Akad pár Romanov, aki cár lenne, és elvenné Putyintól Oroszországot

A bolsevikok 1918 júliusában barbár módon kivégezték II. Miklós cárt, valamint az orosz uralkodó feleségét és öt gyermekét, s folyamatosan vadásztak az egyik legrégebbi bojárcsalád tagjaira. Az 1917-ben élt

53 Romanov közül azonban 35-nek mégis sikerült elmenekülnie

a több évig tartó polgárháborúba süllyedt országból. Többeket, köztük II. Miklós édesanyját, valamint a cár Kszénia nevű húgát és férjét a távoli rokon, V. György brit uralkodó által küldött hadihajón mentették ki a Krímből. A külföldre szakadt Romanovok gyorsan megtalálták a helyüket a „fehér emigrációban” – a bolsevikok elleni harc elvesztése után távozott oroszok körében –, viszont évtizedekig nyomasztotta őket, hogy el sem temethették megölt rokonaik többségét.

Az ideológiák jönnek-mennek, az orosz birodalmi tudat marad

Sokan nem értik az orosz állami emlékezetpolitikát, azt, hogy miért dédelget Vlagyimir Putyin birodalmi álmokat, pedig a kérdésekre egyszerű a válasz. Az is beszédes, hogy kik Putyin aktuális példaképei az orosz történelemből, és fontos, hogy mindennek köze van a keleti-nyugati szembenálláshoz is.

A cárt és családtagjait Jekatyerinburgban, az Ipatyev-házban mészárolták le, a felismerhetetlenségig összevert, majd savval leöntött holttesteket pedig többször is különféle rejtekhelyekre szállították, majd egy aknába dobták. A maradványokat véletlenül találták meg 1979-ben, ám csak a Szovjetunió 1991-es széthullása után kaphattak emberhez méltó temetést a cári család tagjai. Ekkorra – a DNS-vizsgálatoknak köszönhetően – az is kiderült, hogy a cár valamennyi gyermeke meghalt Jekatyerinburgban, így mind csalók voltak, akik az idők során azt állították, valamelyik Romanov-lányként túlélték a mészárlást, így őket illeti a trón, de legalább a család tagjainak kijáró jólét.