Az elmúlt évszázad gyakorta ismétlődő uszításai idéződtek fel nem kevesekben már eddig is Orbánék sorosozó plakátjai láttán, és akkor még nem tudjuk, mit hoz még az újabb nemzeti konzultáció.
Az irodalomtörténet megkerülhetetlen folyóiratában, a Szép Szóban nyolc évtizeddel ezelőtt megjelent gondolatok ma ijesztően aktuálisak.
Egy könyvsorozat - ínyenceknek.
Nemcsak színháztörténetet írt, hanem egy a politika beárnyékolta irodalmi és etikai vitát is kimozdított holtpontjáról Jordán Tamás 30 évvel ezelőtti, felkavaró József Attila-estje, amelyről a színész nemrég megjelent önéletrajzi kötetében csupán igen visszafogottan emlékezett meg.
A tegnap elhunyt Vajda Miklós volt az egyik főszereplője a Három lektor című legendás Csernus-alkotásnak.
Az 1945 című film arról (is) szól, hogy holokausztot túlélő és hazatért 35 ezer zsidó viszont rögvest azt érzékelte, hogy a magyar társadalom zsidóellenessége lényegében nem változott.
Szerdán búcsúztatják a Szalay Zoltán fotográfust, akinek életművéből jó néhány, a maga idejében közölhetetlennek bélyegzett fénykép vált az ábrázolt korszak ikonikus darabjává.
Fő- és felelős szerkesztőt buktatott a botrány. A csíny mögött három irodalmi nagyágyút sejtettek, Karinthy Ferencet, Örkény Istvánt és Devecseri Gábort.
A túlcsorduló keserűség mondatja-énekelteti el ősz óta koncertről koncertre Máthé Zsolttal a Tetűség című rapjét.
A korabeli építészszakma egy része eredendően elhibázottnak, művészietlennek, mások funkcionálisnak, a világvárosi rangot megteremtő főútvonalnak írták le az épülő Nagykörutat, amelyen az első elképzelések szerint hajóval kellett volna közlekedni.
A „Szabad Magyarország szabad hangja”, a SZER négy évtizeden át volt – a kommunista pártvezetés szavaival – „éles fegyver az imperialisták kezében”. A „Budapest III”-nak, illetve „Soroksárnak” is becézett müncheni rádióállomás Teenager Party és a Délutáni randevú című műsorai példátlan népszerűségre tettek szert, s ellenintézkedések sorozatát provokálták ki.
Túlélte magát. Kár, hogy megélte, meg kellett élnie mindazt, amit még megélt.
Küzdenem kellett azért, hogy továbbra is íróként, s csak íróként tartsanak számon - mondta 2003-ban, az irodalmi Nobel-díj elnyerése után egy évvel Kertész Imre, a HVG-nek adott interjúban.
A betegségéről és a halálról is beszélt a HVG-nek 2013-ban a Budapestre akkor visszaköltözött Nobel-díjas író.
Az 1947-es Donáth-per csak a jéghegy csúcsa volt: a népbírósági perekben végig keveredett az igazságtétel vágya a jogsértő módszerekkel. A nemrég Budapesten majdnem szobrot kapó Donáth György esete viszont különösen abszurd: háborús bűnösként nem vonták felelősségre, aztán kivégezték a semmiért, egy koncepciós perben.
A dán lány történetének, amely filmen most Oscar-esélyes, a korabeli Magyarországon is nagy visszhangja volt, sőt helyenként meglepő tolerancia kísérte az első átoperálást.
A korai Kádár-rendszerben a nyugati filmek igencsak próbára tették a párt éberségét – ezt bizonyítja több, eddig ismeretlen dokumentum. Rákosi Mátyás a Szovjetunióból maga hívta fel a cenzorok figyelmét egy potenciálisan ártalmas nyugat-német kasszasikerre, ami beszivárgott egy balatoni filmfesztiválra.
Egy napilapnak adott hazaárulós nyilatkozata olykor nagyobb hullámot ver, mint némelyik könyve – magyarázza Parti Nagy Lajos, miért hagy fel a rendszeres közéleti tárcaírással. Egyébként is, ma már a közélet szállítja a kész magyabszurdokat, amiket már nem is lehet tovább fokozni. Interjú.
A Nyugat óta legjelentősebb folyóirat főszerkesztőjének, Réz Pálnak a beszélgetése Parti Nagy Lajossal az év egyik bestsellere. A szerzőtársat arról kérdeztük, ami az irodalomtörténeti kurzussal felérő könyvből kimaradt.
