Mit üzen az első, amerikai elnökségre pályázó nő a XIX. századból és Darth Vader hangja a Galaktikus Birodalomból?
12 perc
2024.09.16. 08:04
2024.09.17. 14:15
A szerda hajnali tévévitában jól szereplő Kamala Harris első nőként lehet amerikai elnök, de nem ő az első próbálkozó: egy XIX. századi elődje, Victoria Woodhull akkor indult, amikor a nőknek még szavazati joga sem volt az Egyesült Államokban. Ezt az akadályt 1920-ban eltüntették, Németországban viszont éppen újakat állítanak az illegális bevándorlók elé. A határellenőrzés bevezetése azt a schengeni rendszert fenyegeti, amely az első világháború előtti időszak után újra megteremtette a szabad mozgás lehetőségét a kontinensen.
A hét elsője: amerikai elnökségre pályázó nő
A demokrata Kamala Harris meggyőző teljesítményt nyújtott a magyar idő szerint hajnalban tartott tévés elnökjelölti vitáján, és ezzel erősítette az esélyét, hogy ő lehet az első nő az USA élén. Ez 2016-ban a szintén demokrata Hillary Clintonnak nem sikerült. Nem Bill Clinton felesége – aki külügyminiszter és szenátor is volt – az első, aki nőként próbálkozott az elnöki poszt megszerzésével, a történészek szerint ezt az 1872-es választáson Victoria Woodhull tette meg. 1838-ban Ohio államban, Victoria Claflinként született, az anyja írástudatlan volt, az apja pedig közismert szélhámos, a lány tíz közül a hetedik gyerekük volt.
Victoria mindössze három évet járt iskolába, azt is hézagosan, a kamu gyógyszerekkel házaló szüleinek segített és tenyérjóslással foglalkozott, s 15 évesen hozzáadták a nála 11 évvel idősebb Canning Woodhull nevű orvoshoz. A férje ivászatát és hűtlenségét megunva az amúgy tanárai szerint kiemelkedő intellektusú Victoria 1865-ben elvált, és a szabad szerelem hirdetője lett. Persze a XIX. század közepén még nem az 1968-as értelemben, hanem arra sürgetve a nőket, hogy a példáját követve lépjenek ki a megromlott házasságukból, s kezdjenek új életet, akár új partnerrel is. Az útja egyenesen vezetett a szüfrazsett mozgalomhoz, amely a nők egyenjogúságát szerette volna megteremteni.
A húgával együtt médiumoknak adták ki magukat, és Cornelius Vanderbilt vasútmágnás megkedvelte őket, befektetési tanácsokat adott nekik, amiknek köszönhetően Woodhullék 700 ezer dolláros (mai árfolyamon 15 millió dolláros) vagyont halmoztak föl, s abból brókercéget alapítottak, első nőkként a Wall Street férfiak uralta világában. Újságot indítottak, abban ők jelentették meg a tengerentúlon Marx Kommunista kiáltványának első angol nyelvű fordítását. Victoria megismerkedett a szüfrazsett mozgalom vezetőjével, Susan B. Anthonyval, s 1871-ben együtt szólaltak fel a képviselőház illetékes bizottságában, amellett érvelve, hogy a nőknek törvényben meg kellene adni a szavazati jogot, mert az az alkotmány 14. és 15. kiegészítéséből következően járna nekik. Az érvelésüket elutasították, s a nők csak az 1920-ban életbe lépett 19. alkotmánykiegészítéssel kapták meg ezt a jogot.
Woodhull azonban nem állt le, 1872-ben a többedmagával alapított Egyenlő Jogok Pártja jelöltje lett az elnökválasztáson. Ezt még a szüfrazsettek sem vették komolyan, mert gyanakodva figyelték a kommunista eszméi miatt. Miután az újságjában egy közismert tiszteletes hűtlenségéről cikkezett, obszcenitás miatt vádat emeltek ellene, letartóztatták, és az elnökválasztás napján is börtönben ült. Az esélyeit persze nemcsak ez csökkentette zéróra, hanem az is, hogy a nők nem szavazhattak volna rá. Az alkotmány ugyanakkor az elnöki posztról nem zárta ki a nőket, ám az indulása mégis inkább csak jelképesnek tekinthető volt, hiszen az 1873-as beiktatásra nem töltötte volna be a poszthoz előírt 35 éves életkort.
