Az állam az osztogatások és az államadósság magas finanszírozási igénye miatt fogja vissza beruházásait, a vállalkozások beruházásai a bizonytalan környezet, stagnáló gazdaság, magas kamatok miatt kritikusan alacsony szinten állnak, és a lakossági beruházásoktól sem várható csoda.
A Gazdasági Versenyhivatal tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat vélelmez a világ legnagyobb nyelvtanulási szolgáltatását üzemeltető amerikai cégnél. A Duolingo együttműködik.
Az új amerikai irányvonalhoz igazodva, Trump követeléseinek eleget téve az Európai Bizottság fel kívánja gyorsítani az EU (Magyarország és Szlovákia) leválasztását az orosz energiahordozókról.
Nem úgy megy, hogy valaki várja Amerikától az ukrajnai béke megteremtését, közben olajvásárlásokkal finanszírozza a háborút. A jelek szerint Trump kész keményebb fellépésre Moszkvával szemben, cserébe elvárásai vannak. Kérdés, hogy Erdogan török elnök Orbán segítségére siet-e.
Fővállalkozóként Mészáros Lőrinc és Szíjj László cégei építik az M1-es autópályát, Mészáros bankja pedig hitelt ad. A finanszírozási helyzetet bonyolítja, hogy a mindenkori kormány az eddig ismertnél könnyebben felbonthatja a 35 évre szóló koncessziós szerződést.
Egy az adócsomagban megbújó mondattal a Fidesz illetékmentessé tette a naperőművek adásvételét. A módosítás létező problémát orvosolt, de a szolárfejlesztések körül elsősorban Fidesz-közeli vállalkozók sürögnek, különösen, mióta a kormány a külföldi befektetőket elriasztotta. A naperőművek éppen semmiféle támogatást nem igényelnek, annál inkább a tárolók – amelyek az illetékmentességből kimaradtak.
Az Európai Bíróság ítélete valóban nem akasztja meg a paksi bővítést, de az Európai Bizottság által elvégzendő újraengedélyezés fokozza a bizonytalanságot. Az eredeti engedélyezés óta változtak a körülmények, egyelőre kérdés, a bizottság mennyire nyitja ki a régi kérdéseket. A paksi bővítés sikersztori akkor se lesz, ha megépül, de ha nem, költséges kaland attól még lehet.
Orosz olaj nélkül nem lenne Magyarországon benzin, fűtés, meleg víz – jutott eszébe a magyar külgazdasági miniszternek, miután Lengyelország lelőtt több, a légterébe behatolt orosz drónt.
A jövedéki adó automatikus emelését ez a kormány találta föl tavaly ősszel, váratlanul és érthetetlen paraméterekkel. Az üzemanyagok jövedéki adója már most túl magas (literenként 16-17 forinttal lehetne kisebb), egy 4,3 százalékos januári emeléssel még inkább indokolatlanul drága lenne a nafta.
Sokak számára tényleges segítség lehet az állam által támogatott háromszázalékos lakáshitel, ami azonban áremelkedést generál, épp a legrászorultabbakon nem segít, és hosszú távon kockázatos megoldás.
Zsigó Róbert szerint a multik „elveszik” a családok és az idősek pénzét, és amíg „nem értik meg”, hogy ezt nem tehetik, addig marad az árrésstop. A kormány az élelmiszer-kiskereskedelemben 10 százalékos, a drogériáknál 15 százalékos árrést tart elfogadhatónak.
A kabinet nyár elején szinte a teljes nemzetgazdaságot érintően elővásárlási jogot adott magának a külföldi tőkebefektetések (például céges felvásárlások) esetére. Már a több szempontból abszurd szigorítás bevezetésekor hátsó szándékot lehetett gyanítani, amit csak megerősít, hogy a szabályozás mindössze pár hétig volt hatályban.
Szeptember közepétől nemhogy építeni, de megvenni vagy kibérelni is csak külön engedéllyel lehet 400 négyzetméternél nagyobb boltot. A szabályozás meglehetősen furcsa, a szakma nem is érti, minek kellett meghozni, de vannak olyan hangok is, melyek szerint a kormány egy szereplőt akar helyzetbe hozni. Nem mellesleg némi plusz zsarolási potenciálhoz is jut vele az állam.
A különböző korosztályok együttműködése sosem volt súrlódásmentes, manapság azonban különösen nagyok a generációs szakadékok.
Az állami befektetési ügynökség, a HIPA optimista, de egyelőre nincs kézzelfogható bizonyíték a Trump-hatásra a befektetésekben. Magyarországnak nagyon kellene egy megállapodás az USA-val, ám Washingtonnak ehhez nem fűződik érdeke.
Drasztikusan megugrott – majd tavaszra lecsökkent – a szubjektív munkanélküliség Magyarországon. A KSH szerint az inaktívak táborából érezték magukat a szokottnál többen munkanélkülinek, illetve sokan lettek, akik papíron állásban voltak, mégis munkanélküliséget éreztek. Ezt alighanem a közmunkaprogramok körüli év eleji bizonytalanság magyarázza.
A munkaerőpiac komolyabb megrázkódtatás nélkül nem képes nélkülözni több százezer munkavállalót, a költségvetést pedig százmilliárd forintokkal terhelné, ha a férfiak is nyugdíjba mehetnének korhatár előtt, 40 év jogviszonnyal, ahogy azt Magyar Péter tervezi. Ma is sok nő és férfi dolgozik nyugdíj mellett, 65 éves kora fölött, jóval többen, mint 2010-ben. Nyugdíjreformra volna szükség, többek közt a rugalmas nyugdíjkorhatár bevezetésével.
A magyar mesterségesintelligencia-szuverenitás irreális, a kis országok szűk szakterületi MI-fejlesztésekben lehetnek sikeresek. A kormány most már mintha tényleg komolyan venné az MI-t, de a politikai klíma (bevándorlásellenesség, keresztény fundamentalizmus, elszigetelődés az EU-tól) aligha kedvez egy alapjaiban nemzetközi iparág fejlesztésének. Ahogy a kormánystruktúra instabilitása sem.
Az MNB csökkenti a bankok által kötelezően nála parkoltatott tartalék rátáját 10 százalékról 8-ra. Ez egyrészt semleges, technikai intézkedés, az MNB-nek azért pozitív, hiszen a tartalék után a 6,5 százalékos alapkamatot fizeti, minél több a tartalék, annál nagyobbat bukik a jegybank.
Tartotta az alapkamatot az MNB MT, és a kamatfolyosón sem változtatott, így már szeptember óta nem módosultak a kondíciók.
