Háborúshoz hasonló rombolást végzett Horvátország középső részén a december végi földrengés. Az utóbbi évszázad legkomolyabb ottani földmozgása alighanem a járványhelyzetet is rontja, gyakorlatilag lehetetlen ugyanis a védelmi szabályok következetes betartása.
A budapesti török nagykövetség diplomatái is készítettek jelentéseket Recep Tayyip Erdogan török államfő politikai ellenfeleiről. A Nordic Monitor hivatalos iratokra hivatkozó beszámolója szerint a magyarországi akció része az ellenzékieket sújtó átfogó ankarai akciónak.
Oroszország érdekelt abban, hogy megszűnjön a Kárpátalján élő magyarok és ukránok közötti békés egymás mellett élés, és ezért az orosz titkosszolgálatok igencsak aktívak a térségben - véli egy ukrán elemző, aki szerint a legutóbbi provokációk mögött is Moszkva áll.
Egyelőre felmérhetetlen következményekkel járó hackertámadás érte az USA-t és több szövetségesét. Az állítólag az orosz hírszerzéssel kapcsolatban álló hackerek hónapokon át garázdálkodtak az elfoglalt szervereken, amelyekre ismeretlen kémprogramokat telepíthettek. A visszavágás elkerülhetetlennek tűnik.
Elhúzódó koronavírus-válság, stagnáló gazdaság, demokrata párti győzelem az USA-ban és erősödő ellenzék – 2021 aligha lesz a legjobb éve az ezredforduló óta kormány- vagy államfőként folyamatosan Oroszország élén álló Vlagyimir Putyinnak. Az idő pedig mindenképpen ellene dolgozik, a felmérések szerint a fiatal választók nagy része már nagyon szeretné, ha távozna a hatalomból.
Nem megijedni kell, de óvatosságra szükség van, mondja a Merkely Béla az új koronavírus-típusról. A Semmelweis Egyetem rektora szerint a koronavírust "le fogjuk takarítani a Földről".
Moszkvában klinikánként átlagosan 14 embert oltanak be a Szputnyik V nevű orosz koronavírus-oltással. Az alacsony szám nem annak a következménye, hogy nincs elég oltóanyag, a valódi ok inkább az, hogy az orosz főváros lakói a jelek szerint nem nagyon hisznek a nem megfelelően letesztelt vakcinában.
Viszonylag ritka, amikor a merénylő és áldozata a sikertelen támadás után békésen elbeszélget egymással telefonon. Most ez történt: a legismertebb orosz ellenzéki, Alekszej Navalnij hívta fel Konsztantyin Kudrjavcevet, az FSZB egyik tisztjét, aki több bizonyíték szerint is részt vett a Navalnij elleni augusztusi merényletben. A beszélgetésnek pedig súlyos következményei lehetnek. Mármint Oroszország és a világ viszonyában, az ugyanis nem valószínű, hogy a hiszékeny FSZB-s önleleplezése után a Kreml hirtelen beismerné, hogy meg akarta öletni a Putyin-rendszer bírálóját.
Egyre inkább úgy tűnik, Vlagyimir Putyin nem az az aszkéta politikus, akinek a hivatalos propaganda igyekszik láttatni. A külföldi portálokon publikáló orosz oknyomozó újságírók sorra lépnek elő leleplezéseikkel, amelyekből az is kiderül, hogyan működik az oroszországi rendszer.
Nincs elég eszközünk és kapacitásunk a megfelelő mennyiségű koronavírus-vakcina legyártására – mondta éves sajtóértekezletén Vlagyimir Putyin. Az orosz államfő arról is beszélt, hogy még nem tudja, indul-e a 2024-es elnökválasztáson, s hogy szerinte nincsenek jó és rossz vezetők, csak nemzeti érdekek. Majd a Nyugathoz képest „fehérnek és puhának” nevezte Oroszországot.
Áttörésnek látszó eredmény született napra pontosan öt évvel ezelőtt Párizsban, az ENSZ klímacsúcsán: a résztvevő államok a történelemben először vállaltak számszerűsíthető kötelezettségeket az üvegházhatást okozó gázok – elsősorban a szén-dioxid – kibocsátásának a csökkentésére. Bár világszerte nő a megújuló energiaforrások részesedése az energiamixből, a megállapodás ellenére még mindig tovább nő a károsanyag-kibocsátás.
Egyre súlyosabb krízisben van a hidegháború befejezésében meghatározó szerepet játszó európai biztonsági szervezet, az EBESZ. Bár végül elfogadták a hónapokig üresen maradt tisztségek betöltésére kiszemelt jelölteket, rövid távon nem várható előrelépés.
A magasabb hozam és a fokozott, ámde csökkenő kockázat között kell manővereznie annak, aki az ázsiai befektetési célpontok felé fordul – véli Al-Hilal István, a Fidelity International befektetési alap közép-európai régiót vezető igazgatója. Interjú.
Első nőként került Moldova élére Maia Sandu, aki az EU-hoz szeretné közelíteni az országát, és a korrupció elleni harcra építve nyerte meg az elnökválasztást.
A boszniai polgárháborúnak véget vető daytoni egyezmény ellenére még ma sem működőképes állam az egykori jugoszláv tagköztársaság. Jóformán csak a 25 éve ott lévő nemzetközi alakulatok akadályozzák meg, hogy elfajuljanak a három etnikai közösség ellentétei.
Csökken Európa lemaradása az innováció terén, de még van mit behozni az USA-val és Ázsiával vívott versenyben. A földrészen belül is átrendeződés tapasztalható, Kelet- és Közép-Európa kezdi behozni a Nyugattal szembeni hátrányát – mondta a HVG-nek Végh Attila, az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) kormányzattanácsának tagja. Az EIT csak tavaly 445 millió eurót juttatott az európai innovátoroknak.
Az ukrán titkosszolgálat, az SZBU több tisztje ellenzi az ország NATO-hoz való közeledését és részben a kárpátaljai magyarok elleni akciókkal próbálja megakadályozni Kijev euroatlanti integrációját – állítják ukrán elemzők. Egyikük, Dmitro Tuzsanszkij a HVG-nek is megerősítette, több jel utal arra, hogy az SZBU valóban „önjáróvá” vált.
Ismét fordulat következett be az egykor testvéri viszonyt ápoló Montenegró és Szerbia utóbbi években igencsak fagyos viszonyában, Podgorica ugyanis váratlanul kiutasította Szerbia nagykövetét. Belgrád meglepő választ adott, s a vitában szerepet kapott Magyarország is.
Az EU-ban, így Magyarországon is folyamatosan szigorodnak az új épületekre vonatkozó energetikai előírások. A kötelezettségek teljesítését megkönnyíti az épületek okossá tétele.
A koronavírus-világjárvány megfékezését lehetővé tevő oltás gyors globális terítése egyelőre megoldhatatlan feladat elé állítja a cégeket és a kormányokat. Ez lesz ugyanis a világ eddigi legnagyobb oltási kampánya.
