A második világháború után 74 évvel Európa képes az önpusztító üzemmódra, pedig létrehozta a legjobbat, az Európai Uniót – állítja a 2019-es budapesti Lengyel Filmnapokon bemutatott Éter című film lengyel rendezője. Interjú.
A Vidnyánszky-féle Nemzeti meghívását annak idején társulatával visszautasította, de most ismét Budapesten rendezett Roman Polák, a pozsonyi Szlovák Nemzeti Színház korábbi igazgatója, akinek a felkérésére még Esterházy Péter is írt darabot.
Metoo-ügyben a szakma krémje szerinte "kussol", és nem csak fizikailag, verbálisan is folyik a bántalmazás a színházakban. Legújabb filmje szórakoztató rendszerkritika, október 23-án viszont Karácsony Gergellyel állt egy színpadon. Portréinterjú Nagy Zsolttal.
A szerelmet, a vágyakozást, a testi vonzalmat a legtermészetesebb dolognak tartja a Szólíts a neveden az amerikai írója, aki szerint mindegy, hogy nőbe vagy férfiba szeretünk bele, a lényeg a személyiség, a kisugárzás, a végzetes vonzerő.
Traumatizált kamaszok 1939 és 1945 közötti felnőtté válásáról, a mával való hasonlóságról készített kortárs darabot Kedves Én! címmel a KV Társulattal a számos műfajban mozgó fiatal rendező, Szenteczki Zita. Interjú.
Az emberek és a természet megbékélésének fontosságára utal köztereken, múzeumokban óriásinstallációkon megjelenített végtelenjel újraértelmezett változatával a budapesti Art Marketen és az Esernyős Galériában bemutatkozó olasz képzőművész, Michelangelo Pistoletto.
Máshogy kell hozzáállnia a munkához színészként és producerként. Alkata miatt nem épített hollywoodi karriert, közben szívesen szerepelne magyar filmekben, de mivel külföldön él, nem hívják. Portréinterjú Marozsán Erikával.
Fischer Iván szerint változtatni kell azon a felfogáson, hogy operáknál a rendező újít, a karmester értékeket őriz. A HVG-nek adott interjúban arról is beszél, hogy a tao-támogatások pótlása nem politikai, hanem kulturális kérdés.
Sok szempontból háttérbe vannak szorítva a nők, de több síkon élnek, éreznek, szenvednek, gondolkodnak, mint férfiak – állítja az elmúlt húsz év legsikeresebb francia musicaljének, a Rómeó és Júliának szerzője, Gérard Presgurvic. A darabot szeptember 14-én az Arénábán állítja színpadra a korábban zaklatási ügybe keveredett Kerényi Miklós Gábor. Interjú a darab francia szerzőjével.
Tasnádi István második rendezésében, a Dunán augusztus 29-én vetített Egy másik életben című szatirikus sci-fiben az identitásváltás dilemmáival szembesül. Szabó Győző alternatív alteregójaként a drogok poklában merül el Herendi Gábor nemrég leforgatott, Toxikoma című filmjében. A mi kis falunk sorozatban Matyi, a bamba közmunkás karakterét teszi szerethetővé. Játék és valóság, közügyek és személyes ambíciók feszítő kérdéseiről beszélgettünk Molnár Áronnal, a noÁr projekt színész aktivistájával.
Volt idő, mikor minden filmben ő forgatott, most más van a soron, de őt ez egyáltalán nem zavarja: már nincs benne az a vágy, hogy mindenképpen bebizonyítsa magáról, hogy ő valaki. Jótékonysági előadásokkal járja az országot. Saját produkcióban jegyzett színházi one man show-ja, a Hogyan értsük félre a nőket? az együttélés szépségeit és nehézségeit taglalja. Filmterveket, rendezői ambíciókat dédelget magában, és ingyen készít fel hátrányos helyzetű fiatalokat a színészképzős felvételire. Csányi Sándorral beszélgettünk.
A kapcsolatukat sokáig kísérte médiabotrány, de Luciano Pavarotti özvegye megtanulta a világhírű tenortól, hogy akik bántják, azoknak sok boldogságot kívánjon. Nicoletta Mantovani azt mondja, nemcsak az ő életéből, hanem a világból is hiányzik az a fajta lelkesedés, ami Pavarottit jellemezte. A tenor özvegyével a Pavarotti című film díszbemutatóján beszélgettünk a miskolci CineFesten.
Hetvenkét évesen sem veszítette el alkotói dühét, gyilkos humorát az Ausztria lelkiismeretének tartott, Nobel-díjas író, Elfriede Jelinek. Donald Trumpról és a patriarchális világ erőszakkultúrájáról szóló véres paródiája, A királyi úton az év drámája lett Németországban. A magyarországi ősbemutatót a Katona József Színházban tartják.
A barátai csak Pierrot-nak becézik, a filmrajongók számára ő a Magas szőke férfi felemás cipőben, a Félénk vagyok, de hódítani akarok, a Balfácán, a Balekok sztárja. Pierre Richard a Budapesti Klasszikus Film Maraton vendégeként látogat Magyarországra, ebből az alkalomból adott exkluzív interjút a hvg.hu-nak.
A sokoldalúságáról is ismert színész beszél arról, hogy jött le drogról és kinek köszönheti ezt. Elismeri, hogy nem tesz rózsaszín tejszínhabot a mondanivalója mellé, holott nem szereti a konfrontatív helyzeteket. HVG-portré.
A Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas operaénekes Nepálban meditál, Japánban tanít, segíti a Pető Intézetet és ékszert tervez. Elismeri, hogy vannak sztárallűrjei, de nem tartja magát hisztisnek. HVG-portré.
A Kaposfest szervezői részéről kellett némi bátorság, hogy már az elején lefektessék a „nem mindenki fesztiválja” alapszabályt. Vállaltan szűk réteget céloznak meg, a BBC-n közvetítésein keresztül viszont 80-90 millió hallgatóhoz eljutnak. Csakhogy a miniszterelnöki garanciával megszavazott kormányzati támogatás mellett működhet-e a fesztivál a politikától függetlenül? Bolyki Györggyel, a fesztivál igazgatójával beszélgettünk.
Ügyvéd, író és mindenekelőtt gondolkodó ember. Légrádi Gergely nagy visszhangot keltő fordított fejlődésregénye, a Nélkülem után újabb novelláskötettel jelentkezett. A Napfénytető idősíkokat, párhuzamos valóságokat váltakoztató mikrovilágok sűrítménye. Tömör nyelvi köntösbe bújtatott feszítő kérdéseket, határhelyzeteket vizsgál egyedi nézőpontból, szembesítve az olvasót a maga belső kételyeivel, dilemmáival.
"Szinte minden színházi közösségben kívülálló voltam" – vallja magáról a most épp a Buddhista Főiskolára járó színész-rendező, akinek az élete a témája idén az AlkalMáté Trupp élveboncolásán, amelyben évről-évre más osztálytársukról vallanak az egykori színműs osztály tagjai. Czukor Balázs szerint a korosztályának nem igazán van igénye arra, hogy ne a meglévő rendszert szolgálja, hanem változtasson rajta. Neki azonban nincs lelkiismeret-furdalása. Interjú.
A nem patrónus-kliens viszonyon alapuló támogatások elapadtak, az irodalmat száműzték a médiából, ezzel még erőteljesebbé vált az írók kiszolgáltatottsága – mondja Závada Pál, aki új regényében a hatalom iránti lojalitás és a szembeszegülés dilemmáját boncolgatja. Interjú.