Murányi Gábor

Murányi Gábor











Halálos újjászületés: az Akadémia egypártosítása
 

Halálos újjászületés: az Akadémia egypártosítása

"Ne azt éljük meg, amit 70 évvel ezelőtt" – figyelmeztetett az MTA előtti keddi tüntetésen Pléh Csaba akadémikus. Az akadémia egyik legszégyenteljesebb időszakára utalt ezzel, attól igyekezett óvni az intézményt, a kormányt és Magyarországot. Annak tisztázására, hogy pontosan mitől is, idézzük fel a HVG írását 1999-ből, egy olyan évből, amikor Magyarország kormányfőjét szintén Orbán Viktornak hívták.




Amikor a hatalom inkább nyelt, mint tiltott: a Csirkefej legendái
 

Amikor a hatalom inkább nyelt, mint tiltott: a Csirkefej legendái

Vihart kavart a minap a Párizsi Magyar Intézet igazgatójának intézkedése, amikor a rendező egyik e-mailje miatt a premier előtt egy nappal letiltotta intézményében a Csirkefej színre vitelét. 1986-ban a kommunista hatalom a kisebbik rossz elvét követve bólintott rá a Spiró-darab ősbemutatójára.





Az országzászlóvivő – ki volt az irredenta vezető, akiért ennyire rajong Németh Szilárd?
 

Az országzászlóvivő – ki volt az irredenta vezető, akiért ennyire rajong Németh Szilárd?

A „magyaroknál magyarabb” Urmánczy Nándor megszobrozása már fél évtizeddel korábban is botrányt kavart, amikor a Szabadság térből egykoron irredenta skanzent fabrikáló, leginkább a mai CÖF-öz hasonlítható „civil” szervezet elnökének emlékpadját avatták. A skandalumot fokozta, hogy mindez a friss Urmánczy-díjas Kövér László házelnök hathatós támogatásával történt. Az akkori és a minapi csepeli – egész alakos – szoboravató ceremónián egyaránt főszerepet kapott Németh Szilárd. 2003-ban Tarlós István főpolgármester árnyékában, csepeli polgármesterként, a hét elején honvédelmi államtitkárként nevezte „megrendítően aktuálisnak” Urmánczy gondolatait. A gyűlöletbeszéd egyik nagymesterének portréját a HVG öt évvel ezelőtt, egy ma is aktuális cikkben rajzolta meg.


És akkor Orbán azt mondta: Stumpf István reformkommunista
 

És akkor Orbán azt mondta: Stumpf István reformkommunista

Korántsem először feszülnek egymásnak a mindenkori „századvégesek”. Az 1985 tavaszán időszaki „szakkollégiumi kiadványként” indított folyóiratnak Stumpf István (jelenlegi alkotmánybíró) volt a felelős kiadója. Az első két felelős szerkesztő: Gyurgyák János (az Osiris Kiadó vezetője), valamint Varga Tamás (a Fidesz egykori gazdasági tanácsadója). Az impresszumban szerkesztőként Orbán Viktor és Kövér László neve is szerepelt. Az egykor friss szemléletű, a kádári tabutémákkal visszatérően foglalkozó folyóirat hőskora még a rendszerváltás előtt zárult le: az utak elágaztak, az alapítók a tudomány, a nagypolitika, illetve a nagy biznisz felé fordultak. Az első szakítás és osztozkodás azonban ugyanúgy nem volt látványos, ahogy a fél évtizeddel későbbi újabb szétválás is csak kisebb hullámokat vert – legalábbis a nyilvánosságban. Ennek a „végleges” – ám a nyilvánosság előtt palástolni szándékozott – „csendes” szétszéledésnek tényét konstatálta 1994 szeptemberében a HVG, amikor felidézte a Századvég históriáját.