Az étolaj 27, az internet 15 százalékkal drágult, a tűzifa viszont olcsóbb lett – így számolták ki az inflációt
Részletesen, 140 áru- és szolgáltatáscsoportra bontva mutatjuk, hogyan jött ki az 5,6 százalékosra nőtt februári infláció.
Részletesen, 140 áru- és szolgáltatáscsoportra bontva mutatjuk, hogyan jött ki az 5,6 százalékosra nőtt februári infláció.
Másfél évvel ezelőtti rossz emlékeket idéz az, ahogy az élelmiszerek ára elszáll, a szolgáltató szektorban pedig nagyon nagy év eleji áremeléseket látunk – így jött ki az, hogy a januári meglepően magas adat után februárban még tovább gyorsult az infláció a KSH friss adata szerint.
Az egy szál Magyarországot kivéve egységesen néz szembe az EU az új világpolitikai helyzettel; a magyar kormány a boltokat fenyegeti; Trump előbb vámokat vezetett be, majd egy csomót felfüggesztett közülük. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
Az alapszámla kibővítésére kérte Nagy Márton a bankokat, ami a legtöbbeket valószínűleg azért lephet meg, mert azt sem tudták, hogy alapszámla nevű fogalom egyáltalán létezik. Pedig van értelme, de nem véletlenül nem a legnépszerűbb: olyan fapados szolgáltatás, amelynél sokkal nagyobbat spórolhat a legtöbb ember, ha alaposan körbenéz, milyen banki számlaajánlat volna jó neki.
Elkészítette a KSH a 2024-es GDP-adat részleteit, és bemutatta, hogyan lett a kormány 4 százalékos ígérete helyett csak 0,6 százalékos a növekedés. Az emberek már újra kezdenek vásárolni és ezzel pörgetni a gazdaságot, a cégek azonban nagyon óvatosak, és pont azok az ágazatok teljesítenek igazán rosszul, amelyekre feltették a jövőt.
Látványosan felpörgött a lakossági hitelezés, a cégek viszont még óvatosak – derül ki az Erste 2024-es jelentéséből. A bank 132 milliárd forint profitot hozott össze.
A nyugdíjasok áfa-visszatérítésével és a két-háromgyerekesek szja-mentességével lökte be a kampányt Orbán Viktor; az amerikai-ukrán tárgyalásokat figyelte a világ, hogy aztán azok egy egész szürreális veszekedésbe torkolljanak; Donald Trump beindította a vámháborúját az EU ellen is. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
Nagy pénzszórásra készül a kormány a választás előtt – így futottak rá nem csak 2026-ra, hanem már 2022-re is. Akkor mindent arra az egy lapra tettek fel: hiába okoz az osztogatás egy ideig nagy inflációt, majd kezelik ezt, ha nyugodt lesz a nemzetközi helyzet. Nem jött össze.
Pénzeső esik majd a magyarokra – legalábbis a 2-3 gyerekesekre és a nyugdíjasokra – Orbán Viktor évértékelős kampányígéretei után, a Fidesz pedig meg is nyerte ezzel a választást? Vagy jól fognak kinézni a szlogenek a kék plakátokon, de semmi komoly hatásuk nem lesz? És miből tömné be az állam a költségvetési lyukat? Ennek jártunk utána.
Az EU és néhány kelet-európai állam már lehagyta Magyarországot a korrupcióérzékelési listán, úgyhogy a világ igencsak távoli részeit kell megnéznünk, ha olyan helyeket keresünk, amelyek ugyanannyi pontot szereztek, mint mi. Megtettük.
Európát és Ukrajnát kihagyva vállalnának az USA vezetői majdnem mindent, amit az oroszok kérnek; elfogadta a magyar kormány, amit az EU kért a gazdaságpolitikában; gyengülni kezdett a forint, miután Orbán Viktor megmondta, hogy erősödni fog. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
Egyik nap vámokkal fenyeget az amerikai elnök, a következőn mégsem, aztán újra, a világ összes többi politikusa pedig próbálja követni, mi történik. A játékelmélet kutatói örülhetnek: ilyen agresszív stratégiát rég nem láttak.
Sorozatban harmadik évben lett Magyarország az EU legkorruptabb tagállama; minden várakozásnál csúnyábban ugrott meg az inflációnk; folytatódik Trump fenyegetőzése már nem csak a vámok, hanem Ukrajna ügyében is. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
Bemutatta a KSH, idén mi az a 293 étel és ital, 475 más áru és 195 szolgáltatás, amelynek az árváltozásából kiszámolják az inflációt. Sok apró meglepetést – összetöpörödő csokit, új férfisapkát – és több fontos, valóban nagy változást is találtunk a listán.
Sokáig kibírta a magyar gazdaság a korrupciót, de ezeknek az időknek vége van: százmilliárdokat veszít Magyarország azon, hogy az EU legkorruptabb állama – hangzott el a Transparency International Magyarország jelentésének bemutatóján. Szó esett arról is, hogy nem a képesség, hanem az akarat hiányzik a javuláshoz, és a lengyel példán azt is érdemes megnézni, mennyire hozhat gyors változást egy kormányváltás.
Magyarországon 2023 vége óta nem volt ennyire nagy az infláció, a havi áremelkedés pedig 2022–2023 fordulójának legrosszabb emlékeit idézi.
Egy pontot rontott Magyarország a Transparency International korrupcióérzékelési listáján, így maradt az Európai Unió legkorruptabb tagállama.
A legnagyobb amerikai techcégek vezetői kérik Donald Trumpot, hogy helyezze nyomás alá az EU-t, ne legyenek olyan szigorúak az európai szabályok. Az EU-polgárok adatainak védelme és a piactorzítás elleni szabályok dollármilliárdokban mérhető kárt okoznak a nagy techcégeknek, és most jön csak a próbálkozás, megszerezhetik-e ingyen az adatainkat, hogy azzal fejlesszék a mesterséges intelligenciát.
Donald Trump bedurrantotta a vámháborút, majd azzal a lendülettel parkolópályára is tette, miközben Elon Musk stábja hazai pályán ámokfutásba kezdett; a magyar kormány lemondott Mini-Dubajról; a G-nap tízéves fordulójára emlékeztünk. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
Nagy kanyarokat írtak le Simicska Lajos cégei azóta, hogy az egykori csúcsoligarcha 2015. február 6-án nyilvánosan összeveszett Orbán Viktorral. A Közgépet átnevezték, de ma is működik, a médiabirodalom sorsa még kacifántosabb, és persze van olyan cég is, amelyet Mészáros Lőrinc vett a nevére.