A nagy fideszes lista: Pokorni és Kósa még hezitál
Míg Kósa Lajos és Pokorni Zoltán még hezitál, hogy polgármester vagy parlamenti képviselő szeretne lenni 2014 után, Rogán Antal és Lázár János már az országos politika mellett döntött. Fideszes források szerint 90 százalékban már kész a választókerületi elnökök, 2014-es képviselőjelöltek listája, melyet a párt elnöksége még egyeztet a helyi szervezetekkel és a párt szövetségeseivel. A kerületi és a kisebb vidéki városok polgármesterei kiszállnak az országos politikából, a poszt nélkül maradók pedig a járási hivataloknál keresik a menekülőutat.
„Ülök a választókerületi elnöki székemen, próbálják meg kihúzni alólam” – mondta a hvg.hu-nak az egyik fideszes pártszervezet neve elhallgatását kérő vezetője, aki szerint a Fideszben zajló középszintű tisztújítás nyárig még jelentős feszültségeket gerjeszthet. A hvg.hu több kormánypárti forrásból is úgy értesült, hogy a Fidesz elnöksége már megtárgyalta a középszintű szervezetek vezetőit tartalmazó listát, de a legkényesebb – a befolyásosabb politikusok – esetekben még nem dőlt el, hogy a korábbi vezető őrzi-e meg posztját, vagy új kerületi elnököt neveznek ki.
A Fidesz–Magyar Polgári Szövetség legfontosabb, az önkormányzati, országgyűlési és európai parlamenti választásokat előkészítő területi egysége a választókerületi szervezet. A párt alapszabálya szerint a szövetség elnöke ezeken keresztül irányítja a szervezetet, választja ki a Fidesz képviselőjelöltjeit, belső viták esetén gondoskodik a feloszlatott helyi szervezet újjászervezéséről. A tavaly elfogadott új választójogi törvény elfogadása után – amely a 199 fős parlament bevezetése miatt 2014-től 176-ról 106-ra csökkenti az egyéni választókerületek számát – a párt vezetése hozzálátott az új választókerületi szervezetek kialakításához, a kerületi elnökök listájának összeállításhoz.
A Fideszben bevett szokás, hogy a választókerületi elnököt indítják egyéni képviselőjelöltként az országgyűlési választásokon, így a pártban hetek óta komoly feszültségeket okoz a kerületi elnökjelöltek kiválasztása. Kormánypárti források a hvg.hu-nak február közepén azt nyilatkozták, hogy Orbán Viktor már egyeztetett a választókerületeket összefogó regionális elnökökkel, majd a Fidesz elnöksége a február 21-i ülésén meg is tárgyalta a lista első verzióját.
Ketyeg a polgármesterek órája
„A 106-ból valamivel több mint 90 már eldőlt, 10-15 esetben okoz dilemmát a kerületi elnök kiválasztása” – mondta a hvg.hu-nak egy, a döntéshozatalra rálátó kormánypárti forrás. Több forrásból szerzett információink szerint főleg azokban a választókerületekben nem dőlt még el, hogy ki lesz az elnök, ahol jelenleg a párt befolyásos politikusai, erős emberei vezetik a párt szervezetét.
A Fidesz egyik parlamenti képviselője, választókerületi elnöke szerint a döntés három lényeges szempont hátráltatta és fogja is még hátráltatni a nyárig. Egyrészt a kétharmados törvények országgyűlési tárgyalása idején a párt vezetősége nem akart kockáztatni azzal, hogy az egyes képviselőknek bejelentik, 2014-ben már nem indulhatnak; másrészt nem akartak elébe menni a képviselői és polgármesteri poszt összeférhetetlenségéről szóló, még lezáratlan vitának. Ugyanakkor több forrás is azt mondta a hvg.hu-nak, hogy a pártban keresik a megfelelő pozíciókat a 2014-ben kieső képviselőknek, részben ezért csúszik a kormány törvényalkotási programjában februárra ígért járási törvény elfogadása is, mert vita van arról, hogy hány alsó szintű közigazgatási hivatal legyen az országban.
Döntősök és hezitálók |
Bár a vezetőség folyamatosan tárgyal a listáról, a Fidesz két alelnöke, Kósa Lajos és Pokorni Zoltán még mindig nem döntötte el, hogy 2014-től Debrecent, illetve a XII. kerületet választja, vagy a parlamenti székét – tudta meg több forrásból a hvg.hu. Információink szerint Rogán Antal és Lázár János viszont inkább a képviselő-jelöltség mellett döntött: a Fidesz frakcióvezetője már tavaly márciusban úgy nyilatkozott, hogy három letöltött ciklusa után „alapból” szeretné befejezni a polgármesterkedést. A fővárosi polgármesterek közül információink szerint a II. kerületi Láng Zsolt, az óbudai Bús Balázs és a rákosmentei Ríz Levente lemondott a választókerületi elnökségről. Az Origó két hete arról írt, hogy az I. kerületet irányító Nagy Gábor Tamás a parlamentet választotta volna, de a párt elnöksége inkább polgármesternek szánja. A Csepelt vezető Németh Szilárd viszont információink szerint úgy nyilatkozott, hogy képviselőként képzeli el a jövőjét. Úgy tudjuk, a vidéki városok vezetői szinte mind ragaszkodnak a polgármesteri posztjukhoz: így Zombor Gábor maradna Kecskeméten, Borkai Zsolt pedig Győrben. Nem döntött viszont a Székesfehérvárt 2010 októbere óta irányító Cser-Palkovics András. „Ez a lista azért még nem a 2014-es képviselőjelöltek névsora, mert az is benne van a pakliban, hogy a nagyok most megtartják a választókerületüket, aztán két év múlva úgy nyilatkoznak, mégis maradnak polgármesterek” – magyarázta az egyik várost irányító fideszes politikus, hogy szerinte miért túlozza el a sajtó a most vitatott lista jelentőségét. |
Bár Lázár János frakcióvezető már tavaly nyár óta folytatja azokat a beszélgetéseket – ahogy a pártban emlegetik: állásinterjúkat –, melyeken a képviselőket a jövőbeni terveiről faggatja, a lista összeállításával kivárták az új választókerületi beosztást, illetve a legfontosabb sarkalatos törvények elfogadását. Ám a frakció még mindig nem ért az új alkotmány miatt megalkotandó sarkalatos törvények végére: 7 kétharmados többséget igénylő jogszabály is áthúzódott idénre. Az egyik a választási eljárásról szóló törvény, amely a tervek szerint kimondaná a parlamenti képviselői és az önkormányzati posztok összeférhetetlenségét. Ez arra kényszerítené a nagyobb városok fideszes vezetőit – többek között Pokorni Zoltánt, Kósa Lajost, Cser-Palkovics Andrást –, hogy válasszanak a két tisztség közül és egyben mondjanak le a választókerületek vezetéséről.
A népszerűség dönt
„Ez a vita távolról sincs lezárva” – mondta a kormánypárt egyik polgármester-képviselője. A politikus szerint ugyan a párt vezetői folyamatosan hangoztatják, hogy a két poszt összeférhetetlenségét ki kell mondani, a döntéssel megvárják a nyári közvélemény-kutatásokat. „Ha felgyorsul a választók elpártolása a Fidesztől, akkor nem zárható ki, hogy az elnökség mégis úgy dönt, biztos, ami biztos a polgármestereit indítja” – említett egy olyan szempontot a neve elhallgatását kérő képviselő, amely megfordíthatja a vitát. Ugyanakkor azt is elismerte, a polgármesterek közül még azok is ellenzik az összeférhetetlenséget, akik eddig jelezték Lázárnak, hogy mit szeretnének 2014-től.
Több forrásunk szerint erre utal, hogy a Fidesz frakciója tavaly még csak szavazni sem akart arról az indítványról, amely kimondta volna, hogy főállású polgármester nem lehet parlamenti képviselő. Ezt 2011 novemberében Czira Szabolcs, Nagykőrös fideszes polgármestere terjesztette be az önkormányzati törvényhez. Végül a Belügyminisztérium helyettes államtitkára jelezte, a kormány nem támogatja a módosítót, mert a kérdést nem az önkormányzati, hanem az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvényben szabályozza majd. „Egyszerűen elnapolták a fájdalmas döntést békésebb időkre” – véleményezte a kormány döntését az egyik befolyásos fideszes politikus, aki szerint legkésőbb idén nyáron le kell zárni a vitát, mert szerinte a feszültségek nem tolhatók át a ciklus második felére, amikor a Fidesz fokozatosan ráfordul majd a választási kampányra.
A pártelnök-miniszterelnök az elmúlt másfél évben többször is jelezte, hogy szükség lesz az összeférhetetlenség kimondására. Orbán Viktor 2011 márciusában, az MR1 Kossuth Rádió 180 perc című műsorában azt mondta, bár „volt és van értelme annak, hogy polgármesterek parlamenti képviselők legyenek”, a kisebb parlament létrehozása után nem várható el, hogy „50-100 polgármester üljön a frakciókban”. A Fidesz elnöke szerint így túlzottan beszűkülne a politikai osztály, azaz mindössze pár száz ember döntene helyi és országos ügyekben is.
Utódlási harcok jöhetnek
„A politika csúcsa továbbra is a parlament lesz, ha kimondjuk az összeférhetetlenséget, akkor biztos, hogy a nagyok az országgyűlési mandátumot választják” – mondta az egyik észak-magyarországi választókerület elnöke. Ugyanakkor elismerte, hogy ez a párt országos karriert befutott polgármestereinek komoly dilemmát okoz, hiszen a választókerületi elnököket a párt elnöke nevezi ki, azaz a képviselőjelöltek kiválasztásával Orbán Viktor állítja össze.
„Ezzel feladnák az önálló egzisztenciájukat, elveszítenék az önkormányzati háttérbázisukat” – magyarázta a fideszes politikus, mi okoz fejfájás a polgármestereknek. „A kerületemben a magam ura vagyok” – mondta az egyik fővárosi képviselő-polgármester, mit tekint elsődleges szempontnak. Egy másik képviselő szerint a gazdasági válság akár a politikai válságot is felerősítheti, amit a számos polgármester inkább a településén élne túl. A hvg.hu által megkérdezett képviselők nagy többsége úgy vélte, csak azok a polgármesterek hagyják ott a városukat, akik pártkarrierre vágynak, adott esetben az Orbán utáni időszakra készülődnek.
A hvg.hu-nak több regionális igazgató – köztük a fővárosi Pesti Imre, a hajdúsági Rácz Róbert – is azt mondta, kizárt, hogy a Fidesz nagy formátumú polgármesterei még idén meghoznák a döntésüket. Ez Pesti és Rácz azzal indokolta, hogy messze vannak még a választások, kivárnak, mások szerint, ha nyíltan felvállalnák a döntésüket, azzal felgyorsítanák a hátországukban az utódlási harcot.
A végleges lista forrásaink szerint várhatóan májusra alakulhat ki. A Fidesz alapszabálya szerint ugyanis a választókerületi elnök személyére a választókerületi tanács tesz javaslatot, melyben a helyi polgármesterek, önkormányzati képviselők, illetve a szövetség egyéb tagjai (kisgazdák, volt MDF-esek) is helyet kapnak. Igaz, a szövetség elnökének joga van visszadobni a tanács javaslatát, amely tíz napon belül új javaslatot tesz. „Megindult a találgatás, hogy vajon az elnökség kit szeretne a kerület élére. Előbb-utóbb eltalálják” – beszélt az helyi és az országos vezetőség közti egyeztetésekről az egyik parlamenti képviselő.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
Navracsics: "ha a 23 polgármester befeszít, nem tudok mit csinálni"
Még folynak az egyeztetések a Fidesz-frakción belül a járások kialakításáról; a fővárosi körzetek számáról vita van, de a közigazgatási és igazságügyi miniszter bízik a megállapodásban, szerinte a tárca és a kerületi polgármesterek is hajlanak a kompromisszumra.
Navracsics verheti le a fideszes polgármesterek szabadságharcát
A főpolgármesterrel és a Belügyminisztériummal folytatott tavalyi vita újjáéledésétől tartanak a járási beosztás ellen küzdő fideszes kerületi polgármesterek Budapesten. A jogköreiket, irodáikat féltő kerületvezetőket a közigazgatási tárca azzal nyugtatja, hogy fel sem merült az okmányirodák bezárása, sőt, a minisztérium a feladatmegosztásról is egyezkedne. Míg a tárca 7, a polgármesterek 23 járást szeretnének a fővárosban: az önkormányzati lobbi az összeférhetetlenség miatt gyarapítaná a hivatalok számát, hogy biztosítsa a menekülőutat 2014 után. Egyelőre a KIM áll győzelemre a vitában.
Már a menekülőutat keresik a 2014-ben kibukó fideszesek
Körvonalazódik a második Orbán-kormány által szorgalmazott államigazgatási reform utolsó szakasza: a kormányhivatalnokok felügyelete alatt működő járások szinte az összes feladatot elvonnák a városoktól, falvaktól, amelyek az iskoláikat és kórházaikat is elveszítik. A központosítás jelentős forráselvonással járhat, ami bosszantja ugyan a vidéki fideszes politikusokat, ám többen abban reménykednek, hogy a parlamenti létszám megfelezése után az új hivatalokban építhetik majd karrierjüket.
