Nem csitul a botrány a Szabadság térre vizionált német megszállási emlékmű kapcsán. Az előzetes egyeztetést a szótárából kiiktató kormány, fütyülve a történészi ellenérvekre és polgárai érzékenységére, ezúttal is aktuálpolitikai céljaihoz igazítja a múltat.
Gömbös Gyula saját tábora is csak visszafogottan lelkesedett azért az 1935-ös sikerpropaganda-kiadványért, ami - a kiszivárgott elképzelés alapján - a most tervezett Magyar Krónikához kísértetiesen hasonló retorikát használt.
„Egész életemben ugyanazon a regényen dolgoztam” – mondja a bejelentett elhallgatását megtörő Kertész Imre. A betegségéről és a halálról is beszélt a HVG-nek a Budapestre csendben visszaköltözött Nobel-díjas író, akinek naplójegyzetei a napokban jelentek meg Berlinben.
Valódi és mondvacsinált kommunista tabukat feszegető, nem egy esetben évtizedekre raktárba zárt könyvek árasztották el negyedszázada, a rendszerváltás előévében a magyar könyvpiacot.
Ellenforradalmárságáért kiszabott másfél éves börtönbüntetését letöltve a magyar költészet kimagasló gyászversével, a Sirállyal tért vissza az irodalmi életbe Zelk Zoltán, akit a minap egyhangú szavazással választottak a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagjává.
Szegedi Csanád felmenőivel kapcsolatos vallomása ráirányította a figyelmet az első zsidótörvényt elfogadtató Imrédy Béla miniszterelnök hasonló, 1939-es ügyére. Most a HVG Imrédy-üggyel kapcsolatos 1998-as cikkét tesszük közzé.
A HVG hetilap 2012 júniusában megjelent cikkében írta meg, hogy a tervekkel ellentétben mégsem avatták fel idősebb Bush elnök szobrát Budapesten, de Magyarországon egyre sietősebben állítanak szobrot amerikai személyiségeknek.
Legalább néhány, „ünneprontó” politikai csetepatéktól mentes napban és persze minél több vásárlóban reménykednek a több mint nyolc évtizedes múltú könyvünnep szervezői és résztvevői.
Plágiummal gyanúsították meg 1936-ban a Nemzeti Színház igazgatóját. Az ügy rövid ideig tartó, a szakmai utókor által is elfeledett botrányt kavart csupán, noha a doktori disszertációban valóban hemzsegtek a vendégszövegek.
Többéves mellőzöttség után a rendszerváltás évében indult el a korábban évtizedekig szalonképes író, Csurka István a szalonképtelenség útján.
Nemcsak a politikusok, hanem szobrászok és ismeretlen tettesek sem kímélték a József Attilát mintázó – az évfordulókon látványosan szaporodó – alkotásokat, derül ki a HVG műgyűjtéséből.
Luigi Pirandello Hat szerep keres egy szerzőt című darabjának 1957. február 11-i előadását három főiskolás ifjú már nem nézhette meg, a második felvonás szünetében melléjük lépett néhány bőrkabátos férfi. Oldalukhoz pisztolyt nyomva vezették ki őket a büféből, majd tuszkolták be a színház főbejáratnál várakozó fekete autókba. Néhány perccel később a budapesti rendőrfőkapitányság folyosóján, a fallal szembeállítva órákon át kényszerűen várakoztak.