A korrupciónak és a pénz hatalmának tart görbe tükröt Daniele Luchetti olasz rendező hamarosan mozikba kerülő tragikomédiáj, amely szegényeket tesz meg nyerészkedőnek, míg a közmunkára ítélt milliárdos üzletembert „áldozatnak”.
Nem igaz, hogy családokat szétültetünk - mondja a Wizz Air foglalási rendszeréről a cég alapító-vezetője, aki a HVG-nek interjúban arról is beszélt, miért nem bánja, hogy kemény vezetőnek tartják, és arról is, hogy miért nem érzi úgy, hogy - volt malévosként - ő ásta meg a Malév sírját.
A kultúrharcot mesterséges marhaságnak tartja, és nehezen dolgozza fel, hogy, mint mondja, teljesen szabadon, önként magunknak tesszük tönkre az életünket. Viszont 25 éve vágyott arra, hogy legyen egy olyan lemeze, amelyen a saját dalait adja elő, és ez Éjféli járat címmel meg is született, decemberben pedig az Arénában fog koncertezni. Dés Lászlóval beszélgettünk apátiáról, feketelistákról, az improvizáció öröméről és Esterházy Péter barátságáról.
Retrós ötletparádéra épülő abszurd fekete komédia után a mai magyar valóságba helyezett, különleges atmoszférájú krimidrámával jelentkezik a hazai és nemzetközi díjesővel elismert Liza, a rókatündér rendezője. Ujj Mészáros Károllyal hősteremtésről, demokráciáról és Kulka János visszatéréséről beszélgettünk.
Lehet, hogy a nehezebbik utat választottam, de ezt tartom helyesnek - mondja életéről Oláh Ibolya, aki legutóbb Presser Gáborral közösen készített színházi estet és lemezt. Azt mondja, úgy érzi, akármit csinál, a dupláját kell teljesítenie és mindenért dupla árat fizet.
Tervezői védjegye az őrült vizualitás, a többrétegű jelentéstartalommal bíró, mesélő, humoros jelmezek. A divatbemutató jellegű catwalk koncert műfajának egyik kitalálója. Nagy Fruzsina jelmeztervezővel felrobbanó ruhákról, az ego és a profizmus harcáról beszélgettünk.
Presser Gábor szerint tudomásul kell venni, hogy akik még komoly koncerteket adnak az idős generációból, koncertről koncertre bizonyítanunk kell, hogy kemény, tisztességes munkát nyújtanak a színpadon. Ő most az ironikusan érzelmes, szöszölősen igényes dalaiból „igényel vissza” huszonvalahányat egy, majd még egy ráadás koncert erejéig jövő hónapban a Budapest Sportarénában. Az egy szál zongorás műfajt színházi köntösbe öltözteti, néhány LGT-számot is becsempészve a szerzői dalok, színpadi zenék közé. A többi legyen meglepetés, mert mint mondja még iszonyatos forrásban van minden..
Vadmacska smink, művészien kócos frizura, cigarettától érdes hang: a II. Budapesti Klasszikus Film Maraton díszvendégeként a Volt egyszer egy vadnyugat felújított változatának a vetítésére a lányával érkező Claudia Cardinale inkább kelti vagány divattervező, mint díva benyomását. Áprilisban töltötte be a nyolcvanat. Pályakezdő olasz filmesekkel forgat, színpadon játszik, az UNESCO női jogokért felelős nagykövete.
A televíziós megmondóasszonysággal akkor hagyott fel, amikor úgy látta, már nincs demokrácia. Közéleti megnyilvánulást még az idei választás után is láthattunk tőle, de úgy érzi, ezt a forradalmat már nem neki kell megvívnia, csak a szívét tudja odarakni. Vallja, hogy a szórakoztató színháznak is van értelme, de nem árt, ha az emberek egy-egy gondolattal mennek haza. HVG-portré.
Az alapvetések arra valók, hogy megmaradjanak alapvetéseknek, mondja egy klasszikus operett és egy klasszikus rockmusical színpadra állításában közreműködő táncművész.
A hazai és a nemzetközi divatvilágban is jegyzett „öltözködéstervező”, ahogy Náray Tamás önmagát nevezi, szeret markáns véleményt nyilvánítani. A pályafutását az írás, a festészet és a jelmeztervezés irányába kanyarító divattervezővel az Andrássy úti szalonjában beszélgettünk fogalomzavarokról, értéktévesztésről, a közízlés devalválódásáról. Az utolsó olyan jellegű interjút adta, amely másról is szól, mint a ruháiról, a képeiről, a könyveiről.
Tizenöt perc hírnév mindenkinek jár. Az Andy Warholnak tulajdonított mondást valósítja meg Alföldi Róbert a mai magyar szocioközegbe helyezett börtönmusical-rendezésében, a Chicagóban.
„Ha a pénzért vagy a hírnévért szövetkeztünk volna, amikor belevágtunk Michael Jacksonnal a Thriller felvételeibe, Isten kisétált volna a stúdióból” – mondta a hvg.hu-nak a popzene egyik legmeghatározóbb alakja. Quincy Jones két hét múlva Budapesten lép fel. Interjú.
Szabadságra szövetkezett virtuális társulatukat, a Proton Színházat Európa szinte minden jelentős fesztiváljára visszahívják Brüsszeltől Lisszabonon át Athénig. Első nemzetközi produkcióban készült előadásuk, a Nehéz istennek lenni Ausztráliába is eljutott. A Gyömrői úti raktárépületben két kamionon játszódó hiperrealista valóságshow négy év szünet után szerepel ismét a Trafó műsorán. A Proton Színház két alapítójával, Mundruczó Kornéllal és Büki Dóra ügyvezető igazgatóval beszélgettünk.
Cannes-ban főszereplőként képviseli a Kritikusok hete szekcióban Szilágyi Zsófia Egy nap című filmjét. Szerdán kerül a nemzetközi közönség elé a Filmalap Inkubátor programjában készült alkotás. Ebből az alkalomból beszélgettünk Szamosi Zsófiával hétköznapi hősökről, a rutinban felőrlődő kapcsolatokról, az Oscar-díj utórezgéseiről és az élet kiszámíthatatlanságáról.
Néha rossz érzéssel tölti el az embert, ha visszamegy oda, ahonnan jött – vallja Snétberger Ferenc, a Berlinben élő világhírű gitáros, akinek roma fiatalok oktatására alapított zeneiskolája most bajban van. Interjú.
Ha nem akarja egy ország, hogy valami megváltozzon, akkor nem érdemes erőlködni – véli Kovalik Balázs, aki nem látja a valódi szándékot egy intelligens, gondolkodó társadalom kinevelésére. A rendezésével nyitotta meg újra a kapuit a több mint öt éven át tartó felújítási munkák után a bayreuthi Markgräfliches Opernhaus, és a darab ott van a Budapesti Tavaszi Fesztivál programjában is. Ennek apropóján beszélgettünk a rendezővel.
A megértésben, a toleranciában, a közgondolkodás megváltozásában látja a kivezető utat a megosztottságból a zongoraművész, aki szerint a mostani választásokon mindenki azt kapja, amit megérdemel. Interjú.
Modellként ismerte meg az ország, majd színészként nyerte el Törőcsik Mari barátságát a ma London mellett élő Cseh Anna Marie. Ő az ügyvédet alakító főszereplője a romagyilkosságokról szóló Genezis című, hamarosan a mozikba kerülő filmnek.
A kis magyar nyomorúságot fekete humorral oldja az írónő a Rózsavölgyi Szalon felkérésére írt első drámájában, a Pokémon góban.