A Nyugat és Oroszország viszonyának látványos megromlása, az Ukrajna körüli pattanási feszült helyzet ellenére is a legnagyobb orosz gázexportőr, az állami Gazprom számára továbbra is Európa a fő felvevőpiac, s bár nő a Kínának szállított mennyiség, középtávon nem várható komoly trendforduló. Tavaly a Gazprom 185,1 milliárd köbmétert exportált, s ebből 177 milliárdot kapott Európa, illetve Törökország. Az Európába érkezett mennyiség ugyan 2,3 százalékkal nagyobb volt, mint egy évvel korábban, ám jócskán elmaradt a 2018-ban mért 200 milliárd körüli csúcstól.
Az orosz exportpolitika fő jellemzője az, hogy Moszkva igyekszik mindenkit a hosszú távú szerződések felé terelni, s ezért a Gazprom kevésbé aktív az egyre fontosabbá váló azonnali piacon. Részben ennek tudható be, hogy miközben az orosz óriáscég tavaly a 2020-asnál bő tíz százalékkal több földgázt hozott felszínre, a stratégiai tárolók feltöltetlensége és az igények megugrása miatt világszerte hiány alakult ki, aminek következtében többszörösére ugrott a földgáz ára.