt tört át, de valójában az árfolyam még mindig rendkívül ingadozó, a jövőt jósolni szinte lehetetlen. Bitcoinba vagy bitcoinalapú eszközökbe fektetni Magyarországról sem nehéz, az óvatosság azonban indokolt.
A Paks II. létesítésiengedély-kérelmét eredetileg 2019 végén nyújtották be. Az Országos Atomenergia Hivatal 2022-ben feltételes módban megadta az engedélyt, de egy fontos dokumentáció átdolgozását kérte, anélkül a Paks II. csak alapozhatott, azt is saját felelősségére. Még két évbe telt, mire a dokumentációt elfogadható formára kalapálták. A beruházás végül tényleg zöld lámpát kapott, de már az is biztos, hogy drágább lesz 12,5 milliárd eurónál.
Szétváltak a kormány által összekalapált óriásbank, az MBH magántőkealapok mögött rejtőzködő tulajdonosai. A magyar állam részesedése csökkent, miközben a Mészáros Lőrinchez köthető entitások részesedése 47 százalék fölé nőtt.
A devizahitel-válság miatt nem váltak földönfutóvá a magyar családok – köszönhetően a Bajnai- és az Orbán-kormányoknak.
Bár a felek aláírtak egy hároméves bérmegállapodást, a minimálbér jelentős emelését a jövő éven túl a kormány gazdasági előrejelzéseinek beteljesüléséhez kötötték. A kormány előrejelzései évek óta nem találkoznak a valósággal. Valójában csak annyi biztos, hogy jövőre 9 százalékkal nő a minimálbér és 7 százalékkal a garantált bérminimum.
Elsősorban a jobb anyagi helyzetűek, a magasabb végzettségűek, a fővárosiak, a középkorúak veszik igénybe a magánegészségügyi szolgáltatásokat. A társadalmi törésvonal változatlannak tűnik.
A csok plusz program egyelőre kudarcos, ha a cél a gyerekvállalási kedv ösztönzése. Az volt a tavaly zárult eredeti csok is, egyik konstrukcióval sem sikerült megközelíteni a kívánatosnak tartott 2,1-es termékenységi rátát.
Bár 2026-ban már kevesebbet kell majd költeni a sztrádakoncessziókra, de jövőre kezdődnek a vállalt bővítések az M1-es háromsávúsításával.
Az uniós túlzottdeficit-eljárásban beadott költségvetési terv szerint a magyar kormány 500 ezer új munkahellyel számol 2030-ra. Addigra a munkaerőtartalék optimista számítás szerint is csak 250 ezer fő lesz, tehát vendégmunkások nélkül nem lehet majd betölteni az új munkahelyeket. A kormány a 20-64 éves korcsoportban nem számít a foglalkoztatottak számának érdemi növekedésére, így a fiatalok és az idősebbek (főleg nők) töltenék be az új állásokat.
Még fokozottabban törekedni kell a békére.
A Biden-kormány által felmondott adóegyezmény újrakötése könnyebb lesz Trumppal, ezen kívül Magyarország autóexportra specializálódott uniós tagként és sebezhető feltörekvő gazdaságként csak veszíthet az új elnökön. Bár Varga Mihály pénzügyminiszter azt mondta, Magyarország az előző Trump-cikluson sem nyert. Az EU-nak egy évre van fegyverzete gazdasági háborúhoz, de egyelőre úgy tűnik, az Európai Bizottság a harc helyett a bizniszeléssel próbálkozik.