"Ez aljas zsarolás" - igazságügyi reformokat kér a kormány a bírók fizetésemeléséért cserébe
Ahogy sejteni lehetett, nem véletlenül maradt ki a költségvetés tervezetéből a bírák, ügyészek és velük együtt az igazságügyi alkalmazottak illetményalapjának növelése. Mostanra kiderült, hogy a kormány zsarolásra használja a fizetésemelést, amely csak akkor jár, ha a bírósági szervezetek cserébe elfogadnak egy olyan intézményi reformot, ami alapvetően változtatná meg az igazságszolgáltatást Magyarországon. De hogy ez pontosan mit tartalmazna, arról az elfogadás előtti napokban még az érintettek is csak találgatni tudnak, pedig szerdán már tárgyalnak róla.
Függetlenségük egyik legnagyobb tesztje előtt állnak a magyarországi bírák, élükön az idén megválasztott Országos Bírói Tanács tagjaival. A kormány a szabályokat sértve próbál rájuk erőltetni egy olyan szervezeti reformot, mely alapjaiban változtatná meg az igazságszolgáltatást Magyarországon. A hvg.hu információi szerint a terv még kidolgozás alatt van, de felmerült bíróságok összevonása, a szervezet létszámának csökkentése, és a korhatár módosítása is.
Ami még ennél is lényegesebb, hogy elfogadása érdekében a kormány a zsarolástól sem riad vissza: a jogszabálytervezetet összekötné a bírák és igazságügyi alkalmazottak fizetésemelésével. Ez azonban alapvetően sérti a bírói függetlenséget.
Hogy erről a bírói karnak mi a véleménye, arról egyik forrásunk úgy fogalmazott:
„Ez egy aljas zsarolás. Módszeres leépítése zajlik a harmadik hatalmi ágnak.”
De kezdjük a történet elejétől
A magyar igazságszolgáltatásban dolgozók anyagi helyzetére régóta talán a tragikus a legjobb jelző.
- Vegyünk például egy jogi egyetemet végzett, szakvizsgával rendelkező 30 éves bírósági titkárt, az ő fizetése alig több mint nettó 300 ezer forint.
- A 7600 fős igazságügyi alkalmazotti kar 60 százalékának a nettó fizetése nem haladja meg a 290 ezer forintot.
- A bírósági jegyzők több év tapasztalattal is csak körülbelül 230 ezer forintot visznek haza havonta.
A bíróságokon, különösen Budapesten és Pest környékén hónapok óta folyamatos az elvándorlás. Sok igazságügyi alkalmazott inkább boltba megy pakolni, ételfutárnak áll, de olyanról is tudunk, aki egy szervizben dolgozik. Duplaannyi pénzért.
Mivel pótlásukra esély sincs, néhány Pest megyei bíróság mára lényegében a működésképtelenség határára került. Mindemellett nem csak a dolgozók anyagi helyzete, néha a munkakörülmények is kritikusak, szerkesztőségünkhöz légkondi vagy éppen fűtés nélküli irodákról, elzárt melegvízről is érkeztek hírek.
„Mennyire normális, hogy egy bíró júliusban az elviselhetetlen hőségre való tekintettel a lábát egy vödör hideg vízben áztatva vezeti a tárgyalást? Vagy hogy az egyik bírósági épületben kicsavarták a mennyezeti izzók nagy részét, mert a kollégiumvezető szerint túl magas volt a villanyszámla, így lényegében félhomály uralkodik a folyosókon és az irodák egy részében?” – fogalmazott lapunknak az egyik érintett.
Emelés helyett hidegzuhany
A kialakult helyzet abból ered, hogy a bírák, az ügyészek és az igazságügyi alkalmazottak illetményalapja nem automatikusan indexált, hanem azt minden évben a költségvetési törvényben határozzák meg. (Itt jegyeznénk meg, hogy az előző évi nemzetgazdasági átlagbérhez kötött bér nem ördögtől való Magyarországon, ennek előnyeit élvezi Orbán Viktor miniszterelnök, Kövér László házelnök, Sulyok Tamás államfő, a parlamenti képviselők, a Nemzeti Bank, a médiahatóság, de még Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke is, és sokan mások.)
A bírói illetményalap összegére minden évben az Országos Bírósági Hivatal elnöke, vagyis jelenleg Senyei György tesz javaslatot, a jogszabályok szerint pedig éppen azért, hogy megőrizzék a bíróságok függetlenségét, azt változatlanul kell benyújtani az Országgyűlésnek a költségvetési törvény tervezetében.
Ehhez képest az összeg harmadik éve változatlan: 566 600 forint.
Információink szerint tavaly Senyei György volt az, aki nem kérte az alap emelését, mert azt az ígéretet kapta Varga Mihálytól, hogy a költségvetési tartalékból találnak majd rá pénzt. Ezt a kormány végül nem tartotta be. Idén még ennél is pikánsabb a történet: Senyei most már 35 százalékos, visszamenőleges emelést kért, amit a törvény ellenére a kormány nemes egyszerűséggel kifelejtett a költségvetésből.
Bár az OBH és az Országos Bírói Tanács (OBT) elnöke is sietett menteni a helyzetet, mondván a tárgyalások még nem értek véget, a bíróságokról szóló költségvetési fejezetben pedig a tavalyinál lényegesen nagyobb összeg áll rendelkezésre, más is áll a háttérben. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányinfón lényegében elismerte, hogy egy alkufolyamat zajlik. Mint fogalmazott, az igazságügyi miniszter arra kapott felhatalmazást, hogy egyeztessen az OBT-vel, OBH-val, valamint a Kúriával és egy olyan, 3 éves bérmegállapodást érjen el, ami „mindenki számára elfogadható”.
Hasonlóról adott ki egyénként nyilatkozatot az OBT elnöke, Szabó Péter és Tuzson Bence igazságügyi miniszter. Ők október közepén egy „kompex tárgyalássorozatról” egyeztettek, melynek „hangsúlyos eleme a bírók és az igazságügyi alkalmazottak anyagi megbecsülésének növelése“.
Arról, hogy erre egyáltalán miért van szükség, amikor a törvény egyértelműen kimondja, hogy ha az OBH elnök emelést kér, azt változtatás nélkül bele kell tenni a szövegbe, a kormányinfón nem volt szó. Mint ahogy Gulyás annak a megállapodásnak a részleteiről sem beszélt, amelynek köszönhetően – itt ismét őt idézzük – 2027 január elsejére több mint 50 százalékkal emelkednének a bírói bérek.
Reform, de miről?
A fillért sem ígérő költségvetési terv már így is hidegzuhanyként érte az érintetteket, úgy tudjuk a bejelentés után volt olyan fővárosi kollégium, ahol egy nap alatt 25 igazságügyi alkalmazott mondott fel. A felháborodás péntekre még nagyobb lett, amikor kiszivárgott, mire utalhatott Gulyás. Eszerint a kormány újabb bírósági reformra készül 2026-tól, és erre kéri a Kúria, az OBH és Országos Bírói Tanács áldását – persze a pénzért cserébe.
Ennek elfogadásában különösen nagy szerep jut az OBT-nek, melynek jóváhagyására feltétlenül szükség van. A szervezet tavaly az Európai Bizottság kérésére kapott jelentősen megerősített hatásköröket, ezek részeként a jogszabálytervezeteket is véleményezniük kell. Ha a tervezett reformot úgy fogadnák el, hogy nincs meg a hozzájárulásuk, azzal a kormány finoman szólva nem szerezne jó pontokat Brüsszelben. Az OBT tagjai nem politikai kinevezettek, hanem a bírák maguk közül választják őket, így a függetlenségüket mindenképpen szem előtt kell majd tartani, amikor szavaznak majd a kormány tervezetéről.
A gond az, hogy rajtuk kívül egyelőre senki nem tudja, hogy miről. A tervezetet a bírák egyáltalán nem ismerik, és úgy tudjuk, hogy a bírák érdekvédelmi képviseletei sem látták még a szövegét, utóbbiak számára hétfőre ígértek tájékoztatást.
Egy pénteken kiszivárgott, és lapunkhoz is eljutott ötletgyűjteményben mindenesetre elég meredek dolgok szerepelnek, bár információink szerint ezeknek egy részét azóta már elvetették. A kormány eszerint fontolóra vette, hogy ítélőtáblákat és kis létszámú bíróságokat von össze, ismét a járásbíróságokra osztja be a munkaügyi bírákat, csökkenti a bírói létszámot.
Emellett felmerült az is, hogy átalakítják a bírói pályázatokat úgy, hogy a kívülről pályázók könnyebben bíróvá válhassanak, 30-ról 35 évre emelnék az alsó, és 70 évre a felső korhatárt, és külön bértáblát hozna létre a kúriai bíráknak is. Ezek többségét a lapunknak több érintett még ötletszinten is elfogadhatatlannak nevezte.
Bár a jogszabály-tervezet még változhat, volt, aki úgy vélte, hogy ha a külsősök felé nyitják a pályát, és a pontrendszer őket preferálni fogja, akkor megfelelő képzettség nélküli személyek nyerik majd el a bírói pozíciókat. „A részükre szóló bármilyen képzés nem helyettesítheti a legalább 4 éves fogalmazói és titkári időszakot és képzést, a bírók melletti munkát, titkárként az önálló ügyek intézését. Ilyen jellegű rendszer egyébként utoljára az 1950-es években volt Magyarországon” – fogalmazott egy bírósági titkár.
A bírói korhatár emelésének felemlegetése sem okozott finoman fogalmazva osztatlan sikert. Forrásaink szerint a 35 éves kort senki nem fogja kivárni a szervezetben, máshova mennek majd dolgozni, és a jobb fizetések miatt nem is jönnek vissza.
„A jelenlegi titkárokat és fogalmazókat a mostani fizetések mellett lényegében már csak a hivatástudat tartja a bíróságokon, illetve az a remény, hogy egyszer majd bírók legyenek. Egy joghallgató 24-25 évesen végez az egyetemen, tehát legalább 10 év elteltével lehet csak bíró, ezt a várakozási időt pedig ezért a fizetésért nem fogják vállalni” – mondta egyikük.
Pengeélen táncolnak
Úgy tudjuk, hogy az érdekképviseleteknek hétfőre ígértek tájékoztatást a tervezetről. A MABIE ugyanakkor már a múlt héten közleményben jelezte, elfogadhatatlannak tartja, ha átfogó igazságügyi reformszándék esetén nem tájékoztatják és nincsen módja megismerni a változásokat indukáló érveket. Azóta viszont az érdekképviselet nem nyilatkozott az ügyben, így a bírák továbbra is csak találgatni tudnak a részletekről.
Az Országos Bírói Tanács következő ülését szerdán tartja Gyulán, ennek napirendjében egészen hétfőig csak tájékoztatás szerepelt a javadalmazásokról, nem sokkal öt után azonban módosult a dokumentum, és belekerült “az Igazságügyi Minisztérium javaslata négyoldalú megállapodás megkötéséről”. Vagyis ez azt jelenti, hogy a javaslat már létezik anélkül, hogy a bírák ismernék a tartalmát. Ráadásul mivel utolsó pillanatban került bele a napirendbe, sok esélyük már nincs arra, hogy Gyulára utazzanak.
Ugyanakkor ha az OBT már szavazna is a jogszabálytervezetről, az nemcsak lehetetlen, jogsértő is lenne. A jogalkotásról szóló törvény ugyanis az Európai Bizottság kérésére kimondja, hogy a jogszabálytervezeteket társadalmi egyeztetésre kell bocsátani, ami ebben az esetben még nem történt meg.
Akárhogy is lesz, a kormány pengeélen táncol, ha a bírói függetlenséggel játszik. Az Európai Bizottság 2023 decemberében ugyan felszabadított 12 milliárd eurót, mert úgy találták, a magyar kormány az igazságügyi reformmal teljesítette az ezzel kapcsolatos elvásásaikat. Ezeket a feltételeket azonban a programozási időszak végéig, 2027-ig teljesíteni kell. Ha közben bármilyen visszalépés van, a Bizottság újraértékelheti a reform teljesítését, és adott esetben akár a pénzeket is újra befagyaszthatja.
Nyitóképünk illusztráció! Fotó: AFP/Ludovic Marin
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
