Hol van az ellenzék a kormányellenes tüntetésekről? – vetődik fel a kérdés, miután a kataszigorítás miatt egy hete kezdődött demonstrációsorozatról az első napok amúgy is mérsékelt részvétele után szinte kikoptak az ellenzéki pártok és politikusok. Hiányuk különösen azért feltűnő, mert az elégedetlenség már túllépett a kataügyön, valamint a rezsicsökkentés csökkentése elleni tiltakozáson, és kezd rendszerellenes jegyeket mutatni, amit az ellenzék kihasználhatna – ha jelen lenne.
Azonban “az ellenzéki oldalon most nem a tüntetéseken való jelenlét, hanem egyáltalán a lét a kérdés” – pontosít a hvg.hu kérdésére Szentpéteri Nagy Richard politikai elemző. Szerinte több oka is van annak, hogy a tüntetéssorozatról kikoptak az ellenzéki pártok. Ezek a következők:
- A tüntetők nem akarják, hogy a pártok támogassák a követeléseiket, és jelen legyenek a demonstrációikon.
- A tüntetők kifejezetten nem akarják, hogy ezek az ellenzéki pártok képviseljék őket és támogassák a céljaikat.
- Az ellenzékhez sorolható hat párt sem akarja igazán, hogy az élére álljon a rendszerellenessé váló demonstrációnak.
Szentpéteri Nagy szerint az, hogy a tüntetők nem látják szívesen az ellenzéki pártokat a demonstrációikon, azzal magyarázható, hogy az áprilisi választási vereség, illetve az azóta eltelt időszakban mutatott aktivitásuk miatt nem érzik őket sem hitelesnek, sem kompetensnek, sem pedig hatékonynak, hogy céljaik elérésében segítsék őket.
A kata változásáról és annak következményeiről szóló további cikkeinket itt olvashatja.
Ráadásul ami a pártok saját motivációit illeti, “a hat ellenzéki párt közül öt vagy nem is igazán létezik, vagy érzelmi és politikai válságban van, vagy pedig csak szédeleg” – állapította meg a politikai elemző, aki szerint
egyedül a Demokratikus Koalíciónak van ütőképes vezetése, ereje, a párt viszont tudja jól, hogy nem népszerű a párton kívül, így meg sem próbálják például Gyurcsány Ferencet a tüntetők közé küldeni.
Más vélemények szerint ha a tüntetők közé nem is megy szelfizni a DK-elnök Gyurcsány, nehéz nem észrevenni, ahogy a Facebookon exponálja magát: “betegesen izgágának” nevezi Orbán Viktort, miközben azt üzeni, “készülünk”. Ahogy a minap írta: “Jönni fog majd egy nyugodt, megbízható, emberi kormány. Készülünk.” Ezzel, bár fizikailag nem ment ki a tüntetésekre, ha másban nem is, lájkokban igyekszik learatni az elégedetlenség politikai babérjait. Ez pedig annak fényében furcsa, hogy utoljára talán akkor volt ennyire tapintható a választási ígéreteket követő kiábrándultság, amikor 2006 őszén éppen az ő őszödi beszédének kiszivárgása után vonult utcára az akkori ellenzék.
Egy rendszerváltás utáni példátlan megszorításnak köszönheti a Fidesz, hogy a kilencvenes évek közepén ellenzéki pártként erőre kaphatott. A Horn-kormány nevéhez kötődő, de máig emlegetett Bokros-csomag éppen a fideszes marketingnek köszönhetően nőtt túl önmagán, majd vált a Fidesz csodafegyverévé: politikai démonná.
Nem véletlen, hogy a mostani politikai krízist sokan Orbán őszödi beszédeként jellemzik, figyelmeztetve arra: a miniszterelnök és a Fidesz-kormány a kata átalakításával adót emel, a rezsicsökkentésnél a fogyasztási korláttal pedig megszorításokat vezet be, vagyis pont azt teszi, amivel a választási kampányban az ellenzéki pártokat vádolta hatalomra jutásuk esetén. Ezzel Orbán legalább akkorát hazudott – mondják most a bírálói –, mint annak idején miniszterelnökként Gyurcsány. Valójában ennél nagyobb a baj:
Orbán nemcsak hazudott, hanem eddigi politikája egyik alappillérét jelentő ígéretét szegte meg: a középosztállyal kötött paktumának lényege az volt, hogy elnézik neki sajátos módszereit és a lépéseit, cserébe az állam által garantált életszínvonalért.
A paktum felrúgásával nem csak a katások 450 ezres körének jelentős része jár rosszul, náluk is nagyobb kört érint a rezsicsökkentés befékezése. Az emiatti társadalmi elégedetlenség hatalmas esély lenne az ellenzéknek: olyan, amilyen talán az elmúlt húsz évben sem kínálkozott Orbán ellenzéke számára. Hiszen a kormánypártok és Orbán hazugsága, az egzisztenciális lecsúszás okán érzett félelem miatt erős düh van a társadalomban, ám ezt nem tudja becsatornázni és saját politikai hasznára, a Fidesznek pedig kárára fordítani az ellenzék. Kétségtelen, legkönnyebben ezt úgy tehetnék meg, hogy a tüntetéshullám élére állnak.
Több ezren bénították meg Budapestet az elmúlt napokban a kata szigorítása ellen tiltakozva, közben a kormány energia-veszélyhelyzetet hirdetett és korlátozta a rezsicsökkentést is. Ez mind fájni fog, és kérdés, hogy jön ki ebből Orbán Viktor és kormánya politikailag. Somogyi Zoltán szociológus, a Political Capital társalapítója azt mondta, Orbánék arra építették fel a kormányzati politikát, hogy mindenkinek mindig kicsit jobb legyen.
Csakhogy – mondta a hvg.hu-nak Szentpéteri Nagy Richard –
valójában a demonstrálók nem is csak a katát és a rezsicsökkentést érintő változások ellen tiltakoznak, hanem éppen azon ellenzéki pártok ellen is tüntetnek, akik pedig a leginkább kihasználhatnák a kormányellenes hangulatot.
Arra a kérdésre, hogy lehet-e sikeres a tüntetéssorozat politikai támogatás nélkül, az elemző igennel válaszolt, mondván: politikai támogatásra nincs feltétlenül szükségük a tüntetőknek, amire viszont szükségük lenne, az a politikai iránymutatás, az alternatíva jelenléte a Fidesz rendszerével szemben, “ez viszont nem látszik, és ennek hiányában könnyen ki is fulladhat a mostani elégedetlenség és tiltakozáshullám.”
Valakinek a tüntetések élére kellene állnia, főleg azután, hogy az már rendszerellenes jellegűvé fejlődik.
Valaki 1848. március 15-én is elkiáltotta magát, hogy akkor menjünk a Landerer és Heckenast nyomdához, vagyis a tüntetés önmagában céltalan
– mondta Szentpéteri Nagy, hozzátéve: nem kell, hogy valamelyik jelenlegi ellenzéki párt vagy annak politikusa álljon a tüntetések élére, lehetne az egy új formáció, egy civil vezető is, de amíg ez kialakul, addigra lehet, hogy elvész a lendület. Úgy véli, talán éppen emiatt lehet nyugodt Orbán Viktor és a Fidesz.
Nem igaz, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetért csak a külső körülmények felelősek, a korábbi kormányzati intézkedések jelentős károkat okoztak - mondta a hvg360-nak adott interjúban Bokros Lajos volt pénzügyminiszter, a CEU tanára. Bokros szerint 2008-hoz hasonlóan Magyarország ismét rendkívül meggyengült állapotban fogadta a világgazdaság újabb negatív hatásait.
Hiába tehát az elvileg az ellenzéknek kedvező helyzet, ha általános vélemény, hogy azon az oldalon ekkora a hitelességi deficit. Jól példázza ezt Márki-Zay Péter, a hatpárti ellenzék közös miniszterelnök-jelöltjének fellépése: hiába ment ki a tüntetésre múlt héten szombaton, hiába vezette le, hogy Orbán a választási hazugságát teszi éppen valósággá, és hiába adta ki a jelszót, hogy “Ébresztő, Magyarország!”, nem tudott átütő sikert elérni.
Hiába mutatott némelyik ellenzéki párt valamilyen aktivitást, Márki-Zay Péterhez hasonlóan csak mérsékelt sikert értek el. A Momentumról továbbra is az látszik, hogy bár kezdetben adott némi lendületet a tiltakozásnak, nem találja a hangot a tömegekhez. Az LMP és az MSZP még ennyit sem tudott felmutatni ebben a helyzetben, gyakorlatilag láthatatlanok. A Párbeszéd is leginkább csak józsefvárosi képviselőjük, Jámbor András miatt érzékelhető, de ez egyéni, nem pártteljesítmény. A DK “izgágaságáról” már volt szó, a Jobbik pedig láthatóan éppen saját belső válságával van elfoglalva.
A parlamenten kívüli Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) szintén nem tudta kiaknázni politikailag a helyzetet, még akkor sem, ha két társelnökét bilincsben vitték el a rendőrök múlt szerdán a tüntetésről. Az Orbán Viktor partnerségi listáján szereplő ellenzéki Mi Hazánk helyzete sajátos, hiszen bár augusztus 1-jére országos tiltakozó akciót hirdettek kata- és rezsicsökkentés-ügyben, őket sokan a Fidesz külső támogatóinak tartják. Mégis, a hatpárti ellenzék tagjainál ők jobb eséllyel fordíthatják saját hasznukra – legfőképpen vidéken – a társadalmi elégedetlenséget, hiszen a tavaszi választáson előreléptek azzal, hogy új pártként bejutottak a Parlamentbe.
Ha szabad szemmel látjuk, hogy nem őrizték meg a rezsicsökkentést, akkor nem lehet mondani, hogy megőrizték - mondta a hvg360-nak adott interjúban Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója. Szerinte a Fidesz nagyjából azt csinálta, amit az ellenzék javasolt a kampányban. A kata szigorítását irracionálisnak tartja, szerinte érthetetlen, hogy miért nem emelték a maradók számára az adó összegét.
Ami pedig a kormánypártokat és Orbán Viktort illeti, Szentpéteri Nagy Richard felhívta a figyelmet arra is, mi az, ami miatt mégis aggódniuk kell. Mint mondta, “a Fideszt úgy ismerjük, mint aminek máris van B-, sőt C-terve is arra az esetre, ha mégse fulladna ki pár nap alatt a tüntetéshullám, vagy esetleg erőre kapna, viszont ezek a forgatókönyvek az elmúlt 12 év hasonló szcenárióit veszik alapul, holott most nagyon más a helyzet”. Szentpéteri Nagy szerint ugyanis
a gazdasági kilátások borzasztó rosszak, ráadásul a Fidesz elveszítette azt a mítoszt is, hogy ha hazudnak és lopnak is, legalább kormányozni tudnak, mivel világossá vált, hogy nem tudnak.
Ennek ellenére sem kell sokak szerint feltétlenül temetni a NER-t, mivel a Fidesz azt is tudja, hogy a népszerűtlen – akár kormányzati tanácstalanságról is árulkodó – intézkedéseket a ciklus elején kell meghozni, 2–3 év múlva már nem emlékszik rájuk igazán senki. Lehet persze, hogy rövid távon veszítenek a támogatóik közül akár 10 százalékot is, az elpártolók nem csapódnak az ellenzékhez, sőt könnyen visszacsábíthatók a következő parlamenti választási kampányban. Addig pedig a sorra kerülő európai parlamenti, illetve önkormányzati választásokon is belefér a kormánypártoknak a rosszabb szereplés, mivel 2026-ra készülnek, azt a választást akarják megnyerni. Annak érdekében pedig, hogy a pirula már most se legyen olyan keserű, könnyen lehet, hogy a heves tagadás ellenére még rövid távon is tesznek könnyítéseket, hajlandóak korrekciókra a következő hetekben a katát, és a rezsicsökkentést érintő döntéseket illetően is.
