1957-ben hasonlóan hekkelték meg az MTI-t, mint most az Orbán-interjút
Fő- és felelős szerkesztőt buktatott a botrány. A csíny mögött három irodalmi nagyágyút sejtettek, Karinthy Ferencet, Örkény Istvánt és Devecseri Gábort.
Murányi Gábor
Dalban mondja el, hogy tetűség, ami ebben az országban folyik
A túlcsorduló keserűség mondatja-énekelteti el ősz óta koncertről koncertre Máthé Zsolttal a Tetűség című rapjét.
Csónakkal az Oktogontól a Nyugatiig – majdnem csatorna épült a körút helyén
A korabeli építészszakma egy része eredendően elhibázottnak, művészietlennek, mások funkcionálisnak, a világvárosi rangot megteremtő főútvonalnak írták le az épülő Nagykörutat, amelyen az első elképzelések szerint hajóval kellett volna közlekedni.
Nem találták „a fiatalokba a burzsoá életszemléletet csepegtető méreg” ellenszerét
A „Szabad Magyarország szabad hangja”, a SZER négy évtizeden át volt – a kommunista pártvezetés szavaival – „éles fegyver az imperialisták kezében”. A „Budapest III”-nak, illetve „Soroksárnak” is becézett müncheni rádióállomás Teenager Party és a Délutáni randevú című műsorai példátlan népszerűségre tettek szert, s ellenintézkedések sorozatát provokálták ki.
A haldoklás vége – Kertész Imre halálára
Túlélte magát. Kár, hogy megélte, meg kellett élnie mindazt, amit még megélt.
„A Nobel-díjat zavaró repülésnek éreztem” - a HVG interjúja Kertész Imrével
Küzdenem kellett azért, hogy továbbra is íróként, s csak íróként tartsanak számon - mondta 2003-ban, az irodalmi Nobel-díj elnyerése után egy évvel Kertész Imre, a HVG-nek adott interjúban.
"Sajnos már a jelenkor sem érdekel" - a HVG interjúja Kertész Imrével
A betegségéről és a halálról is beszélt a HVG-nek 2013-ban a Budapestre akkor visszaköltözött Nobel-díjas író.
A nép hevében: milyen bíróság volt a népbíróság?
Az 1947-es Donáth-per csak a jéghegy csúcsa volt: a népbírósági perekben végig keveredett az igazságtétel vágya a jogsértő módszerekkel. A nemrég Budapesten majdnem szobrot kapó Donáth György esete viszont különösen abszurd: háborús bűnösként nem vonták felelősségre, aztán kivégezték a semmiért, egy koncepciós perben.
A leányvőlegény, a fiúlány és a többiek
A dán lány történetének, amely filmen most Oscar-esélyes, a korabeli Magyarországon is nagy visszhangja volt, sőt helyenként meglepő tolerancia kísérte az első átoperálást.
Kényszervágás - egy cenzúrasztori a kádárizmusból
A korai Kádár-rendszerben a nyugati filmek igencsak próbára tették a párt éberségét – ezt bizonyítja több, eddig ismeretlen dokumentum. Rákosi Mátyás a Szovjetunióból maga hívta fel a cenzorok figyelmét egy potenciálisan ártalmas nyugat-német kasszasikerre, ami beszivárgott egy balatoni filmfesztiválra.
„Egy pengekerítést hova lehet túlhúzni?” - interjú Parti Nagy Lajossal
Egy napilapnak adott hazaárulós nyilatkozata olykor nagyobb hullámot ver, mint némelyik könyve – magyarázza Parti Nagy Lajos, miért hagy fel a rendszeres közéleti tárcaírással. Egyébként is, ma már a közélet szállítja a kész magyabszurdokat, amiket már nem is lehet tovább fokozni. Interjú.
„...fogyó hazaszeretetem kitüntetett tárgya"
A Nyugat óta legjelentősebb folyóirat főszerkesztőjének, Réz Pálnak a beszélgetése Parti Nagy Lajossal az év egyik bestsellere. A szerzőtársat arról kérdeztük, ami az irodalomtörténeti kurzussal felérő könyvből kimaradt.
Percemberek: Múlt századi munkásnyúzás
A munkaidő kihasználtsága számítástechnikával is ellenőrizhető, de az ötlet százéves. Annak idején a kontrollt nem csak elszánt osztályharcosok ostorozták.
Aki haláláig üldözte az őt kergető cenzúrát
„Az akolmelegtől és a nyájszellemtől való ösztönös irtózásom tett magányossá” – írta a 2005. október 13-án elhunyt Eörsi István. Az elvtárs-, a polgár- és nemritkán barátpukkasztó, örök vigyori író-költő-publicista munkásságának sarkpontja volt a cenzúra. Ennek legkisebb jelére Don Quijote-i csatába indult a kommunizmus éveiben éppúgy, mint a rendszerváltás után.
A kádári cenzúra tanúja
Akkora siker volt, hogy másképp ugyan, de érdemes újraindítani a Tények és Tanúk történeti sorozatot, amelyre annak idején a kis leleplezések mellett nagy elhallgatások voltak jellemzőek.
Mennyit ér Bartók aláírása?
Hűtlenül hátat fordított hazájának Bartók Béla 1940-ben, vagy hiperérzékeny művészként emigrálásával kívánt félhangosan tiltakozni a mind erőteljesebben jobbra forduló magyar politika ellen? A világon a legismertebb magyar komponista halálának (szeptember 26-i) hetvenedik évfordulóján számos emlékezés járta körül a bartóki életút ezen „talányos fordulatát”.
József Attila, Illyés Gyula – ki volt Flóra harmadik költőszerelme?
Érinthetetlen tabutéma volt évtizedeken keresztül, hogy a nemzeti költőfejedelem, Illyés Gyula felesége volt egykoron József Attila Flóra-verseinek ihletője. Az irodalomtörténeti jelentőségű háromszöget a rendszerváltás óta könyvek, tanulmányok sora taglalta. A napokban kiállítás nyílt a kivételes asszonyról, de az ott sem derül ki, hogy Flóra Szabó Lőrinc múzsája is volt.
Ahogy Kádárék az Eichmann-pert elképzelték
Az Eichmann-tárgyalás archív felvételeiről a többedik bőrt lehúzó amerikai játékfilm hazai bemutatója nyomán felújultak a történelmi-politikai viták az „íróasztalgyilkos” magyarországi tevékenységéről. Az 1961-es pert már a berendezkedő Kádár-rezsim is napi politikai haszonszerzésre próbálta felhasználni.
Érdemel-e szobrot Hóman Bálint?
Hóman Bálint politikai tevékenysége védhetetlen és vállalhatatlan – nyilatkozta ki az utóbbi napokban az Orbán-kormány immár három minisztere is. Csak hát „a megbízatásom előtt hozott döntést az Igazságügyi Minisztériumnak” végre kellett hajtania – indokolta Trócsányi László, hogy tárcája miért támogatja mégis 15 millió forinttal a háborús bűntett vádja alól nemrégiben rehabilitált történész-politikus Székesfehérvárott felállítandó szobrát.
Költők és Flóra
Közel másfél száz szerelmes vers örökíti meg azt a három, eltérő hőfokú kapcsolatot, melyek főszereplője ugyanaz a rejtélyes nő, Kozmutza Flóra volt. A legtitkoltabbal, Szabó Lőrinccel való egymásra találását csak mostanában fedezték fel.