Nevét adta a gyereknek
Szakmai tudásának hiányát arroganciával ellensúlyozta Magyarország első női minisztere, a nevét viselő törvényhez viszont már alig volt köze, mivel ügybuzgalma önmagát is felőrölte.
Murányi Gábor
Dacos igen - Kertész Imre paradoxonjai
A Nobel-díjas író minap megjelent „halálnaplójának” olvasói nehezen függetleníthetik magukat attól a hívei és ádáz ellenfelei körében egyaránt megrökönyödést keltett gesztustól, hogy Kertész Imre egy hozzá méltatlan kitüntetést fogadott el.
Hantpolitika: Magyarország első embereinek nyugtalan sírhistóriái
Kádár Jánoshoz hasonlóan korántsem nyugodhattak békében az ország XX. századi vezetői, közülük jó néhányan több temetést is „megéltek”.
Az Orbán-kabinet és a történelem
Nem csitul a botrány a Szabadság térre vizionált német megszállási emlékmű kapcsán. Az előzetes egyeztetést a szótárából kiiktató kormány, fütyülve a történészi ellenérvekre és polgárai érzékenységére, ezúttal is aktuálpolitikai céljaihoz igazítja a múltat.
Kormány és Krónika '35: Könyvbe lábadt szemmel
Gömbös Gyula saját tábora is csak visszafogottan lelkesedett azért az 1935-ös sikerpropaganda-kiadványért, ami - a kiszivárgott elképzelés alapján - a most tervezett Magyar Krónikához kísértetiesen hasonló retorikát használt.
Lét és kényszer
„Egész életemben ugyanazon a regényen dolgoztam” – mondja a bejelentett elhallgatását megtörő Kertész Imre. A betegségéről és a halálról is beszélt a HVG-nek a Budapestre csendben visszaköltözött Nobel-díjas író, akinek naplójegyzetei a napokban jelentek meg Berlinben.
1988-ban kiszabadult tabukönyvek
Valódi és mondvacsinált kommunista tabukat feszegető, nem egy esetben évtizedekre raktárba zárt könyvek árasztották el negyedszázada, a rendszerváltás előévében a magyar könyvpiacot.
Kalanddiplomata: a „belpolitizáló” Mark Palmer
Példátlan vehemenciával vett részt 1989-ben a magyar rendszerváltásban a napokban, 72 éves korában elhunyt Mark Palmer. Az amerikai nagykövet több, vihart kavart akciójának részletei máig tisztázatlanok.
Gyászmunka – Zelk Zoltán költői visszatérése
Ellenforradalmárságáért kiszabott másfél éves börtönbüntetését letöltve a magyar költészet kimagasló gyászversével, a Sirállyal tért vissza az irodalmi életbe Zelk Zoltán, akit a minap egyhangú szavazással választottak a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagjává.
HVG Archív: A kormányfőbuktató dédi
Szegedi Csanád felmenőivel kapcsolatos vallomása ráirányította a figyelmet az első zsidótörvényt elfogadtató Imrédy Béla miniszterelnök hasonló, 1939-es ügyére. Most a HVG Imrédy-üggyel kapcsolatos 1998-as cikkét tesszük közzé.
Bronzba zárták George Bush emlékezetes budapesti pillanatát
A HVG hetilap 2012 júniusában megjelent cikkében írta meg, hogy a tervekkel ellentétben mégsem avatták fel idősebb Bush elnök szobrát Budapesten, de Magyarországon egyre sietősebben állítanak szobrot amerikai személyiségeknek.
Könyvhét nyolcvanharmadszor: placcon a magyar irodalom
Legalább néhány, „ünneprontó” politikai csetepatéktól mentes napban és persze minél több vásárlóban reménykednek a több mint nyolc évtizedes múltú könyvünnep szervezői és résztvevői.
Lappangó Örkény-regény jelent meg a centenáriumra
Örkény István tollára illő abszurd, hogy az ő első, 1934-ben írt regénye, az Április csak születésének századik évfordulójára, életműsorozatának új darabjaként jelenik meg.
Állambiztonság és irodalom: jön a Titkos írás
Az irodalmi életet is behálózó állambiztonságiaknál felhalmozott ismeretek az irodalomtörténeti kutatások számára is új fejezetet nyitnak – állítja lapunknak nyilatkozva Szőnyei Tamás, a napokban megjelenő Titkos írás című kétkötetes monográfia szerzője.
Plágiumügy anno: a Nemzeti igazgatóját kapták rajta
Plágiummal gyanúsították meg 1936-ban a Nemzeti Színház igazgatóját. Az ügy rövid ideig tartó, a szakmai utókor által is elfeledett botrányt kavart csupán, noha a doktori disszertációban valóban hemzsegtek a vendégszövegek.
Csurka István két pályamódosítása: szalonokból a szalonképtelenségig
Többéves mellőzöttség után a rendszerváltás évében indult el a korábban évtizedekig szalonképes író, Csurka István a szalonképtelenség útján.
József Attila bronzkalapban, márványzakóban
Nemcsak a politikusok, hanem szobrászok és ismeretlen tettesek sem kímélték a József Attilát mintázó – az évfordulókon látványosan szaporodó – alkotásokat, derül ki a HVG műgyűjtéséből.
Murányi Gábor: A morál tanítómesterének bukása
Luigi Pirandello Hat szerep keres egy szerzőt című darabjának 1957. február 11-i előadását három főiskolás ifjú már nem nézhette meg, a második felvonás szünetében melléjük lépett néhány bőrkabátos férfi. Oldalukhoz pisztolyt nyomva vezették ki őket a büféből, majd tuszkolták be a színház főbejáratnál várakozó fekete autókba. Néhány perccel később a budapesti rendőrfőkapitányság folyosóján, a fallal szembeállítva órákon át kényszerűen várakoztak.
Csend!
Hogyan viszonyultak a még élő kortársak a magyar társadalom és politika egy-egy történelmi fordulatához két évtized múltán – ezt vizsgálja új, másfél évszázadra visszatekintő sorozatunk. Az 1989–1990-es rendszerváltás után húsz évvel elsőként 1976 őszére tekintünk vissza, amikor a Kádár-rendszer még sikerrel hallgatta agyon véres fogantatását.
Murányi Gábor: A csőbe húzás joga
Az előjelek baljósak voltak: viszolyogtató pr-kampány, az éppen a sajtó megregulázásán iparkodó politikai jobboldal...