Ajándéklink létrehozása

Bod Péter Ákos: A magyar gazdaság a kanyarban nem előz, hanem kicsúszik

Eljuthatott a magyar gazdaság a saját növekedési modelljének vége felé? Erről beszélgettek közgazdászok a Budapest Economic Forumon.

Nem lehet erőltetetten a teljesítőképessége fölött pörgetni a gazdaságot, ezt láttuk már korábban is – mondta Bod Péter Ákos, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára a Budapest Economic Forumon, a Portfolio.hu konferenciáján. Ezt azzal támasztotta alá: 2019-ig úgy túlpörgették a gazdaságot, hogy a 2017–2019 közti évek most már aranykornak számítanak – a több évtizedes, kicsivel 2 százalékos átlag helyett 4 százalék fölötti volt a növekedés –, de amikor a lehetőségeink végére értünk, még nagyobb lett a baj, ha nem lett volna Covid, akkor is lefékezett volna a teljesítmény ebben az évtizedben. A magas nyomású gazdaságnak az a hátránya, hogy sokkal nagyobb lesz a baj válságos időkben, „a magyar gazdaság a kanyarban nem előz, hanem kicsúszik”.

Azt is elmesélte: amikor először hallott olyan kormányzati tervet, hogy 3-5 százalékos lesz jövőre a növekedés, akkor azt hitte, hogy 3,5-ről van szó, és ezt némi jóindulattal még nem teljesen elérhetetlennek gondolta. Aztán rájött előbb, hogy nem tizedesvessző, hanem kötőjel van a két számjegy között, majd a felső célt 6-ra írta át a kormánykommunikáció, de ez már nem reális. Néhány jó év összejöhet, de ez nem trend, „amikor hátszél van, meg lemegy a zalai dombokon a Trabant, akkor fel tud gyorsulni 110-re” – maradt az autós hasonlatoknál.

Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke ugyanezt egy fokkal óvatosabban fogalmazta meg: az államháztartást nem lehet egyszerre konszolidálni úgy, hogy a növekedést is fenntartják. Ahogy az állam megszorít, még a 1,5 százalékos növekedés is csoda szerinte. De minél több „puha pénzt”, azaz vissza nem térítendő juttatást és könnyen elérhető támogatást ad az állam, annál jobban szakadunk le.

Azt ő is hozzátette, hogy a 2017 és 2019 közötti jó évek egy nem fenntartható pályát jelentettek, úgyhogy egyáltalán nem csodálkozhatunk azon, mi történt 2020 után. 2019-ig úgy nőtt a gazdaság, hogy közben az összes fundamentális mutató romlott. De azt is végig kell gondolni, hogy miért ilyen pocsék a termelékenység – tette hozzá.

Zsiday Viktor, a Hold Alapkezelő Citadella Származtatott Befektetési Alapjának portfóliókezelője is arról beszélt: egy-két évre lehet 3-6 százalék közti növekedést varázsolni, de ahogy 2017–2019-ben is hibázott, aki pár jó év GDP-növekedési adataiból azt számolgatta, hogy 2026-ra vagy 2028-ra érjük utol Ausztriát, ugyanúgy nem lehet most a túlfűtésről pár jó szám alapján beszélni.

Kurali Zoltán, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója azt mondta: a vállalatoknál van most likviditási többlet, és a lakosság is visszaépítette az elveszett megtakarításait az elmúlt másfél évben. A privát szférának megvan a pénze arra, hogy ha növekedési lehetőséget lát, akkor befektessen.

Zsiday Viktor, Surányi György, Kurali Zoltán és Bod Péter Ákos.
Zsiday Viktor, Surányi György, Kurali Zoltán és Bod Péter Ákos.
Fazekas István

A nagy kérdés az, hogy eljuthatott-e a magyar növekedési modell – amelyben viszonylag olcsó munkaerővel és nagyon alacsony céges adókkal próbálják ide csalogatni a külföldi cégeket, hogy azok munkahelyeket teremtsenek – a lehetőségei végéig. Bod Péter Ákos szerint azért érthetetlen a mai helyzet, mert nem a jövő kihívásaira reagál, hanem visszamegy egy korábbi időszak gazdaságpolitikájához, a kormány nem ugyanabba a folyóba, hanem ugyanabba a lábvízbe akar belelépni. Surányi szerint a kormány a belföldi kereslet újbóli növekedésével próbál sikert elérni, csakhogy ha a fogyasztást és a beruházást élénkítik, akkor az valamelyest növeli a GDP-t, de eközben az import növekedni fog, az export viszont nem, úgyhogy 1-2 százalékos növekedés jöhet ki ebből. Így el lehet evickélni egy-két évig, de van egy súlyos további korlát: vége lehet annak, hogy a GDP 3-3,5 százalékát megkapjuk az EU-tól.

Zsiday szerint pedig a legnagyobb gond ma a magyar gazdaságban a verseny hiánya és a túl sok állami beavatkozás, amíg arra optimalizálnak a vállalatok, hogy magyar állami és EU-pályázatokat nyerjenek, addig nem a piaci versenyre figyelnek, több szektorban emellett az állam beavatkozik, és akad, ahol elvonja a pénzt attól, aki sikeres.

Csányi Sándor Nagy Mártonról: „Kevésbé sajnálom, hogy nincs itt, mert ő mindent tud anélkül, hogy meghallgatná”

Jó lenne, ha a kormány nemcsak a bankoktól kérne kamatplafont, hanem maga is garanciát vállalna, hogy alacsonyan tartja az inflációt – mondta Csányi Sándor a Budapest Economic Forumon. Az OTP vezére arról is beszélt, hogy az ígéretek, amiket a kormány a bankoknak adott, nem teljesültek, és elmondta, hogy négy éve az OTP is tervezte, hogy megvegye a Commerzbankot.

Hozzászólások