A kormányzó uralkodásának első évtizedére visszatekintő elit világra szóló csinnadrattát szervezett 1930 márciusában. Horthy Miklós személyi kultusza olyan magasra hágott, hogy később Sztálinon kívül rá is irigykedhetett a kommunista diktátor, Rákosi Mátyás.
Átadták a Kortárs Magyar Dráma díját.
Az idősebb Ignotus és fia külön-külön írt irodalomtörténetet, egyikük Ady Endrére, másikuk József Attilára esküdött, mindazonáltal a pályájuk sok azonosságot is mutat.
A lehengerlő vitatkozókedve miatt Noshát Ernőként emlegetett Osvát Ernő leginkább „lapban” fejezte ki magát. A Nyugat legendásított szerkesztőjének nemrég megjelent terjedelmes levelezésgyűjteménye számos rejtélyre ad magyarázatot.
Harminc évvel ezelőtt még nem voltak televíziós hírcsatornák, az országos napilapok viszont rendkívüli kiadásokban számoltak be a véres romániai rendszerváltás eseményeiről.
Nem könyvespolcra, inkább éjjeliszekrényre való Bari Károly A mozdulatlanság örökbefogadása című kötete, amelyben a 67 éves, Kossuth-díjas költő a versek mellett prózáit, festményeit és képverseit is megjelentette.
Érzékeny, mert bizalomra épül az írók, költők és a szerkesztőik közötti kapcsolat, amelyben a javítható hibák helyesbítése, az ismétlések kiszűrése a legkevesebb. Ha nincs bizalom, nincs közös munka.
A korábbi sportkombinát helyére épített monstrum, a Puskás Ferenc Stadion november 15-i avatási ceremóniája történelmi vetélkedésbe kezdett elődjének 66 évvel ezelőtti átadóünnepségével. A Népstadiont 1953-ban a kor – divatot teremtő – szokása szerint félkész állapotban, a tervezettnél méregdrágábban, ám annál ünnepélyesebb külsőségek – no meg délibábos sportábrándok – közepette adták át rendeltetésének.
A közoktatás egyik buzgó lélekharcosa, Bánhegyi Ferenc, a tankönyvíró üdvöske nemrég új hon- és népismereti munkájával borzolta fel a kedélyeket, noha skandalum tekintetében még bőven van mit ellesnie évszázaddal korábbi elődjétől, a jellemnevelés prófétájától, Tóth Tihamértól.
Nemrég megjelent naplójából kiderül, hogy szellemi lincselésként élte meg Csoóri Sándor azt a felháborodás-sorozatot, amit az 1990-es Nappali hold című esszéfüzérével író- és költőtársaiból annak idején kiváltott.
„Kékcédulásként” tapadt meg az emlékezetben az 1947-es választás. A totális hatalomra törekvő kommunista párt csalássorozatának a kék színű névjegyzékkivonat szinte csak „névadója” volt.
A múlt héten elhunyt operatőr-rendező tévésorozatával példátlan módon bántak el. A 25 részes filmjének sugárzását váratlanul, minden indoklás nélkül félbehagyták.
A demokratikus ellenzék egyik kulcsfigurája, a történelmi nevét dacos büszkeséggel viselő Rajk László saját jogán is alakította a történelmet. Barátjával és küzdőtársával, Konrád György íróval egy héten halt meg.
A zavarosban halászás hazai iskolapéldája volt három évtizede a Gulag-sztori, amelynek – Szolzsenyicin dokumentumregénye mellett – a magyar olvasók is áldozatául estek. A szerzői jog, illetve a fordítás hitelessége szempontjából is hibátlan kiadás már nem dönthetett példányszámrekordokat.
Az újító elmék örök dilemmájával, a menni vagy maradni kérdésével birkózott az 1930-as évek végén a hazai építészeti gondolkodást forradalmasító Molnár Farkas, aki a kényszerű behódolást választva aztán túlbuzgón egykori önmagának is hátat fordított.
Ha könyvhét, akkor Vörösmarty tér. A kilencvenediken nem a betűbarátok fordítottak hátat budapesti helyszínüknek, az vált alkalmatlanná a könyvünnepre.
Orvul támadt rá a múlt héten az esztendők alatt kivéreztetett 1956-os Intézetre és annak történelmi adatkincsére az Orbán-kormányzat,a mely ezzel hamis mítoszokra épülő emlékezetpolitikáját próbálja megtámogatni.
Évszázadnál hosszabb ideje „szellemes” hely a sok nevet megért Andrássy út egyik sarokháza, ahol egykoron a Japán kávéház törzsközönsége időzött, ma patinás könyvkereskedésként népszerű.
Esztétikai köntösbe bújtatott, heves, ám hamar elhallgattatott ideológiai csatározást váltott ki megjelenésekor Fejes Endre Rozsdatemetője. A regény gyors színházi adaptációja nyomán új szereplők vívták a régi csörtét.
Sajátos hazai rekordokat mondhat magáénak a Budapesten született angol író, Arthur Koestler legismertebb könyve, a Sötétség délben. Miközben a regény a kommunista országokban rendszeresített tiltólista éllovasa volt, az 1976 óta eltelt bő négy évtizedben négy magyar fordítása is született; a legutóbbi a minap jelent meg.