szerző:
M. László Ferenc
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Bár a Jobbikot tartják a legkomolyabb ellenzéki veszélyforrásnak a nagyobbik kormánypártban, a párt szervezetlensége és megosztottsága miatt egyelőre nem dolgoztak ki külön stratégiát a szélsőségesek kezelésére a Fidesz vezetésében. A párt befolyásos képviselői abban bíznak, hogy az Orbán meghirdette „centrális erőtér” politikája a radikális Jobbikkal szemben is működik. Van, aki úgy véli, még jól is jöhet a Fidesznek a Jobbik átmeneti erősödése, mert ijesztgetni lehet az EU-t, hogy a Fidesznél csak rosszabb jöhet.

„Az esetek 90 százalékában ugyanazt mondják, mint a másik két ellenzéki párt, ugyanazzal a vehemenciával támadnak, legfeljebb az EU- vagy a romakérdésben vallott szélsőséges nézeteik alapján különböztethetők meg az LMP-től és az MSZP-től. Ugyanakkor egy sor ügyben szakmailag sokszor felkészültebbek, mint a többiek, nem lehet őket kézlegyintéssel elintézni” – elemezte a Jobbik parlamenti tevékenységét a Fidesz egyik, neve elhallgatását kérő parlamenti képviselője, aki arra számít, hogy a 2012-2013-as évben tovább fog növekedni az ellenzéki párt támogatottsága.

Az utóbbi hónapokban több közvélemény-kutató is olyan felméréseket közölt, melyek szerint a Jobbik növelni tudta táborát, megközelítette az 1994 és 2010 között még nagypártként működő, azóta azonban középpárttá zsugorodott MSZP támogatottságát. A Medián februári mérése szerint a szocialisták szavazóbázisa kismértékben zsugorodott, a Jobbiké számottevően erősödött, a teljes népesség körében egy százalékkal meg is előzte az MSZP-t. A magát nemzeti radikálisnak nevező pártnak ráadásul jelentős tartalékai is vannak. A Political Capital a HVG-ben március elején publikált indexe – az úgynevezett Derex-mutató – szerint a szélsőjobboldali eszmék (rendszerellenesség, előítéletesség, pesszimizmus) iránti keresletet a Fideszben 10, az MSZP-ben 5 százalék.

A Jobbik erősödését ellentmondásosan ítélik meg a nagyobbik kormánypártban. Fideszes források szerint, míg az MSZP lecsúszását húszéves küzdelem eredményeként, nagy sikerként könyvelik el a párt vezetésében, a Jobbik felemelkedését a szervezeti ereje és a válság miatti kiábrándultság miatt kockázatosnak tartják. Ennek ellenére forrásaink szerint a Fidesz elnöksége kezelhetőnek tartja a jelenséget, ezért továbbra is ragaszkodnak ahhoz, hogy 2014-ben egyfordulós legyen a választás.

„Nem a pártok hitbizománya”

„Minden tekintetben más a helyzet, mint 1998 és 2002 között a MIÉP-pel volt. Csurka pártja főleg idősekből állt, mi voltunk velük szemben a jövő. Most viszont a Jobbik a fiatalok pártja, és azt hangoztatja, hogy a Fidesz részese az elmúlt húsz év rossz alkuinak, eljárt felettünk az idő” – mondta a hvg.hu-nak a Fidesz vezetőségének egyik legbefolyásosabb tagja. Erre utal a Tárki januári felmérése is, mely szerint a 37 év alatti szavazók közel harmada szavazna a radikális ellenzéki pártra, miközben a Fidesz tábora ebben a szegmensben fokozatosan csökken.

Hétvégi gárdaavatás a Hősök terén - megcsappant érdeklődés
©

A hvg.hu által megkeresett fideszes politikusok szerint a párt stratégiájában a változó trendek ellenére nem következett be változás. Miként egy forrásunk fogalmazott, „Orbán továbbra is úgy véli, hogy a szavazók nem a pártok hitbizományai, ezért nem a pártokkal, hanem a szavazókkal kell a kapcsolatot tartani és visszahódítani őket”. Forrásaink szerint erre utalt a február 8-i egri kihelyezett frakcióülésen is, ahol a miniszterelnök-pártelnök arról beszélt, hogy a választások óta a Fidesztől elpártolt 15 százaléknyi választóból 10-et biztosan vissza lehet szerezni a ciklus végéig, és az elégedetlenek megosztása a Jobbik, illetve az MSZP között lehetővé teszi, hogy a kormánypárt a centrumban maradhasson.

Ennek ellenére több fideszes politikus is azt mondta a hvg.hu-nak, hogy a kormánypárt vezetésében jobban tartanak a Jobbiktól, mint az MSZP visszaerősödésétől, vagy attól, hogy az LMP a közeljövőben szélesebb tömegeket megmozgató néppárttá fejlődik. Többen is azt mondták, EU-ellenes megszólalásai, „szabadságharcos”, „gyarmatosítós” retorikája arra utal, hogy Orbán Viktor nem szeretné elengedni táborából ezeket a választókat. A  százezres tömegeket mozgató Békemenetet pedig úgy ítélik meg a kormánypártban, mint ami szervezeti erőt képes felmutatni a Jobbikkal szemben, és elbizonytalanítja azokat a szavazókat, akiket eddig magával ragadott az ellenzéki párt politikája.

„Kulkától és Dopemantól nem kell tartani”

Bár a Jobbik első sikerét hozó 2009-es európai parlamenti választások után a Fideszhez közel álló – ma kormányzati megrendelések sokaságát elnyerő – Századvég és Nézőpont Intézet azt hangsúlyozta, hogy a Jobbik táborát az MSZP-ről leszakadó szavazók adták, információink szerint a mostani kormánypárt vezetőségében ennél árnyaltabban kezelték a kérdéskört. Úgy tudjuk, egy belső használatra készült vizsgálat azt mutatta, hogy a szavazók vándorlása a pártok között többirányú folyamat volt: míg a Jobbikot főleg azok választották, akik kiábrándultak a Gyurcsány-kormányt megbuktatni képtelen Fideszből, ugyanakkor a 2008-as vizitdíjas népszavazással a Fidesz bővíteni tudta a táborát az egykori MSZP-s szavazókkal.

Tiltakozó jobbikosok a Parlamentben
©

„Viktor a 2010-es parlamenti választások előtt és után az MSZP kudarcaként ítélte meg a Jobbik felemelkedését. Nemcsak abból a szempontból, hogy honnan hova vándoroltak a szavazók, hanem azért is, mert úgy látta, a Fidesz nagyarányú győzelmével egy húszéves küzdelem zárult le, szervezetileg erősebbek lettünk, mint az egykoron kiterjedt hálózattal rendelkező utódpárt” – mondta az elnökségi döntéshozatalra rálátó forrásunk.

A neve elhallgatását kérő befolyásos politikus szerint a 2010-es közel 53 százalékos győzelem, az MSZP 19, a Jobbik 16,6 százalékos eredménye azóta is meghatározó tapasztalat a kormánypárt vezetőségében. A Fideszben úgy gondolják, az eladósodott, egyre inkább az idősebb választókra támaszkodó MSZP nem lesz képes talpra állni 2014-ig, és a helyét sem veszi át másik párt. „Amíg Kulka János és Dopeman az ellenzék vezetője, nincs mitől tartanunk” – fogalmazott viccelődve az egyik kormánypárti képviselő. Éppen ezért a hvg.hu által megkeresett fideszes politikusok úgy vélik, a baloldal felé nem lesz nagy elvándorlás, illetve a 2008 óta megszerzett és most esetleg leváló szocialista szavazók ellenerő hiányában legfeljebb a bizonytalanok táborát növelik.

„Működik a centrális erőtér”

„A felmérések azt mutatják, hogy a jobboldali ellenzékünk a vidéki fiatalok, így többek között a szakmunkás, alacsony végzettségűek körében erős, és ez hosszú távon nem lebecsülendő veszélyforrás” – mondta a Fidesz egyik vezető politikusa. A neve elhallgatását kérő parlamenti képviselő szerint már nem elegendő a Jobbikkal szemben 2010 előtt alkalmazott stratégia. „Akkor azt mondogattuk, hogy kiabálni fekve is lehet (ezt Kövér László mondta többször a Jobbik szélsőséges nézeteire utalva – a szerk.), mi viszont kormányra kerülve meg is tudjuk valósítani azt, amit a radikálisok összevissza ígérgetnek.” A kormánypárti politikus szerint a növekvő kormányellenes harag, a Jobbik retorikája, amivel a Fideszt a „régi világ” letűnő szereplőjeként igyekszik bemutatni, a stratégia újragondolását tenné szükségessé.

Ám úgy tudjuk, erről még érdemi vita sem alakult ki a kormánypárt vezetőségében. „Viktor bízik benne, hogy a 2009-es kötcsei találkozón felvázolt ’centrális erőtér’ politikája működik és kitart 2014-ig. Amíg komolyabb erősödést nem mutat a Jobbik, nincs értelme változtatni” – mondta az elnökségi döntéshozatalra rálátó forrás. Állítólag a miniszterelnök-pártelnök úgy látja, a nemzetközi színtéren még jól is jöhet a Jobbik jelenléte a hazai politikai palettán, mert – ahogy egyik forrásunk fogalmazott –, „az EU-ban úgy látják, hogy nincs alternatíva, ha nincs a Fidesz, a szélsőjobbal kell tárgyalniuk”. Orbán a februári egri frakcióülésen is azt hangsúlyozta, még mindig működik a „centrális erőtér”, amely továbbra is megosztja az ellenzéket.

Hívei fogadják Egerben Orbánt - hogy mi a centrum, ő mondja meg
©

Több fideszes forrásunk szerint e stratégia mentén dolgozták ki a tavaly elfogadott új, egyfordulós választójogi rendszert is. Ezt az őszi parlamenti vitában élesen támadta a Medián egykori vezető kutatója, az LMP-s Karácsony Gergely, azt hangsúlyozva, hogy a második forduló lehetőséget teremtene arra, hogy az összes többi párt összefogjon azokban a körzetekben, ahol a Jobbik végez az első helyen. „Karácsony alapvetően félreérti a rendszer lényegét. Ha az ellenzék továbbra is ennyire megosztott lesz 2014-ben, miközben a kormányellenes harag tovább nő, akkor könnyen lehet, hogy a második fordulóra az MSZP-s és az LMP-s szavazók is felsorakoznak a második helyen végző jobbikos jelölt mögött” – beszélt a Fidesz szempontjairól a párt egyik parlamenti képviselője.

„A Jobbik bizonytalan”

„Amíg a belső konfliktusokat nehezen viselő, a saját szélsőségesei és parlamenti szakpolitikusai között őrlődő Vona Gábor a Jobbik elnöke, különösen nincs mitől tartanunk” – vázolta az egyik fideszes képviselő, miért nem lesz képes a radikális jobboldal megerősíteni és bővíteni a szervezetét. Egy másik befolyásos kormánypárti politikus szerint – aki hangsúlyozta, évek óta jól ismeri Vonát (a Jobbik vezetője a 2002-ben Orbán mellett kiálló Szövetség a Nemzetért nevű polgári körben kezdte pályáját – a szerk.) – „Gábor jobban szereti a kávéházi beszélgetéseket, mint a kemény politikai csatákat”.

Ezért több, a hvg.hu által megkeresett kormánypárti befolyásos politikus is azt mondta, a Jobbikkal szimpatizáló, de 2010-ben a Fideszre szavazó választókat további gesztusokkal meg lehet tartani. A megkérdezett fideszesek szerint a kettős állampolgárság megadása, a Trianon-emléknap bevezetése, az elszámoltatási kampányok, a lex Biszku és az erőt mutató Békemenetek elégségesek lesznek a szavazók megtartására, legalábbis addig, amíg a Jobbik „annyira bizonytalan, mint most”. Példaként a hétvégi gárdaavatást emlegetik a Fideszben, ahol 134 gárdista mellett nagyjából ezer szimpatizáns jelent meg, és a rendőrség fellépése miatt még a Himnuszt sem tudták elénekelni.

Szövetségesből ellenfél

„Nem szövetséges, nem barát, hanem legjobb esetben is ellenfél” – ezzel a mondattal jelölte ki a Jobbikkal szemben követendő stratégiát Kövér László, a Fidesz választmányának elnöke még 2009 áprilisában egy újbudai lakossági fórumon. A Fidesz 2008 végétől ellenségként kezelte a Jobbikot, pedig korábban több önkormányzatban is együttműködtek.

 

Az SZDSZ-hez köthető Republikon Intézet egyik 2009-es elemzése szerint a 2006-os önkormányzati választáson a Jobbik a KDNP-vel 136, a Fidesszel 79 jelöltet támogatott közösen, ezek közül 28 tudott mandátumot szerezni. (Tény viszont, hogy ezek többsége nem volt közös jelölt, hanem a Jobbik állt be mögéjük a kampányban.) Székesfehérváron 2006 és 2009 novembere között közös frakciója volt a két pártnak.

 

Az ellentétek 2008 végén, 2009 elején mutatkoztak meg, amikor az időközi ferencvárosi kampányban a Jobbik kopogtatócédula-csalással vádolta a Fideszt. „Ebben az időszakban ismertük fel, hogy a Jobbik már nem a MIÉP, hanem komoly veszélyforrás” – beszélt erről az időszakról a hvg.hu-nak a kormánypárt egyik képviselője. Bár Vona Gábor 2009 augusztusában még úgy nyilatkozott, hogy a Jobbik bizonyos feltételek mellett kész lenne tagokat delegálni egy fideszes kormányba, a kétharmados győzelem után pártja egyértelműen ellenzéki pályára állt.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Zubor Zalán Itthon

A Jobbik a Közgázon – hogy csinálják külföldön?

Nagy Britanniában majdnem tévét ostromoltak egy szélsőjobboldali politikus szereplése miatt, és tüntetők akadályoztak meg a Brit Nemzeti Párt egyetemi fórumát. Németországban a szélsőjobbos ruhamárka is tilos, Amerikában nyugodtan beszélhetett Ahmedinedzsád. Változatos a külföldi gyakorlat, körülnéztünk, máshol is botrány lenne-e egy Jobbikhoz hasonló párt egyetemi szerepléséből.

MTI Itthon

Örül, de fél is a Jobbik

A Jobbik örül, hogy a kormányon lévő nyomás "kezdi éreztetni a hatását", ugyanakkor tart attól, hogy a kormánypártokon belüli nézetkülönbségek miatt félmegoldás születik a kommunista rendszer bűneinek feltárását, főként az ügynöklisták ügyét illetően.