Világcsavargó, kalandor, nyelvzseni, üzleti zseni, amatőr régész és műkincscsempész, akinek a nevéhez a régészet történetének egyik legjelentősebb felfedezése kötődik, bár nem egészen azt fedezte fel, amit felfedezni vélt. Azt inkább pusztította brutális ásatási módszereivel.
Pártos Géza 1957-ben végzett színészosztályának meglehetős életerő jutott. A most 86-87 éves egykori színinövendékek túlnyomó többsége, Medgyesi Mária, Harkányi Endre, Láng József, Lőte Attila: Jelen! Egy nagy hiányzója van az osztálynak: az elmúlt évtizedek legnagyobb magyar színészegyéniségei közül való Garas Dezső, aki éppen tíz évvel ezelőtt, 2011. december 30-án halt meg.
Arról le kell mondani, hogy államfőből Magyarországon a demokratikus normákat őrző ellensúly legyen. Arról pláne, hogy a „nemzet egységét fejezze ki”. Ez utóbbit a legjobb lenne ki is hagyni a következő alkotmányból, és az ellenzéknek egyáltalán nem kellene azzal érvelnie Novák Katalin jelölése ellen, hogy nem fogja kifejezni a nemzet egységét. Vélemény.
Emmanuel Macron francia elnök fedetlen fővel lépett be a Kozmai utcai zsidó temetőbe. Ami nincs rendben. De a helyzet kezelése sem az. Vélemény.
Megoldatlanok a menedékjogi kérdések, a genfi egyezményt nem akkora tömegekre méretezték, amelyekben összekeverednek a veszélyek elől futó és a jobb élet felé igyekvő emberek. Ezt a két motívumot jogi eljárásban szétválasztani nemigen lehet. Vélemény.
Arany János azt mondta róla, hogy ő a szőlészet Petőfije, Ady Endre pedig azt írta a szőlőskertjéről, hogy „ez a kert a csodák kertje”. A száz évvel ezelőtt, 1921. december 3-án elhunyt Mathiász Jánost a legnagyobb szőlészek, borászok között tartják nyilván világszerte. Úgy emlékeznek rá, mint aki a filoxéra pusztítása után föltámasztotta a magyar szőlészetet. Az már kiesett az emlékezetből, hogy bizony a filoxéra elterjesztésében is kitüntetett szerepe volt.
Amilyen vékony, olyan súlyos életművet hagyott ránk a múlt századi magyar költészet magányos és talányos óriása, Pilinszky János. Egy önpusztító, boldogtalan ember keserű életművét. Az evangéliumi esztétikát hirdette, de az evangélium mint örömhír nem volt jelen sem az életében, sem az életművében.
A nagyvilág szemében korának első számú orientalistája és magyar tudósa itthon majd három évtizeden át intézte utálattal a pesti hitközség piszlicsáré ügyeit. Többnyire éjszaka, alvás helyett írta meg korszakalkotó műveit. Számos ország számos egyetemén kínáltak számára fényes megélhetést nyújtó katedrát, csak a hazájában nem. Mégis itthon várta ki, dühvel és fájdalommal, hogy hajlott korára megélhessen abból, amire hivatva volt.
Mi volt jobb, amikor rosszabb volt? Mi volt rosszabb, amikor jobb volt? Művészetpolitika a pártállamban és a NER-ben a Demeter Szilárd-botrány fényében. Vélemény.
A kocka el van vetve. Itt a Rubicon. Vagy belefulladunk, vagy megússzuk. Vélemény.
Charles De Gaulle Franciaországa erősen centralizált, elnöki köztársaság volt, de mégiscsak megfelelt a parlamentáris demokrácia normáinak. 1961. október 17-én azonban a rendőrség Párizsban olyan tömegmészárlást hajtott végre, amely példátlan a parlamentáris demokráciák történetében. A gyorsan feledésbe merült hatósági tömeggyilkosság áldozatainak pontos száma máig ismeretlen, de valószínűleg százas nagyságrendű.
Az ellenzék győzelme esetén a bukott nagybűnözők kis garázda mezei hadai el fogják árasztani és szét fogják verni a várost. Ugyanis szeretik szétverni a várost. Régen nem volt benne részük. Vélemény.
1946. október 5-én halt meg egy moszkvai börtönkórházban az egyik legnagyobb tekintélyű magyar kormányfő, gróf Bethlen István. Ellensége volt a demokráciának is, a diktatúrának is, de mindenkivel kész volt összefogni, ha azzal vélte szolgálni a nemzet vélt érdekét, melynek minden egyetemes értéket alárendelt. Hitt a folytathatatlan folytathatóságában, a lehetetlen lehetőségében.
Ha az ellenzéknek szándékában áll, hogy az állam és a televíziós reklámok viszonyában is az ellenkezőjét tegye annak, amit a jelenlegi, "idiótaképző kormány" tesz, akkor ezt sürgősen jeleznie kellene. Vélemény.
Az ellenzéknek, amennyiben komolyan gondolják a jogállam helyreállítását, a legkevésbé sem a Viktorok Viktóriává gyalázását kell megígérnie, hanem azt, hogy a börtönön belüli szexuális erőszakot keményen üldözni és büntetni fogják, és a jövőben a Viktoroknak nem kell tartaniuk attól, hogy az esetleges börtönbüntetéssel együtt tömeges megerőszakolásra ítélik őket. Vélemény.
„Gyermekeid 21. századáért harcolsz, pokolba a szabályokkal!" – ez volt az 1971. szeptember 15-én megalakult Greenpeace egyik oszlopának, David McTaggartnek a jelmondata, amely jól jellemzi a világ legnagyobb természetvédelmi szervezetének filozófiáját és működésmódját.
Hosszú időn át a Dob utca és a Kertész utca sarkán lévő Fészek volt a magyar művészek társasági életének központja. Sehol az országban annyira intenzív társasági élet nem folyt, sehol annyi kreatív szellem otthonra és egymásra nem talált, mint itt. Az intézmény még megvan, de az a társasági élet már a múlté.
A magyar válogatottnak lehetne szurkolótábora, de már nincs. Az a feketébe öltözött tömeg ugyanis nem nevezhető annak, amely egy súlyos vereség után is szenvedélyesen megtapsolja a csapatát.
Aki szerint a Nyugatnak lenne módja mindenhol súlyos eszközökkel fellépni a demokráciáért és az emberi jogokért, annak elment az esze. Az, aki ezért kétszínűnek és hiteltelennek tartja a Nyugatot, közveszélyes nihilista. Vélemény.
Volt az erdélyi magyar kisebbség katolikus kisebbségének egy karizmatikus, nagy prédikátora, püspöke, akiről Magyarországon életében szinte tudomást sem vettek. Márton Áron a fasizmus tiszteletétől gyorsan eljutott az elutasításáig, és 1944 májusában egyszerre ítélte el a zsidók deportálását, és magasztalta a nácik oldalán harcoló magyar katonák kitartását. Tizennyolc éven át tartották őt börtönben, majd házi fogságban.