Háromnegyed évszázada időről időre felvetik, és eddig még mindig hírlapi kacsának bizonyult, hogy az 1917-ben orosz hadifogságban meghalt Gyóni Géza hamvait hazahozzák. A „katonaköltő” irodalomtörténeti elhelyezése viszont még életében megtörtént.
Évszázados töretlen munkásmozgalmi hagyományokra emlékeztetve ünnepelték a választást elbukó MSZP vezetői két XIII. kerületi sikeremberüket, holott Angyalföld mítosza csak a Kádár-éra óta megfellebbezhetetlen.
Máig utolérhetetlen színvonalú bulvárlapot indított útjára száz évvel ezelőtt Miklós Andor, akinek arra is volt gondja, hogy magánélete és szerteágazó kapcsolatrendszere homályban maradjon.
A kormányok gazdaságélénkítő csomagjaiban rejlő infrastrukturális beruházásokkal igyekszik átvészelni az utóbbi hat évtized legsúlyosabb recesszióját a világ építőipara.
A múltátíró igyekezet bevett formája a nemkívánatos alakok kiretusálása a történeti fotókról. A hamisítás egyszerűbb, ám rafináltabb módszere az, hogy a manipulálatlan fénykép keletkezési időpontját vagy helyszínét változtatják meg.
Párttagsága körüli szánalmas história főszereplőjévé vált élete utolsó éveiben a Magyarországon egykor élet-halál urának számító, épp harminc éve elhunyt Gerő Ernő. A másik főszereplő: utódja, Kádár János.
Rendszereken átívelő érdemekért is lehet ma Magyarországon valaki egy hivatal saját halottja. A különféle szempontrendszerek olykor félremagyarázásokra is alkalmat adhatnak.
Nem csitulnak a viták a fél évszázada elhunyt Horthy Miklós történelmi szerepéről, amelynek kulcsfontosságú, ám kevéssé taglalt része a Hitlerhez való ellentmondásos viszonya.
Francois Villon maszkjában lépett hét évtizede a nyilvánosság elé a múlt hét végén elhunyt Faludy György, aki rögtön első fordításával az irodalmi közvéleményt máig megosztó vihart kavart.
Az állambiztonsági irattengerből az elmúlt évtizedben a kutatások nyomán számos azonosított s még több azonosítatlan fedőnév vált már ismertté. Az azonosítással kapcsolatos össznépi találgatás közepette azon is érdemes elmerengeni, miért pont az adott konspirációs névre kereszteltek egy-egy ügynököt, illetve célszemélyt.
A mozgalmi emlékezet szerint a bemondásairól is elhíresült Kádár János a hetvenes évek végén „mi a gyalogosok pártján állunk” szállóigévé lett deklarációjával kérdőjelezte meg az autópályák továbbépítésének ügyét. Érdekes lehet tudni, vajon a volt első titkár saját kútfőből, avagy hozott anyagból dolgozott?