Amekkora felhajtás kísérte a hatalomban maradását 2036-ig lehetővé tevő alkotmánymódosításról szóló voksolást, annyira nem lehet tudni, mit tervez Vlagyimir Putyin. Az viszont valószínű, hogy komoly csalások kísérték az egy hétig tartó voksolást.
Fokozatosan emelkedik a szomszédos országokban regisztrált koronavírus-fertőzöttek száma, s miközben az érintett államok fokozatosan és szelektíven korlátozzák az emberek mozgásszabadságát, nem kizárt, hogy néhány állam esetében Magyarország is visszaállít egyes védőintézkedéseket, például a külföldről érkezők kötelező karanténját.
Évek óta nem látott agresszivitással estek egymásnak kedd este Belgrád belvárosában az újabb koronavírus-zárlat hírére feldühödött szerb tüntetők és a szabadjára engedett rendőrök. Bár az indok az volt, hogy Alekszandar Vucsics szerb államfő újra szigorú kijárási tilalmat vezet be Belgrádban, a háttérben sokkal többször van szó.
Míg a hagyományos iparágak többsége komoly visszaesést volt kénytelen elkönyvelni a koronavírus-járvány hónapjaiban, néhány szektorban fellendülést hozott a pandémia. A sikerek fontos trendváltásokra utalnak.
Oroszországban létfontosságúnak számít, hogy fedél legyen az ember feje fölött. Nemcsak az, amely megvéd az esőtől vagy a hótól, hanem az, amely oltalmat nyújt az alvilágtól, a rendőrségtől és a titkosszolgálatoktól. A mindenható ernyőt „krisának” (tető) hívják, s a maffiaállam jeleit mutató putyini rezsim is bátran él a védelmezés és büntetés eszközeivel.
A koronavírus-járvány rövid távú hatása, hogy sosem látott arányban csökkent a világ CO2-kibocsátása. Amint a pandémia után az élet visszatér a normális kerékvágásba, a környezetszennyezés ismét lendületet vesz, ám a válság olyan változásokat is elindított, amelyek hosszabb távon is fenntarthatóbbá tehetik a társadalmunkat.
Az illetékes hágai ügyész háborús bűnök elkövetésével vádolta meg Hashim Thaci koszovói államfőt és a függetlenné vált egykori dél-szerbiai tartomány több vezetőjét. Ez megakaszthatja Szerbia és Koszovó párbeszédét.
Bár sok országban igyekeznek úgy tenni, mintha már elmúlt volna a koronavírus-veszély, a számok egészen másról tanúskodnak. Világszerte rendületlenül nő a fertőzöttek száma, az USA és Brazília nagyon rosszul áll és Európában, többek között Magyarország szomszédjainál is visszatérőben van a kór. Aki siet az enyhítéssel, az pórul járhat.
Már elkezdődött és július elsejéig tart az az oroszországi népszavazás, amelyen a résztvevőknek arra kell véleményt mondaniuk, támogatják-e a Vlagyimir Putyin által kezdeményezett alkotmánymódosításokat. A voksolás kimenetele egyértelmű – az igenek többségben lesznek – csak a részvételi arány kétséges. A fő probléma az, hogy a voksolás után sem lesz világos, hogy Putyin saját, vagy kiszemelt utódja érdekében csinálta-e az egész felhajtást.
Miközben egyre élesedik a vita arról, hogy kell-e korlátozni a mind tökéletesebb arcfelismerő rendszerek használatát, sorra születnek a személyek azonosítására alkalmas új technológiák. Elveszhet például az a lehetőség, hogy valaki anonim módon vegyen részt egy demonstráción.
A néhai Szlobodan Milosevics örülne a szerb parlamenti választási eredménynek. Egykori tájékoztatási miniszterének, Alekszandar Vucsicsnak a pártja több mint 70 százalékos többséget szerzett, a Milosevics által alapított szocialista párt pedig a második lett.
A kormányzó nacionalista Horvát Demokratikus Közösségnek (HDZ) van a legtöbb esélye arra, hogy az élen végezzen a rohamtempóban, július 5-ére kiírt horvátországi parlamenti választáson. Az abszolút többség azonban kizárt, de a kormányalakításban segíthet a pár hónapja alakult szélsőjobbos Haza Mozgalom, amelynek élén Horvátország egykori pécsi főkonzulja áll.
Világszerte zárják be, vagy bontják el a Covid-19 járványban megbetegedettek ápolására emelt szükségkórházakat. Miközben az jó hír, hogy már nincs szükség a plusz kapacitásra, az figyelmeztető jel lehet az esetleges következő hullámok idejére, hogy miközben sok kórház túlterhelt volt, az új ágyak többségében egy paciens sem feküdt.
Az állam felhasználja a fasisztákat, és Magyarországon is igaz, hogy az erőszakszervezetekben, például a rendőrök között a szélsőjobb nagyobb arányban van jelen, mint a társadalom egészében. Semmi esély, hogy az állam tegyen valamit, ezért mi magunk lépünk fel a nácik ellen – mondta a HVG-nek Gábor, az egyik magyarországi antifás csoport tagja.
Donald Trump terrorszervezetnek minősítené az amerikai városok tucatjaiban zajló tüntetéseken feltűnt Antifát. Ezzel az érdeklődés középpontjába tette az átalakuló baloldalon látványos, ám korántsem meghatározó szerepet játszó antifasiszta mozgalmat.
Európa legnagyobb gazdasága példát mutat a világnak: a kemény lobbiharc közepébe csöppent német kormány végül olyan gazdasági mentőtervet fogadott el, amely a „zöld újjáépítés” felé viszi az országot. Fejlesztik például a tömegközlekedést, és csak a hibrid és elektromos járművek vásárlói kapnak ártámogatást.
A Magyarországot körülvevő országokban alig foglalkoztak a trianoni szerződés aláírásának századik évfordulójával, ennek egyik oka, hogy a szomszédok a magyaroknál is kevesebbet tudnak a Magyarország területének kétharmadát elcsatoló diktátum részleteiről. A szomszédok reakciója egyben fokmérője annak is, hogy milyen a viszony Budapest és az adott állam között.
Történelmet írt Elon Musk cége, a SpaceX: az USA-ban szombaton fellőtték az első olyan, embereket szállító űrhajót, amelyet egy üzleti vállalkozás épített. Ezzel egyben megtört Oroszország közel egy évtizedig tartó űrhajózási monopóliuma.
Szöulban és a dél-koreai fővároshoz közeli településeken több helyen is újra felütötte a fejét az egyszer már visszaszorított koronavírus-járvány, ezért újra bevezették a korábbi hullámot megállító korlátozások jó részét. De a lazítások első hetei után már más országokból is baljós fertőzésjelentések érkeznek.
Jövőre készül el a BMW X5-ének hidrogén-üzemanyagcellás változata, a BMW i Hydrogen NEXT. A jármű hatótávolsága 500 kilométer, s ha elég gyorsan nő az üzemanyag-töltőállomások száma és elérhetővé válik a megfizethető „zöld” hidrogén, akkor már 2025-ben megjelenhetnek a szalonokban a német gyártó kereskedelmi forgalomba kerülő üzemanyagcellás járművei.