A technológiai fejlődéssel párhuzamosan 2030-ig a munkavállalók jó hatvan százaléka át- és továbbképzésre szorulhat. Ehhez a munkáltatóknak időt és motivációt kell biztosítaniuk.
A tavaszi, a teljes Ibériai-félszigetet érintő nagy áramszünet után kezdtek el dolgozni a készenléti töltőállomások kijelölését lehetővé tevő jogszabályon. A kutakat aggregátorokkal szerelik majd fel, így áramszünet esetén is tankolhatnak majd náluk a vészhelyzet elhárításában részt vevő járművek.
Egy törvénymódosítással az Országgyűlés megteremtheti a kis, moduláris nukleáris reaktorok magyarországi alkalmazását. A módosításban új konzultációs, véleményezési eljárásokat is bevezetne a szakminisztérium – miután a Roszatom egy év helyett öt évig küszködött a Paks II. létesítési engedélyének megszerzésével.
A kormány beismerte, hogy alig lesz idén gazdasági növekedés, a költségvetési hiányt pedig elengedik. Az USA pénzügyi védőhálót ad, szankciómentességet, cserébe Magyarország 466 milliárd forintért vesz fegyvereket, gázt, nukleáris fűtőelemeket.
A magyar delegáció elérte Trumpnál, amit reálisan elérhetett: (vélhetően ideiglenes) mentességet az orosz energiahordozókat érintő szankciók alól. Cserébe (ahogy várható volt) Magyarország gázt, fegyvereket és nukleáris technológiát vesz, az előzetes tájékoztatás szerint 466 milliárd forint értékben. A deal mindenképpen siker a Fidesznek, a részletek ismerete nélkül nem tudni, Magyarország jól jár-e.
Trump és Orbán között a legkényesebb kérdés az orosz olajról (és gázról) való leválás. A magyar kormányfő reális célja annyi lehet, hogy haladékot kapjon – legalább az országgyűlési választásokig, cserébe azonban dollárban mérve is százmilliárdos ígéreteket kellene tennie. Mindezt úgy, hogy a Trumppal ápolt jó viszony mindeddig csak néhány kedvezményt fialt, cserébe az amerikai elnök vámháborúja megütötte a külkereskedelmet.
Januárban omlás történt a paksi munkagödörben ekkor az OAH leállított egy fontos engedélyezési eljárást is, az engedély szükséges a betonöntéshez. Az eljárás csak június közepén indult újra, az engedélyt november 4-én adta ki az OAH, de kötelezések teljesítését írta elő. Szijjártó Péter október közepén februárra jósolta a betonöntést, de ekkor sem mondta, hogy egy fontos engedélyre várnak.
A Fidesz valóban minden harcot meg akar nyerni ebben a kampányban, és Orbán Viktor valóban az első sorban harcol. Ha kell egy, a közvéleményre csekély befolyással bíró, cserébe a kormánynak kiszolgáltatott bank elemzőjével szemben. A cél összetett: elhitetni a saját táborral, hogy nincsenek is gazdasági bajok, csak külföldi ellenségek; illetve bizonytalanságba lökni a bankokat és elemzőiket. Aki nincs velük, az ellenük van.
A gazdasági helyzet nem az ingatlanfejlesztőknek és -üzemeltetőknek kedvez, újra kell gondolniuk működésüket. A hangsúly a fenntarthatóságon és a költséghatékonyságon van.
Jövőre már lehet szemmel látható, 2 százalékot valamivel meghaladó gazdasági növekedés Magyarországon, főként azért, mert az idei év pocsék, és mert új gyártókapacitások épülnek. Az infláció az év elején beesik majd, aztán újra felgyorsul – egy jelentősebb kormányzati pénzszórás nyomán akár 5 százalék fölé is emelkedhet.
A kormánykommunikáció turbófokozatba kapcsolt, miután kiderült, hogy a repülőrajt még mindig várat magára. A miniszterelnök úgy jelentette be a 14. havi nyugdíjat, hogy nem jelentette be a 14. havi nyugdíjat, majd beöltözött Amerika Kapitánynak. Nagy Mártont ráküldte a Molra, pedig nem a battai tűz, hanem Trump szankciói miatt drágulnak az üzemanyagok. Lázár János szerint a Strabag őt bizony átbaszta, Gulyás Gergely új árrésstopcsomagot jelentett be, Nagy Márton lerajzolta. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
Orbán Viktor miniszterelnök szerint júliusban már tényleg elkezdődött a repülőrajt, de legfeljebb a választási osztogatásban, a gazdaság ugyanis a harmadik negyedévben is stagnált a második negyedévhez képest. Éves alapon 0,6 százalék volt a növekedés. Az első három negyedévben összesen 0,2 százalékkal nőtt Magyarország GDP-je éves alapon.
Egyre inkább a globális hajótársaságok diktálnak a világkereskedelemben, amelyek vasúti és közúti fuvarozók felvásárlásával szorítják ki a szárazföldi konkurenciát. Ebben a környezetben kellene helytállnia a magyar állam kikötőjének a maga 300 méteres adriai partszakaszával.
Az állami hitelprogram indulása előtt nagyobb keresletet generált, mint indulása után. Az első hetekben pedig nagy volt a kapkodás mind eladói, mind vevői oldalon. Októberben a helyzet normalizálódott, de a piac forró, és akadnak trükköző eladók – a vevőknek felkészültnek, megfontoltnak, ugyanakkor gyorsnak érdemes lenniük.
A magyar vállalkozók nehezen viselik a bizonytalanságot, pedig a fejlődéshez kockázatvállalás és megfontolt hitel szükséges – mondja Balog Ádám, a Széchenyi-hitelekért felelős Kavosz vezetője.
A jegybank tartja a 6,5 százalékos alapkamatot. Bár a miniszterelnök és nemzetgazdasági minisztere szerint ideje volna az alapkamat csökkentésének, valójában nincs, a megszólalásukkal pedig még inkább szűkítették a független jegybank mozgásterét.
Megjelent a rendelet: a ferihegyi reptér vasúti kapcsolatának megteremtésére hivatkozva Nagy Márton portfóliója újabb koncesszióköteles tevékenységgel bővül, és akár az összes országos jelentőségű vonalat koncesszióba adhatnák. Ebből is könnyen egy hosszú távú NER-es üzlet lehet.
A hiány elszállt tavaly, az államadósság nőtt, áfában 1,2 ezer milliárd forintos lyuk nyílt és több más adónemnél jött össze százmilliárdos elmaradás. Megnéztük a 2024-es költségvetés zárszámadását, ebből az is kiderül, mennyire terhelte meg a büdzsét a ferihegyi bevásárlás.
Az S&P nemzetközi hitelminősítő változatlanul tartotta Magyarország adósbesorolását a befektetésre ajánlott kategória legalján, a leminősítésre utaló negatív kilátással. A döntés megfelelt a minősítő tavaszi iránymutatásának és a várakozásoknak. A gazdasági minisztérium tavasszal még pozitív fordulatot várt mostanra, ez elmaradt.
A drágulás miatt szépen fúvódik a folyó áras GDP, így elérhető lehet a kormány – megemelt – GDP-arányos hiánycélja. A 4,7 ezer milliárdos – megemelt – hiánycél tartása inkább valószínűtlen. Gyenge lábakon állnak az adóbevételek – kivéve a különadókat, amelyekből fél év alatt ezer milliárd forint folyt be, a GDP 2,5 százaléka. Választási költekezés indult, be nem tervezett kiadásokkal. Az uniós limitek betartását a háborús költekezés miatti mentesség segíti. A Költségvetési Tanács nehezményezi, hogy a valóságot nem vezetik át a költségvetésen.
