Amikor a kishal enné meg a nagyot: a híres japán bolthálózat azt reméli, a kormánya védi meg a felvásárlástól

A felkínált vételár alulértékeli a céget, és nem veszi figyelembe a versenyhatósági aggodalmakat sem, de hajlandóak vagyunk tárgyalni egy jobb ajánlatról – közölte a jellemzően kis alapterületű vegyesboltokból álló 7-Eleven hálózatot birtokló japán Seven & i Holdings a kéretlen vevőjelöltként bekopogó kanadai Alimentation Couche-Tarddal. Az utóbbi pedig vasárnap bejelentette, kész „együttműködő és baráti megbeszéléseket” kezdeni a felvásárlásról, amely a legnagyobb lehet Japán történetében, amit külföldi befektető végrehajt. Az indulásként kínált ár nem publikus, de valószínűleg nem lehetett kevesebb 38,7 milliárd dollárnál.

A japán vállalatban tulajdonos amerikai befektetési alapok már jó ideje mondják, hogy a Seven & i alulértékelt, s a profitcentrumnak számító 7-Eleven láncon kívül a holding birtokában lévő egyéb cégek – mintegy 180 van belőlük – jó részét le kellene választani, hogy a működés hatékonyabb legyen, és erősödjön az árfolyam. Bár 2016-ban a Daniel Loeb aktivista befektető irányította Third Point fontos tulajdonosként elérte, hogy az elnök-vezérigazgatói posztról csaknem negyedszázad után távozzon az akkor 83 éves Szuzuki Tosifumi, aki minden változtatásnak ellenállt, de az utódja, az addig a 7-Eleven japán ágát irányító Iszaka Rjuicsi sem volt sokkal nyitottabb az ötletekre.

A Seven & i tokiói központja

Wikipedia

A szigetország meghatározó vállalatait hagyományosan védi a tokiói kormány a külföldi felvásárlásoktól, ám tavaly egy reform keretében előírta, hogy az ajánlatokat fontolóra kell venni, nem lehet „élből” elutasítani. A hírek szerint a Seven & i védelmet szeretne, azt, hogy a kormány minősítse olyan alapvető fontosságúnak, mint az atomenergetikai és félvezetőipari szektort, ahol nem ad teret a külföldi tőkének. Ezt elvileg indokolhatná, hogy Japánban valóságos nemzeti intézmény a több mint 21 ezer 7-Eleven-üzlet alkotta lánc, amely az év 365 napján és a nap 24 órájában kínál alapvető élelmiszereket, kozmetikumokat és háztartási cikkeket, de postai szolgáltatást, illetve ATM-en keresztül készpénzfelvételt és valutaváltást is. Természeti katasztrófa idején pedig az egységek – más hasonló vegyesboltokkal együtt, amelyek gyűjtőneve konbini, és összesen 55 ezer van belőlük a 124 milliós országban – a lakosság ellátását szolgáló készenléti hálózathoz tartoznak.