Megy a húzd meg, ereszd meg játék az orosz gázzal, pedig már így is egekben az árak
Oroszország rendre teljesíti európai gázszállítási kötelezettségeit, ám ez nem jelenti azt, hogy az energiahordozó exportját nem használja politikai fegyverként. Most azt akarja elérni, hogy Németország végre adjon engedélyt az Északi Áramlat II. vezeték üzembe helyezésére.
A Nyugat és Oroszország viszonyának látványos megromlása, az Ukrajna körüli pattanási feszült helyzet ellenére is a legnagyobb orosz gázexportőr, az állami Gazprom számára továbbra is Európa a fő felvevőpiac, s bár nő a Kínának szállított mennyiség, középtávon nem várható komoly trendforduló. Tavaly a Gazprom 185,1 milliárd köbmétert exportált, s ebből 177 milliárdot kapott Európa, illetve Törökország. Az Európába érkezett mennyiség ugyan 2,3 százalékkal nagyobb volt, mint egy évvel korábban, ám jócskán elmaradt a 2018-ban mért 200 milliárd körüli csúcstól.
Az orosz exportpolitika fő jellemzője az, hogy Moszkva igyekszik mindenkit a hosszú távú szerződések felé terelni, s ezért a Gazprom kevésbé aktív az egyre fontosabbá váló azonnali piacon. Részben ennek tudható be, hogy miközben az orosz óriáscég tavaly a 2020-asnál bő tíz százalékkal több földgázt hozott felszínre, a stratégiai tárolók feltöltetlensége és az igények megugrása miatt világszerte hiány alakult ki, aminek következtében többszörösére ugrott a földgáz ára.