Lengyel Tibor
Lengyel Tibor
Tetszett a cikk?

Palkovics László tárcája szerződött a kiváló német és orosz kapcsolatokkal bíró, Mr. Oroszországként is ismert Klaus Mangold üzletember cégével. Ám a szerződésben szereplő teljes összegre már nem számíthat.

“A jelenlegi háborús helyzetben és a háborús infláció miatt sokkal nehezebb a Liszt Ferenc repülőtér visszavásárlásához szükséges források biztosítása, így a szerződés teljes keretösszege sem lesz felhasználva” – válaszolta a Palkovics László vezette Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) a hvg.hu-nak, amikor arról érdeklődtünk, hogy

milyen tanácsadásra kötöttek tavaly decemberben idén július végéig szóló keretszerződést összesen 8,2 milliárd forint értékben a Mangold Consulting GmbH-val, ami a kiváló orosz kapcsolatai miatt Mr. Oroszországként emlegetett német üzletember, Klaus Mangold érdekeltsége.

Mint a tárca válaszából kiderült, a megbízási szerződés tanácsadói-, illetve lobbitevékenységre szólt, méghozzá az Orbán-kormány régóta dédelgetett terve, a Liszt Ferenc repülőteret üzemeltető Budapest Airport (BA) Zrt. visszavásárlása érdekében. (Ugyanezt a választ kapta amúgy a tárcától a szerződés részleteire szintén rákérdező Telex is.)

Nem tudni, mire fizetett az állam 8,2 milliárd forintot pár hónap alatt „Mr. Oroszországnak"

Egyelőre nem tudni mire, de 8,2 milliárd forintos keretszerződést kötött tavaly az Innovációs és Technológiai Minisztérium a jó orosz kapcsolatai miatt Mr. Oroszországként ismert Klaus Mangold üzletember tanácsadó cégével. A továbbra is Palkovics László vezette, de már Technológiai és Ipari Minisztériumnak nevezett tárca még nem válaszolt a hvg.hu-nak arra, milyen tanácsok érnek havi egymilliárd forintot.

Klaus Mangold és üzleti tanácsadó cégének neve ismerősen csenghet, hiszen évek óta fizet az állam különféle minisztériumain keresztül százmilliós nagyságrendű összegeket neki. Korábban például szakértelmével a paksi bővítés uniós elfogadtatásában is segítette a magyar kormányt, sőt Mangold készítette elő azt a 2013-as titkos találkozót, amelyen Orbán Viktor miniszterelnök és Szergej Kirijenko, az orosz Roszatom vezetője lényegében megállapodott arról, hogy az oroszok fogják építeni Paks II.-t.

A Kremlbe bejáratos, Vlagyimir Putyin orosz elnököt közelről is ismerő Mangold tanácsát 2013 óta kérik ki a Fidesz-kormányok – mint a Direkt36 által korábban közölt szerződéslistából kiderült, nem is kevés pénzért. A Miniszterelnökség 2017 júliusa és 2018 májusa között 650 ezer euró (akkori árfolyamon 201 millió forint) értékben szerződött Mangolddal, majd 2018-tól Palkovics László tárcája fizette őt: az ITM az előző ciklus első másfél évében hét, 380 millió forint összértékű tanácsadói szerződést kötött a cégével.

Klaus Mangold cége nem kapja meg a teljes szerződött összeget
AFP / VLADIMIR ASTAPKOVICH

A repülőtér visszaszerzését célzó projektre tavaly nyáron nagyon rámozdult a kormány, olyannyira, hogy 2021 júniusától Palkovics László miniszter kormánybiztosi kinevezést is kapott a cél elérése érdekében. A kormány szándéka azonban nem találkozott a tulajdonosokéval: a BA külföldi befektetői nem kértek a Palkovics által “visszautasíthatatlannak” mondott ajánlatból.

Eladták, most visszavennék

A Budapest Airport jelenlegi legnagyobb részvényese 55,44 százalékkal a német AviAlliance GmbH, a többin közel egyenlő arányban a Malton Investment PTE szingapúri tőkealap (23,33%), és a Caisse de dépot et placement du Québec kanadai nyugdíjalap osztozik (21,23%). Arról, hogy ez miként alakult így, itt írtunk részletesen: a repülőteret működtető cég 75 százalékos többségét még a Gyurcsány-kormány privatizálta 2005-ben, amivel a Fidesz eleve nem értett egyet. Ámde brutálisan magas volt az ár, mert nagyon erős verseny alakult ki a nyertes brit BAA és a második német Hochtief-konszern között. (Utóbb aztán úgy hozta a sors, hogy mégis a német vállalat, a mai AviAlliance lett a fő tulajdonos.) A maradék 25 százalékot viszont már az Orbán-kormány adta el 2011-ben, egyszerűen azért, mert kellett a pénz, például a 2012 elején végül csődbe engedett Malév fenntartásához. A privatizáció összességében mintegy 450 milliárd forintot hozott az államnak. Ráadásul nem a vagyon végleges átengedéséről van szó, hanem 75 éves koncesszióról, ami 2080-ban jár le – ekkor az összes vagyontárgy visszaszáll az államra.

Pár héttel később, július közepén már más volt a helyzet: az ajánlatot, amelyet a repülőtér tulajdonosai kaptak az államtól, már nem utasították vissza, mint korábban, de a piaci érték alattinak ítélték meg. A hírek szerint ez akkor mintegy 4 milliárd euróról szólt, a vevő pedig az állam (minimum 51 százalékos részesedéssel), a Jellinek Dániel érdekeltségébe tartozó Indotek csoport és a Mol konzorciuma lett volna.

Miért akarja a kormány minden áron a Liszt Ferenc repülőteret?

A miniszterelnök szerint karnyújtásnyira van a ferihegyi reptér visszavásárlása, a kormányközeli Világgazdaság pedig az ügylet részleteit is tudni véli. Miközben a kormány a teljes gyorsforgalmi úthálózatot és a hulladékgazdálkodást koncesszióba adja, a ferihegyi reptér visszavásárlásáért mindent megtesz, és új reptereket is akar.

Később, ősszel a tulajdonosok már hajlandóak voltak megfontolni egy újabb, magasabb vételi ajánlatot, amelynek összege a hírek szerint elérte a 4,5 milliárd eurót. Október második felében Orbán Viktor miniszterelnök is arról beszélt, hogy “a vásárlás bármelyik pillanatban lezárulhat”, és 15 éves megtérüléssel terveztek.

Orbán Viktor: A kormány bármelyik pillanatban visszavásárolhatja a ferihegyi repteret

A miniszterelnök szerint olyan fejlesztések jöhetnek, amelyek több osztállyal is felértékelik a repteret és a Budapestet is.

Tavaly ősszel tehát állítólag közel volt a megállapodás. Legalábbis a Budapest Airport többségi tulajdonosa, az AviAlliance november közepén bejelentette: a cég közös átvilágítási eljárását kezdeményezték a magyar kormánynál, ami a lehetséges első lépés a repülőtér eladása felé. Azt is megerősítették, hogy a magyar kormány által vezetett konzorcium megtette nem kötelező erejű vételi ajánlatát a repülőtér megvásárlására.

Pár hétre rá, december közepén azonban Orbán Viktor miniszterelnök váratlan bejelentés tett, és közölte: a 2022-es parlamenti választások előtt mégsem ütik nyélbe az üzletet, néhány nappal később pedig le is állították a Budapest Airport átvilágítását. A miniszterelnök a váratlan fordulatról úgy nyilatkozott:

Egyelőre úgy látom, hogy ezt az üzletet, a reptér visszavásárlását a választások előtt semmiképpen nem ésszerű nyélbe ütni, tekintettel az inflációra és a nemzetközi pénzügyi helyzet bizonytalanságára. Megvárjuk a választásokat, és majd utána döntünk erről.

Ehhez az egyértelmű kormányfői iránymutatáshoz képest meglepő az akkor még Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) húzása, hogy a projekt jegelése ellenére pár nappal később aláírták a december 22-től érvényes tanácsadói keretszerződést a reptér megvásárlásához kapcsolódóan Klaus Mangold cégével, méghozzá a 8 hónapos időszakban havi mintegy egymilliárd forint értékben – ez jelentős összeg ugyan, de a projekt értékéhez képest nem túlzó.

Túry Gergely

A még mindig Palkovics László vezette, de már más néven működő tárca most a hvg.hu kérdésére azt is közölte, hogy a fenti “szerződést az Innovációs és Technológiai Minisztérium tavaly év végén kötötte meg, amikor a 2022-es év gazdasági szempontból még kedvező évnek tűnt, és nem zajlott háború Ukrajnában.”

A válaszból az is kiderül, hogy az adásvétel befulladásával a július végén lejáró tanácsadói szerződés teljes, 8,2 milliárdos keretösszegét nem fizeti ki a tárca a Mangold Consulting GmbH-nak. Pedig állítólag nem mondott le végleg a kormány arról, hogy visszaszerezze a repülőteret. Legalábbis Palkovics május végén, miniszteri eskütétele után a hvg.hu-nak arra a kérdésére, hogy miként halad a repülőtér állami megvásárlása, azt mondta: „dolgozunk rajta” és “reméli”, hogy még az év vége előtt nyélbe ütik az üzletet. Az elmúlt két hónapban azonban nem történt látványos előrelépés az ügyben.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!