Átlépte a Rubicont Vlagyimir Putyin orosz elnök: beküldte hadseregét a szakadárok kezén lévő kelet-ukrajnai területre, és egyelőre nem tudni, hol állnak meg a hivatalosan békefenntartóknak nevezett egységek. Putyin közvetve felvetette Ukrajna feldarabolásának a lehetőségét is, aminek alighanem sokan örülnének Lengyelországban, Magyarországon és Romániában is.
A szakadár kelet-ukrajnai államok hivatalos elismerése után Vlagyimir Putyin orosz államfő utasította az orosz védelmi minisztériumot, hogy vezényelje be a Luhanszki és a Donyecki Népköztársaság területére békefenntartóként a hadsereg egységeit.
A háborús konfliktussal szembenéző Ukrajnában egyre többen gondolják úgy, hogy a Szovjetunió szétesésével súlyos hiba volt lemondani az ország területén lévő szovjet atomarzenálról.
Magyarországon mintegy ezer színes – azaz nagy lánchoz tartozó – benzinkút üzemel, míg a leginkább családi kézben lévő „fehér kutak” száma 1100-ra tehető. Egy-egy magánkút havi üzemanyag-forgalma átlagosan 90 ezer liter, s most az állam további három hónapra arra kötelezi a töltőállomásokat, hogy veszteséggel működjenek. Más országokban az üzemanyagok áfa-tartalmát mérsékelték.
Közel kétszázezer katonát vont össze Oroszország az Ukrajnával határos térségekben, miközben a Moszkva-párti kelet-ukrajnai szakadárok azt állítják, az ukrán hadsereg készül támadásra. Már csak Vlagyimir Putyin orosz elnöktől függ, hogy kiadja-e a parancsot az offenzíva megindítására, aminek az lehet az ürügye, hogy veszélybe kerültek a Kelet-Ukrajnában élő oroszok. Különösen azok az orosz állampolgárok, akik az utóbbi években gyorsított ütemben, a Kreml sugalmazására cserélték le ukrán állampolgárságukat.
Nem múlt el az orosz–ukrán katonai összecsapás veszélye, a Kijevben és Moszkvában tárgyaló nyugati diplomatáknak egyelőre nem sikerült kompromisszumra bírni a feleket, akik mást és mást olvasnak ki a kelet-ukrajnai rendezést célzó minszki megállapodásokból.
Sokan támadják a PCR-teszteket, a valóság azonban az, hogy ez egy nagyon megbízható, évtizedek óta alkalmazott eljárás. Ha van a modern molekuláris biológiának igazi csúcsteljesítménye, akkor az a PCR. – mondja Nyíri Miklós, a Neumann Labs ügyvezető igazgatója.
Az évtized második felére a honvédség komoly elrettentő erőt képvisel majd bármelyik potenciális ellenfél ellen, illetve a NATO egyik komoly hadserege lesz – állítja Demkó Attila, a Mathias Corvinus Collegium Geopolitikai Műhelyének vezetője.
A közös határ térségében összevont orosz haderő még nem indult el Ukrajna felé, sőt Moszkva újabb csapatokat von vissza, a Nyugat hajlandó tárgyalni, de még nem hiszi, hogy nem következhet be a legrosszabb.
Villanymozdonnyal húzott vonatszerelvénnyel érkezik és a közúti fuvarozó teljesen elektromos konténerszállító kamionján jut el a megrendelőhöz – Magyarországon elsőként a konténeres vasúti szállítással foglalkozó METRANS és fuvarozó partnere, a WIN Capital ajánl ügyfeleinek ilyen, teljesen karbonsemleges szolgáltatást.
Az USA és az EU komolyan fel kíván lépni Oroszország ellen, ha az megtámadja Ukrajnát, ám az eddig belengetett szankciók vagy mérsékelt súlyúak, vagy éppen ellenkezőleg, olyan komolyak, hogy azok a nyugati világot is megrengetnék.
Az Egyesült Államok azt ismételgeti, küszöbön áll az Ukrajna elleni orosz támadás. Az európai államok – ahogy három évtizeddel ezelőtt a délszláv válság idején – képtelenek közös álláspontra jutni. És mindeközben újabb orosz egységek és fegyverek érkeztek Ukrajna határára.
Az utóbbi negyed évszázad legsúlyosabb belpolitikai válságát éli a két entitásból – Bosznia-hercegovinai Föderáció és Szerb Köztársaság – álló Bosznia. A szerbek ugyanis elindultak a kiválás útján, és törekvéseiket külföldről is támogatják.
Ha a nevét titkoló pénzintézet rosszul méri fel a szélsőjobboldali politikus esélyeit a francia elnökválasztáson, könnyen búcsút inthet pénzének. Korábban egy cseh–orosz bank vállalkozott Le Pen támogatására, ám gyorsan csődbe ment.
Az orosz államfő álláspontját erőszakos lépéseivel igyekszik érvényesíteni, és ezzel sokat tesz a történelmi sérelmekkel terhelt ukrán–orosz viszony további romlásáért. Válaszul Kijev korlátozza az orosz és a többi kisebbségi nyelv használatát. Az erőltetett ukránosítás áldozata lehet a kárpátaljai magyar közösség is.
Lesz-e háború Ukrajnában a téli olimpia alatt, ki és miért bojkottálja a pekingi játékokat, s kik azok a politikusok, akik csak azért is elutaznak a kínai fővárosban tartott megnyitóra? Csak néhány kérdés azok közül, amelyeknek ugyan semmi közük a sporthoz, ám a Covid-járványhoz hasonlóan mégis rányomják a bélyegüket az ötkarikás játékokra.
Orbán igazi demokrata, a magyar miniszterelnököt a nemzeti érdekek védelmének szándéka vezeti, a Nyugat találta ki, hogy Oroszország fenyegeti Ukrajnát, s különben is, Ukrajna az orosz világ része – az orosz médiumok bő teret szentelnek a keddi moszkvai orosz–magyar csúcs értékelésének.
Ágyúcsövek árnyékában zajlott az újabb Putyin–Orbán-találkozó Moszkvában, ahová a magyar miniszterelnök a béke követeként utazott, majd egy értékes gázmegállapodás ígéretével távozott. Közben Moszkva folytatódó katonai erőfitogtatása jelzi, hogy Ukrajnában akár a legrosszabb eshetőségekre is számítani kell.
„Hogy őszinte legyek, nem tervezem a távozást” – mondta a magyar miniszterelnök.
A Vlagyimir Putyin orosz államfővel folytatott keddi moszkvai tárgyalását megelőzően Orbán Viktor magyar miniszterelnök közölte, Európa békét akar, majd a gázválságra utalva közölte, hálás azért az orosz segítségért, amelyet Magyarország kapott Oroszországtól ebben az egész Európa számára bonyolult helyzetben – írja az orosz 5. csatorna nevű híroldal.
