Nem használt Magyarország ukrajnai megítélésének, hogy az Orbán-kormány megállapodott a Gazprom orosz energiaipari monopóliummal arról, hogy a jövőben az Ukrajnát elkerülő vezetékeken érkezik Magyarországra az orosz gáz. A HVG-nek nyilatkozó elemzők ugyanakkor hibának tartanák, ha Kijev a kárpátaljai magyarokon állna bosszút.
Egyik fél sem sietett megoldani a Szerbia és Koszovó határán kialakult konfliktust, a csetepaté ugyanis a pristinai és a belgrádi vezetőknek is kapóra jön, hogy odahaza újfent bizonyíthassák nacionalista hajthatatlanságukat.
Hazatérte után pár órával őrizetbe vették Grúziában Mihail Szaakasvili volt államfőt. A politikus a jelek szerint szándékosan keresi a veszélyt: pár évvel ezelőtt Ukrajnában is letartóztatták. Most – ahogy Ukrajnában is – azonnal éhségsztrájkot kezdett.
Az exit pollok szerint holtversenyhez közeli eredmény született a vasárnapi németországi parlamenti választáson. A szociáldemokrata párt 25,5 a konzervatív CDU/CSU 24,5 százalékon áll, a zöldek 15 százalékot kaphattak. A voksolás követően azonnal megkezdődnek a várhatóan hosszas koalíciós tárgyalások.
A parlamenti választást követően aligha indulnak újra a korábbi szavazásokat követő tüntetési hullámok Oroszországban. A Kreml felszámolta a valódi ellenzéket, így nem maradt, aki megszervezné a szabálytalanságok elleni tiltakozást.
Az első előrejelzések szerint a Vlagyimir Putyin államfőt támogató Egységes Oroszország Párt (JeR) legalább kétharmados többséget szerzett a péntektől vasárnapig tartó oroszországi parlamenti választáson. A kommunisták a vártnál jobban szerepeltek. A részvétel annak ellenére ötven százalék közelében maradt, hogy sok olyan szabálytalanság kísérte a voksolást, amely további szavazatokat hozhatott a JeR-nek.
Oroszország polgárai mindig is ötletes megoldásokkal oldják meg a kevésbé és az igen bonyolult feladatokat. Így van ez a választások után megmaradt szavazólapokkal is.
Tömegesen érkeznek a délnyugat-oroszországi Rosztov környékére voksolni a két kelet-ukrajnai szakadár „népköztársaság” polgárai. Helyi beszámolók szerint sokan akadnak, akik közvetlenül a szavazás előtt kapják meg orosz dokumentumaikat. Az ellenzék szerint a péntektől vasárnapig tartó parlamenti választáson a hatalom igyekszik összes támogatóját mozgósítani, míg az ellenzékieknek a megfélemlítés jut.
Könnyen megjósolható a péntek óta tartó, vasárnap este véget érő oroszországi parlamenti választás kimenetele: a Vlagyimir Putyin orosz államfő mögött álló Egységes Oroszország (JeR) minden bizonnyal ismét legalább kétharmados többséget szerez a 450 fős alsóházban, a Dumában. Nem azért, mert annyira népszerű a párt, hanem azért, mert szorgos és kemény munkával Putyin felszámolta az igazi ellenzéket.
Valódi verseny és szabad sajtó hiányában egyesélyes a hét végi oroszországi parlamenti választás kimenetele. A Vlagyimir Putyin mögött álló Egységes Oroszország várhatóan kétharmados többséget szerez, és komoly személycserék jöhetnek, hogy a Kreml felkészüljön az ország jövőjét hosszú időre meghatározó 2024-es elnökválasztásra.
Az 1994 óta hatalmon lévő Aljakszandr Lukasenka vérbe fojtotta ugyan az elcsalt tavalyi elnökválasztás után kitört tüntetéseket, de már fő támogatója, Oroszország is szabadulna tőle. Ennek előjátéka, hogy még szorosabbra fűzi a kapcsolatait Fehéroroszországgal az államszövetségben.
Látványosan felgyorsult az 1999 óta létező orosz–fehérorosz szövetségi állam kereteinek kitöltése az után, hogy Aljakszandr Lukasenka fehérorosz államfő hathatós orosz segítséggel fojtotta el a 2020 augusztusi elnökválasztás után kitört tüntetési hullámot. Most éppen a szövetségi szerződésben említett huszonnyolc szakterületen tervezett integráció részleteiről egyezett meg Lukasenka és orosz kollégája, Vlagyimir Putyin.
A magyar villamosenergia-hálózat – hasonlóan a többi országéhoz – centralizált szemléletben épült ki, azaz néhány nagyerőmű termelte az áramot, amely az importtal együtt egyirányú forgalomban jutott el több millió fogyasztóhoz. Ma már egészen más a helyzet, egyre több energiát állítanak elő az ipari és háztartási méretű napelemek és szélturbinák, s ezek miatt a rendszert alkalmassá kell tenni a kétirányú áramlásra.
Az Afganisztán szinte teljes egészét villámgyorsan visszafoglaló tálibok bejelentették, megindították a támadást az utolsó, még meg nem szállt terület, a Pandzsir-völgy ellen. A szélsőséges iszlamista tanokat hirdető mozgalom kemény fába vágja a fejszéjét, a völgyet ugyanis évszázadok óta senkinek sem sikerült tartósan ellenőrzése alatt tartani. Az intő jelek már látszanak, az első tálib offenzívát visszaverték a védők.
2025-ben kezdi meg a gyártást a BMW debreceni óriásüzeme, s a civisváros különleges helyet kap a német konszernen belül: az északkelet-magyarországi gyár lesz az első, ahol az elektromos autók harmadik generációjához tartozó járművek, a Neue Klasse kocsik készülnek.
Több laboratóriumban is közel jutottak ahhoz, hogy atomok összeolvasztásával termeljenek energiát. Viszont újra kiderült, hogy nincs ingyenebéd: a fúziós reaktorok építéséhez hatalmas befektetésekre lesz szükség.
A háztartási napelemes rendszerek telepítésére is felhasználható állami támogatásoknak köszönhetően jelentősen megemelkedett az érdeklődés a megújuló energia felhasználása iránt. A megtérülési idő lerövidült, és egyre többen használják a házilag begyűjtött napenergiát az elektromos járművek töltésére is.
A Nagy-Britanniát sújtó milkshake- és csirkehiány csak a kezdet, az üzleti élet szereplői a vízumszabályok liberalizálást követelik az egyre komolyabbá váló munkaerőhiány enyhítésére és a karácsonyi szezon megmentésére. A teljessé vált Brexit nem csak „gyermekbetegségeket” okoz, a szakértők szerint az igazi következmények 15 év múlva látszanak majd.
Egyre több országba érkezik meg a koronavírus-járvány negyedik hulláma, amit a delta-variáns táplál, és főleg a fiatalabbak, az oltatlanok és a már régen beoltott idősek között fertőz. Mindeközben nő a szigorral szembeni ellenállás, ahogy az oltást elutasítók száma is.
A járműipart átmenetileg térdre kényszerítő koronavírus-járvány sem tudta megállítani az elektromos autók térnyerését, éves szinten változatlanul kétszámjegyű növekedést mutatnak az eladási számok. Az e-mobilitás azonban jóval több, mint a tisztán elektromos, vagy hibrid járművek összessége: az utolsó kilométer megtétele is egyre inkább az áramra épül, s az elektromos rollerek, robogók és kerékpárok piaca is rendületlenül növekszik.
