Erre a szoborra meg mi szüksége volt Budapestnek?
Hamis, ráadásul több évtizeddel megkésett hagyományőrzés jegyében állítottak emlékszobrot „a magyarok szeretett királynéjának”, Sisinek a nevét viselő Erzsébetvárosban.
Murányi Gábor
Egy regénymentés története, avagy így (is) működött a cenzúra a szocializmusban
Bulgária helyett Görögországban raboskodhatott csak A tolmács című regény hőse – ez a helyszínváltás volt a feltétele annak, hogy Gergely Ágnes felkavaró könyve 1972-ben megjelenhessen Magyarországon.
Az országzászlóvivő – ki volt az irredenta vezető, akiért ennyire rajong Németh Szilárd?
A „magyaroknál magyarabb” Urmánczy Nándor megszobrozása már fél évtizeddel korábban is botrányt kavart, amikor a Szabadság térből egykoron irredenta skanzent fabrikáló, leginkább a mai CÖF-öz hasonlítható „civil” szervezet elnökének emlékpadját avatták. A skandalumot fokozta, hogy mindez a friss Urmánczy-díjas Kövér László házelnök hathatós támogatásával történt. Az akkori és a minapi csepeli – egész alakos – szoboravató ceremónián egyaránt főszerepet kapott Németh Szilárd. 2003-ban Tarlós István főpolgármester árnyékában, csepeli polgármesterként, a hét elején honvédelmi államtitkárként nevezte „megrendítően aktuálisnak” Urmánczy gondolatait. A gyűlöletbeszéd egyik nagymesterének portréját a HVG öt évvel ezelőtt, egy ma is aktuális cikkben rajzolta meg.
És akkor Orbán azt mondta: Stumpf István reformkommunista
Korántsem először feszülnek egymásnak a mindenkori „századvégesek”. Az 1985 tavaszán időszaki „szakkollégiumi kiadványként” indított folyóiratnak Stumpf István (jelenlegi alkotmánybíró) volt a felelős kiadója. Az első két felelős szerkesztő: Gyurgyák János (az Osiris Kiadó vezetője), valamint Varga Tamás (a Fidesz egykori gazdasági tanácsadója). Az impresszumban szerkesztőként Orbán Viktor és Kövér László neve is szerepelt. Az egykor friss szemléletű, a kádári tabutémákkal visszatérően foglalkozó folyóirat hőskora még a rendszerváltás előtt zárult le: az utak elágaztak, az alapítók a tudomány, a nagypolitika, illetve a nagy biznisz felé fordultak. Az első szakítás és osztozkodás azonban ugyanúgy nem volt látványos, ahogy a fél évtizeddel későbbi újabb szétválás is csak kisebb hullámokat vert – legalábbis a nyilvánosságban. Ennek a „végleges” – ám a nyilvánosság előtt palástolni szándékozott – „csendes” szétszéledésnek tényét konstatálta 1994 szeptemberében a HVG, amikor felidézte a Századvég históriáját.
Gyilkos propaganda: amikor el kellett mondani, hogy Nagy Imrét megölték...
Nemcsak a Nagy Imre-per ítéletét írták meg jó előre, hanem a kivégzések hírének közzétételéről, a várható tiltakozások „kezeléséről” is mindenre kiterjedő intézkedési terv készült. Kádárék végül a felejtetés – azóta is sokszor felmelegített – taktikáját választották. Nagy Imrét kereken 60 éve, 1958. június 16-án végezték ki.
A kommunista magyar diplomácia egyenesen Sztálintól kapta a Stop Marshall utasítást
A dollármilliárdok hetven esztendeje kezdtek ömleni az európai kontinens nyugati felébe. A keleti régió országai már 10 hónappal korábban bejelentették, hogy nem kérnek a Marshall-terv „alamizsnájából”. A függetlenségével hivalkodó magyar kormány még a közhangulattal is dacolt, amikor – szovjet „javaslatra” – visszautasította a gazdaságserkentő imperialista injekciót.
Az elvetemült hatalom természetrajza
A III. Richárdot soha nem lehetett aktuális üzenet nélkül színpadra állítani. Az angol drámaíró legvigasztalanabb darabját 1843 óta mintegy negyvenszer, nemritkán botrányt kavaróan mutatták be, legutóbb a Radnóti Színházban.
"Az irodalmat zsidótlanító rendeletből csak az én nevem maradt ki, remélem, tévedésből"
Abszurdabbnál abszurdabb történetek, drámaibbnál drámaibb helyzetek, mellbevágó megállapítások tobzódnak a nemrég megjelent Négy fal között című naplóban, amelyet 1944-ben vetett papírra a „legmagyarabb” daljáték írója, a zsidóvá „törvényesített” Heltai Jenő.
Életrajz készült a rettegett ÁVH-főnökről, aki legtöbbünknek Virág elvtárs A tanúból
Péter Gábor egy róla frissen megjelent biográfia ellenére még számos titkát őrzi. Viszont kiderült, látta Bacsó Péter legendás szatíráját, de a vetítés alatt az arcizma sem rezdült.
A Kádár-korszakban ez volt az utolsó eset, amikor politikai okokból zúztak be könyvet
Ha a pletykákkal ellentétben öngyilkos nem is lett a Szépirodalmi Könyvkiadó igazgatója, Illés Endre, amiért „édes gyermekét”, a Révai-lexikon reprint kiadását három évtizede bezúzták, annyi talán állítható, hogy a példátlan incidensnek szerepe lehetett „békés” halálában.
Soros György egy lépést sem tett anélkül, hogy konzultált volna vele
Ha megéri, Soros György személyes képviselőjeként alighanem neki is bőven kijutna abból a gyűlöletkampányból, amely ma a budapesti egyetemalapítót veszi célkeresztbe. Az 1956-ban és a rendszerváltás idején is meghatározó szerepet játszó Vásárhelyi Miklós életvallomása 16 évvel halála után, születésének századik évfordulóján jelent meg.
Amikor még Kenderes volt "Felcsút"
Kedden látogat Felcsútra az Európai Parlament költségvetési ellenőrző bizottságának küldöttsége, hogy a magyar kormányzat nem túl nagy örömére megnézze az ott uniós pénzből fejlesztett kisvasútat. Ennek apropóján kerestük elő a HVG még 2013-ban írott cikkét, azt bizonyítandó, hogy a Magyarországon nem mai keletű passzió az ország vezetőjének faluját kicsinosítani – nem feltétlenül magánvagyonból.
Amikor a hatalom inkább nyelt, mint tiltott: a Csirkefej legendái
Vihart kavart a minap a Párizsi Magyar Intézet igazgatójának intézkedése, amikor a rendező egyik e-mailje miatt a premier előtt egy nappal letiltotta intézményében a Csirkefej színre vitelét. 1986-ban a kommunista hatalom a kisebbik rossz elvét követve bólintott rá a Spiró-darab ősbemutatójára.
"Megvert ország, megvert nép vagyunk" - 1968-ban kevesen mertek szembeszállni Kádárral
Reményeket és illúziókat rombolt szét az 1956 utáni újabb trauma, Csehszlovákia 1968-as megszállása, amely ellen Magyarországon alig néhányan tiltakoztak nyilvánosan.
Kun Béla és a Tréfa: így támadtak fel a Kádár-korszakban megjelent, mégis betiltott könyvek
A szellemi táplálékra kiéhezett olvasókhoz 1988-ban, a rendszerváltás előévében soha nem látott dömpingben zúdultak az addig tiltott művek. Az újdonságok között felbukkant jó néhány ősrégi, a szóbeszéd szerint bezúzott kiadvány.
Lapzárta: Volt egyszer egy Magyar Nemzet
Nem érte meg nyolcvanadik születésnapját az 1938. augusztusában indított napilap, a Magyar Nemzet. A szerkesztőség még elkészítheti a holnapi búcsúszámot, s a csütörtöki, az egri Eszterházy Károly Egyetemen rendezendő tudományos konferencia évfordulós ünneplése laptemetéssé lényegül át.