Sztojcsev Iván


Óriási pofont kapott Nagy Márton növekedési álma, évtizedes mélyponton a beruházások

Sok jót nem várhattunk a friss beruházási számtól, de még így is meglepő, hogy mennyire rossz adatot közölt a KSH, rosszabbul állunk most, mint a Covid-válság mélypontján. Ez a kormány növekedési vágyait még gyengébbre vághatja vissza, és a nemzetgazdasági miniszter egy nappal korábbi interjúja alapján nem is nagyon várható, hogy javuljon a helyzet egyhamar.





Nem csak az útépítők szenvednek a hőségben, a légkondi alatti munka is sokkal rosszabbul megy ilyenkor

A teljes gazdaság nagyot bukik a forróságon, és nem csak azoknak káros ez, akik a tűző napon dolgoznak. Az emberek nem annyira mozdulnak ki meleg időben vásárolni, a hőség azokat is megdolgozza, akiknek csak a légkondicionált irodáig kell elmenniük, és jóval gyengébben tudnak teljesíteni azok, akiknek ingázniuk kell a forróság és a hűtött terek között.






Csak addig vagyunk sportnemzet, amíg a tévé előtt kell szurkolni?

Túl az Európa-bajnokságon, máris kezdődik az olimpia – és ilyenkor fixen két dolgot hallgathatunk négyévente. Az egyik a vita: túl sokat költ-e az ország sportra, vagy minden fillér jó helyre megy? A másik pedig a büszkélkedés: mekkora sportnemzet vagyunk, hiszen még az olimpiai éremtáblázaton is csak a legnépesebb országok vannak előttünk!


Adatbányász

Sztojcsev Iván vagyok és szeretem a számokat. Elég rövidre fogott bemutatkozásom lehetne ez, de egész precíz. Unalmas számok szerintem igazából nincsenek, csak olyanok, amiket rosszul magyaráznak el – na, én ebben a hírlevélben jól próbálom őket elmagyarázni. 


Szuperolcsónak ígérték az idei olimpiát, nem sikerült – egy Budapest méretű város elbírhat egy rendezést?

Emlékeznek még arra, amikor Párizs megkapta a 2024-es olimpia rendezési jogát? A franciák azzal kampányoltak: a korábbiaknál jóval olcsóbb olimpiát szerveznek, hiszen már úgyis szinte minden készen áll. Aztán természetesen kiderült, hogy ez nem igaz, az eredeti terv dupláján is túl van már a költségvetés, az ígéret pedig, hogy majd olcsóbb olimpiákat szerveznek a jövőben, így a Budapesthez hasonló városoknak is lesz esélyük, továbbra is álomnak tűnik.




A legjobb megoldást keresi a politikában vagy a gazdaságban? Azonnal felejtse el, és keresse meg a második legjobbat!

Tökéletes megoldások gyakran nem léteznek – még jó, hogy közgazdászok is le tudták vezetni, ilyenkor a nyerő ötlet nem megpróbálni a tökéletest hajszolni, hanem kiválasztani a második legjobbat. Azt is bemutatták, hogy aki politikusoknak próbálna tanácsot adni, az biztosan ne a legjobb megoldást keresse, mert mire törvény lesz belőle, úgyis elrontják.


A fociba öntött közpénz kevesebb, mint 7 százalékából lett mérhető eredmény a magyar válogatottban

Elképesztő közpénzeső ömlött a magyar fociba 2010 óta. Mielőtt azon vitatkoznánk, ez jó-e, érdemes tudni: ennek apró töredéke hasznosult úgy, hogy válogatott focisták kinevelése lett az eredménye. Egyre több a nemzeti csapatban az olyan játékos, aki nem Magyarországon nőtt fel, és nem a közpénzben leginkább dúskáló klubok hozták a legtöbb jó focistát.



A fővárosi fejlesztések pénzeinek 99,93 százalékát zárolta a kormány

Majdnem 370 milliárd forint sorsáról döntöttek a héten abból a 675 milliárdból, amennyi megszorítást (saját szóhasználatukkal: beruházások elhalasztását) még a tavasszal hirdette meg a kormány. Az ígéret szerint ezeket később ki fogják fizetni – addig is, a főváros mellett a debreceni oltóanyaggyár vagy épp a vasútfejlesztés is a vesztesek között van.


Vasárnap leváltották a Fideszt, hétfőn visszalépett a futballklub – mi lesz a focival ott, ahol nyert az ellenzék?

Akad olyan harmadosztályú csapat, amely már be is jelentette a visszalépést az ellenzék helyi győzelme után, de nem ez az általános. Paks leendő ellenzéki polgármestere megígérte, a város tovább támogatja a focit, Győrben már eddig sem önkormányzati pénzből játszottak. Sok helyen épp azt díjazták a választók, hogy 2019 után nem a sportba öntött minden közpénzt az önkormányzat, még a fideszesek sem.