A józsefvárosi tűzfalaktól A cigány művész szorongásán át a roma etnofuturizmusig Oláh Norbert számára a művészet egyszerre személyes tapasztalat, társadalmi reflexió és aktivizmus. Új kiállítása szeptember 25-éig látható a budapesti Apolló Galériában.
A Szentszék idei velencei programja – egy rejtett karmelita kert hanginstallációival és a Santa Maria Ausiliatrice Bingeni Szent Hildegard munkásságához kapcsolódó „archívumával” – a figyelmet állítja középpontba, és egészen más tempót diktál, mint a Biennálé harsányabb helyszínei. A The Ear is the Eye of the Soul többek közt Brian Eno, Patti Smith, FKA twigs és Alexander Kluge műveivel keres kortárs nyelvet a XII. századi misztikus örökségéhez.
Másodszor válogatta össze Dr. Csendrői Szabi fanyar, mókásan szomorú életbölcsességeit Szendrői Csaba, az Elefánt együttes frontembere. Kovalik Balázs megrendezte a gyenge király és a népakarat nyomán a helyére került igazi gyökér tanmeséjét. A magyar geometrikus absztrakció története a Lantos Ferenc és Fajó János munkásságát bemutató tárlaton. Ez a HVG kulturális ajánlója.
A közösségi média cápái testközelből, a Facebook felsővezetői köréből. Film szeretni való, idegesítő, egymás és önmaguk agyára menő fiatalokról. A mindennapok költészete képekben. Ez a HVG kulturális ajánlója.
Dürer, Kondor Béla és Georg Baselitz ritkán kerülnek egy mondatba, a Szépművészeti Múzeum grafikai kiállítóterében mégis természetesnek hathat a találkozásuk. Az Apokalipszis című, szeptember 13-ig megtekinthető kamaratárlat ötszáz év művészetén keresztül mutatja meg, hogyan változnak a világvége képei, miközben a fő kérdések ugyanazok maradnak.
A magyar űrtörténet nem Farkas Bertalannal kezdődött, és nem is vele ért véget. A Budapesti Történeti Múzeum kiállítása bemutatja, hogyan vált 1957-től a világűr egyszerre politikai eszközzé, tudományos teljesítménnyé és tömegkulturális jelenséggé a Kádár-korszakban.
Thalész szerint az őselv a víz: minden víz, és minden vízből lesz – utal Arisztotelész Metafizikájában az első filozófusra, aki nem mitikus ősökkel, hanem egy anyag megjelenésével magyarázta a világ eredetét. Ma a kortárs képzőművészet és a kritikai elmélet is határozottan a folyékony ősanyag felé fordul: napjainkra a thalészi kozmológia radikális, poszthumanista sőt feminista irányt vett. A kortárs diskurzusban hidrofeminizmus néven ismertté vált vízbázisú elmélet a folyadékok közösségére, az áramlásra és a bolygó szintű materiális összetartozásra helyezi a hangsúlyt – ami egyre határozottabb aktualitást nyer a várhatóan extrém aszályhelyzetet hozó idei nyár elején.
Neve hosszú ideje része a magyar vizuális emlékezetnek. Victor Vasarely jóval több volt képzőművésznél: az építészet, a korszak technológiai változásai éppúgy foglalkoztatták. Születésének 120. évfordulóját országos programsorozat kíséri.
A cenzúra vörös határvonalai, a halálos mérgű japán hal elkészítésének titkai, rendhagyó szavakba öltött istenes versek, piros nyakkendős pajtások a daliás időkből és akinek négyszer változott az eredetileg jugoszláv állampolgársága – a június 11–14. közötti 97. Ünnepi Könyvhét kínálatából válogattunk.
A hazai neoavantgárd aranykora, mikor a művészet még tétre menő, húsba vágó játék volt. Mit érez egy művész, akinek kicsúszik a kezéből élete fő műve? Különleges filmekre és kiállításra hívjuk fel a figyelmet.
Hiába álmodott a biennálé tavaly elhunyt kurátora spirituális gyógyulásról, lemondott zsűri, Pussy Riot-akciók, bojkottfelhívások jelzik, hogy a művészeti elit elefántcsonttornya politikai küzdőtérré vált. Mindeközben a magyar pavilon csendben lélegzik.
Csak férfiak játsszák, de beigazolódik a keresd a nőt! mondás igazsága Yasmina Reza Művészet című darabjában. Vashegyi György újabb Magyarországon sosem látott-hallott zeneművet mutat be. A Műcsarnokban láthatók Urbán Ádám különleges fotói a vácrátóti botanikus kertből, a 90 éves Klimó Károly tanítványaival közösen állít ki a Képzőművészeti Egyetemen. A HVG kulturális ajánlója.
A Blinken OSA Archivum Centrális Galériájában március 8-ig látható Nézőpontváltás: Ha a berlini szél fújja a zászlómat… című kiállítás a hidegháború kulturális diplomáciáját idézi fel. Egyúttal azt a törékeny állapotot vizsgálja, amelyben a művészi autonómia és a geopolitikai realitás találkozott, megteremtve egy ideiglenesen birtokolható szabadság lehetőségét. A tárlat középpontjában a Művészek Berlinben Program, azaz a DAAD Berliner Künstlerprogramm (BKP) áll – egy nyugat-berlini ösztöndíj, amely a vasfüggöny korszakában különleges kijáratot jelentett Kelet-Európa felől a nemzetközi művészeti térbe.
A mozgás és az észlelés analízise határozta meg Maurer Dóra képzőművész életművét. A szemléletét, a szabályalkotás és szabály-felülvizsgálat dialektikáját adta át tanítványainak.
Az Összekapcsolt terek 2. című kiállításon látható munkák egyszerre kétdimenziós festmények és háromdimenziós térélmények.
Sebekkel, törésekkel és javításokkal dolgozik a Ludwig Múzeum Finom illesztések – Golden Repair című kiállítása. A tárlat a gondoskodás fogalmát társadalmi, politikai és ökológiai léptékbe emeli: a japán kincugi – „aranyjavítás”– metaforáján keresztül a gyarmatosítás, a belső kolonializáció, a transzgenerációs traumák és a közösségi cselekvés kérdéseit kapcsolja össze. A projekt nem lezárt állítás, hanem nyitott folyamat: múzeumi önkritika, aktivista művészet és részvételi gyakorlat találkozása egy olyan korban, amikor a javítás már nem technika, hanem erkölcsi és kollektív döntés. Popovics Viktória és Dabi-Farkas Rita kurátorokkal beszélgettünk.
A Bródy Sándor utcában működő, néhány négyzetméteres Doxa olyan művészeti csomóponttá vált az elmúlt három évben, ahol hallgatói projektek születnek, német–magyar együttműködések indulnak, és olyan médiumok kapnak helyet, amelyek az alapító Mucsi Emese másik munkahelye, a Capa Központ fotócentrikus közegén kívül mutatkozhatnak be. A magyar képzőművészeti színtér legbefolyásosabb szereplőit számba vevő erősorrendben jelenleg a 42. helyen álló fiatal kurátor szerint a személyesből akkor lesz valódi érték, ha közérdekű jelentést hordoz. A Doxa így lett egyszerre otthon, műhely, intézmény és közösségi labor – ahol még a padlófestés is kurátori gesztussá válik.
Mi történik, ha az eső is felfelé esik, a baktériumok alkotótársak lesznek és a valóság már nem az, amit primér módon érzékelünk, hanem az, amit a technológia láttat? A Light Art Museum új kiállítása, a More Than Human nem csupán a jövő művészetét mutatja be, hanem egy új világszemléletet, amelyben az ember végre lelép a piedesztálról – és helyet ad más létformáknak is.
Egy kis faluszéli büfékocsiból indult, ma pedig már fővárosi jelenléttel és művészeti vásárokon szereplő galériával működik a Balatonhoz kötődő fiatalok által működtetett Random. A bagel és a brunch mellé kortárs művészetet kínálnak, bizonyítva, hogy vidéken is létrejöhet élő, fiatalos kulturális közeg.
Mit adhat hozzá egy család a kortárs építészeti diskurzushoz? A 2025-ös Velencei Építészeti Biennálé magyar pavilonjában nem házakról, hanem gondolkodásmódokról esett szó – köztük a Somlai-Fischer családéról, amelynek mind a négy tagja saját kreatív mikrouniverzumát állította ki. A Prezi-alapító Somlai-Fischer Ádám, Pozna Anita építész és két gyerekük egy játékos, mégis komoly alternatívát mutattak arra, mi lehet az építészet sorsa a szoftverek és miniatűr festmények korában.
