A felelős és mérsékelt politikus, aki nem akarja felforgatni azt a nyugati világot, amelynél hatékonyabbat és szabadabbat nem ismerünk, és amely maga az Európai Unió, nem ígér társadalmi igazságot. Vélemény.
A Belügyminisztérium szervezésében a kormánytábor és a legszélsőbb jobboldal egyesült erői botrányba fojtották az 1956-os forradalom központi ünnepségét 1992. október 23-án. A forradalom egyik legjelentősebb, életfogytiglanra ítélt emlékőrző személyisége, az újszülött magyar demokrácia őre, Göncz Árpád nem mondhatta el beszédét a Kossuth téren. A botrány a fékek és ellensúlyok rendszerének rombolói és védelmezői között harc fontos állomása volt.
A művész Roma Travestita című lemezén a kései olasz barokk operák jórészt elfelejtett hősnői támadnak fel.
A Glagolita misét Európában értetlenség fogadta, ezt még megtapasztalta a szerző, diadalát azonban már nem érhette meg.
Nem volt ember, akit olyan egyöntetű megbecsülés övezett volna az utóbbi évtizedekben Magyarországon, mint őt. A politikai ellenpólusok lapjaiban ugyanazzal a melegséggel, áhitatos tisztelettel búcsúztatták 2007-ben a száz évvel ezelőtt, 1922. október 7-én született Polcz Alaine-t. Pedig kemény falakat tört át. A halálba haladó kicsik és nagyok, a gyászolók lelkének gondozásáért, méltóságuk védelméért senki sem tett nála többet. Ő volt a tanatológia úttörője. Senki nem írta meg nagyobb nyíltsággal, méltósággal és érzékletesebben élete nagy traumáit, sosem gyógyuló borzalmait, mint ő. A hozzá hűtlenül is hűséges párja, Mészöly Miklós életművébe is átáramlott az élete.
A mai Nagytétényi Kastélymúzeumban élt az a főúri család, amelybe 175 évvel ezelőtt, 1847. szeptember 30-án beleszületett Hugonnay Vilma, aki i-re cserélte y-ját, diáknyomorra grófi gazdagságát, orvosi, szociális, mozgalmi aktvitásra a főúri passzivitást, reformátusra katolikus felekezetét, hogy szellemtelen férjét hozzá méltó párra, szellemi társra cserélhesse. Magyarországon ő volt az első orvosnő.
Csak a dokumentált, szubjektív megítéléstől független információkat érdemes népszámlálás útján begyűjteni, semmi mást, írja szerzőnk. Bejelentett lakcím, név, születés helye, ideje, lakásméret, állampolgárság, iskolai végzettség, munkahely, anyakönyvezett családi állapot, ilyesmi.
Létezhet-e kiüresedettebb hagyomány egy hatalom nélküli királynál? A hagyományőrzés igen fontos dolog. Annak legrosszabb és legértelmetlenebb formája funkciótlanná vált funkciók megőrzése. A hagyományt múzeumban, skanzenben, közoktatásban, ismeretterjesztésben, az egész kulturális, művészeti életben kell őrizni. Vélemény.
Sokan vélték úgy az ötvenes-hatvanas években, hogy nincs esély elkerülni a termonukleáris világháborút, amelybe az emberiség java bele fog pusztulni. 1962-ben, a kubai válság idején állt ehhez legközelebb a világ. A hadseregek világszerte harckészültségben várták a kataklizmát. A magyar katonák heteken át rohamsisakban aludtak. Százmilliók olvasták napról napra elszorult torokkal a fejleményeket. A szovjet blokk sajtójából senki sem tudhatta meg, mitől volt a helyzet annyira vészterhes.
Elhangzik Dohnányi Ernő amerikai emigrációjában komponált rapszódiája is, amelyet idehaza alig ismernek.
A peresztrojka kezdete utáni három évtized számos meghatározó alakjának és kisemberének útját követi végig az orosz-amerikai újságíró és LMBTQ-aktivista, Masha Gessen Jövőnk a múlt című dokumentumregénye.
A magyar fiataloknak nem fontos a házasság intézménye, ehhez képest idehaza 2010 óta megduplázódott az évenkénti házasságkötések száma. A hatalmas mértékű növekedés mögött azonban nem belső, hanem külső késztetés áll: alkalmazkodás a rezsim ideológiájához, elvárásaihoz, juttatásaihoz. Mint a szovjet időkben is. Vélemény.
A vízióigény és az összefogásigény egyszerre nem elégíthető ki. Ha egyik nélkül sem lehet az orbáni autokráciát választások útján felszámolni, akkor nem lehet. Akkor ebből kell kiindulni. Aki viszont nem erre az eredményre akar jutni, annak abban kell reménykednie, hogy a vízió mégsem elengedhetetlen feltétel. Vélemény.
Hetven évvel ezelőtt, 1952. augusztus 12-éről 13-ára virradó éjszakán a moszkvai Lubjanka börtönben Sztálin parancsára meggyilkoltak 23 zsidót. Tíz szabotőrnek minősített mérnököt és a Sztálin parancsára megalakított Zsidó Antifasiszta Bizottság 13 prominens aktivistáját. A szovjet zsidó értelmiség élvonalbeli képviselőit, köztük öt írót, költőt. Az ő emlékezetükre nevezik ezt az éjszakát A meggyilkolt költők éjszakájának. Ez az éjszaka a szovjetunióbeli zsidó kultúra és közösség likvidálásának szimbóluma.
A közoktatás minden pontján teljes értékű értelmiséginek kellene állnia, aki nincs bezárva az anyanyelvébe. A diplomához meg egyáltalán a felsőoktatásban való előrehaladáshoz funkcionális nyelvtudást kell megkövetelni, számonkérni szigorlatokon, államvizsgákon. Vélemény.
A magyar mérnökök első nagy generációja a kiegyezést követő hatalmas ipari fellendülés meghatározó szereplője volt. Közülük is kiemelkedett a száz éve meghalt, világhírű Bánki Donát (1859-1922), aki az elektrotechnika kivételével a gépészeti tudományok minden ágazatában fontos alkotásokkal gazdagította a világot. Egyszerre volt a gyakorlat, az elmélet és a tanítás embere. A magyar ipar korántsem tudta teljes mértékben kihasználni a zsenialitását.
Az energiafogyasztás mértékén és hatékonyságán múlik jelentős részben, hogy a Föld alkalmas marad-e a normális emberi létezésre. Az energia árának tükröznie kell mindazt a veszélyt és kártételt, amellyel az energiatermelés jár. Vélemény.
A társadalomtudomány és a szépirodalom határvidékének leghonosabb gazdája, aki régészként, néprajzosként, szociológusként, íróként és emberjogi aktivistaként a legtöbb nézőpontból látta és jelenítette meg a legkiszolgáltatottabbak, a cigányok, hajléktalanok, nyomorgók életét. Szabadságmániás örök ellenálló, ’56 harcosa és dokumentátora. Műfajteremtő író, a tanulságokban leggazdagabb, legdrámaibb élettörténetek megformálásának mestere. Fordulatos és szenvedélyes köz- és magánéletét 62 éves korában, 25 évvel ezelőtt, 1997. július 18-án szakította meg a rák.
A „nácikkal a hazáért”, azaz a „bárkivel a hazáért” oda vezet, hogy a haza a bárki értékeinek és érdekeinek lesz alávetve, jobb esetben pedig a bárkivel együtt veretik le. Vélemény.
Pierre Cardin több volt divattervezőnél és -diktátornál. Iparművész, akit a Francia Akadémia is soraiba fogadott, akinek a műveit Picasso mellett állítják ki a New York-i Metropolitan Múzeumban. Szinte mindent tervezett, ami földön és égen, házban, színpadon és repülőgépen körülvesz bennünket. Emellett a század legzseniálisabb üzletembereinek egyike volt, aki korszakalkotó innovációkkal szerezte vagyonát és hasznosította a nevét mint ezernyi termékkel értékesíthető márkát. Egy időben ő volt a legismertebb francia a világon.
