21 pontos akciótervet kezdett el lassanként bemutatni a kormány, benne a nagy lakásfelújítási programmal, amelyet az önkéntes nyugdíjpénztári befizetések mellett már a Szép-kártyákra tett pénz feléből is finanszírozhat, aki szeretné. A terv az állam számára olcsó, hiszen a már befizetett pénzeket lehetne átirányítani, a kampányban jól is hangzik majd, de az árakat majd valószínűleg újra megdobja.

A cél nagyra törő: jövőre legyen 3-6 százalék közti a GDP-növekedés – még akkor is, ha ez számszakilag valójában csak azt jelentené, hogy az idénre ígért, majd bebukott 4 százalékos emelkedést elhalasztjuk egy évvel. Összegyűjtöttük: 2021 óta a kormány nagy gazdasági előrejelzéseinek pont háromnegyede bizonyult utólag túlságosan optimistának. És lesznek a béremelési ígéreteknek is hátulütői, a GKI úgy számolt, hogy a kormány bértervei tömegesen üldözhetik el az exportra termelő nagyvállalatokat, ahogy a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének elnöke is munkahelybezárásokat lát.

Ami nemcsak terv, hanem konkrét jogi szöveg: elkészült az őszi adócsomag. A vállalkozások is kapnak némi könnyítést, a 2026-ig duplájára emelkedő családi adókedvezmény pedig több mint 902 milliárddal apasztja majd a költségvetést.

Veres Viktor

A Budapest Economic Forumon is értékelték a terveket – amellett, hogy két miniszter is beszélt, Varga Mihály arról, hogy a mostani spórolás alapozza meg a következő évek nagy növekedését, Nagy Márton pedig arról, hogy a harmadik negyedévben a vártnál rosszabb, 0 százalék közeli növekedés lehet csak. A legnagyobb magyar bankok vezérei szerint az 5 százalékos lakáshitelt nem volna okos mindenkinek megadni, mert az tovább növelné az árakat, Bod Péter Ákos pedig azt mondta, a magyar gazdaság a kanyarban nem előz, hanem kicsúszik. Parragh László szerint egy pici kis infláció kockázatát be kell vállalni a gazdaság beindításához, Vida József, Mészáros Lőrinc Opusának igazgatósági elnöke kicsit váratlan módon a kiszámíthatatlan állami szabályokra panaszkodott, a legélesebb beszólásokat viszont Csányi Sándortól kapta a kormány és személyesen Nagy Márton. Az OTP-vezér kis túlzással az utolsó fontos gazdasági szereplő maradt, aki nyíltan kritizálhatja a kormányt, már csak azért is, mert neki megengedik.

A csok pluszt igénylőknek mindössze az 1 százaléka vállalt három gyereket – derült ki, és bemutattunk egy eddig eldugott elemzést is, amely szerint a kormány már az indulásnál elrontotta az otthonfelújítási támogatást. A kormány egyik fő állítása saját magáról, hogy családbarát (meg hogy 1956 szellemi örököse, csak Orbán Balázsnak ne szóljanak róla), azonban a támogatási rendszer annyira komplex és keszekusza, hogy szinte minden összehasonlítás hiábavaló.

Ahogy azt bemutattuk, a családtámogatási rendszer kiszámíthatatlan, túlkomplikált és diszkriminatív. Egy biztos, akármi is történik, a rendszer tendenciózusan a tehetősebbeknek kedvez. Ebbe a sorba pedig a legfrissebb tervek is jól beillenek.

Miért tud egyik ország meggazdagodni, a másik pedig nem? Ennek a kutatása ért idén közgazdasági Nobel-emlékdíjat, a három nyertes Daron Acemoglu, Simon Johnson és James Robinson. A kulcsfogalom szerintük a befogadó intézményrendszer: azok az országok lehetnek sikeresek hosszú távon, ahol a politikusok békén hagyják a vállalkozókat, ahol számon lehet kérni az elitet, mert egy ilyen helyzetben lesz kedvük az embereknek kockáztatni a pénzüket. Ezt több száz éves példákkal bizonyították – Acemogluval évekkel ezelőtt mi is készítettünk interjút a munkásságáról, ott beszélt a magyar példáról is: a középkorban mi és a lengyelek azért maradtunk le Nyugat-Európáról, mert a XIV. század pestisjárványa okozta munkaerőhiányra úgy reagáltunk, hogy a gazdagok még jobban kizsákmányolhatták az életben maradt szegényeket.

A Nobel-közgyűlés tagjai egy képernyő előtt, amelyen a közgazdasági Nobellel díjjazottak láthatók

AFP / TT / Christine Olsson

Az, hogy az állam mennyire van közel a cégekhez, fontos témája lett volna az OECD korrupció-ellenes divíziója budapesti látogatásának is, de végül lemondták ezt az utat, mert nem érezték együttműködőnek a kormányt. Julia Fromholz, a munkacsoport vezetője a HVG-nek megerősítette: egészen mostanáig még soha nem történt olyan, hogy ne fogadták volna megfelelő szinten a munkacsoportjuk tagjait.

A hét képe: a közlekedési múzeum látványtervét mutatta be Lázár János, amikor bejelentette, hogy Budapestről Debrecenbe költöztetné a múzeumot.

A Közlekedési múzeum látványterve

Facebook / Lázár János

A Zalakerámia elkezdte leszerelni a magyarországi termelés javát adó romhányi gyárát, a technológiát a kolozsvári üzemükbe szállítják át – értesült a HVG. Az osztrák Lasselsberger tulajdonában álló cég ezzel gyakorlatilag teljesen leállította a termelést Magyarországon.

A Lasselsberger döntése mögött két tényező is meghúzódhat: a legfontosabb az, hogy a kormány néhány éve háborút hirdetett a külföldi tulajdonú építőanyag-gyártók ellen. A másik tényező, ami a Romániába költözés mellett szólhat, az, hogy a magyar piaccal ellentétben ott virágzik az építőanyag-kereskedelem és az építőipar, a Lasselsberger így az igényekhez közelebb vinné a gyártást.

Az eddigieknél sokkal szigorúbb határértékeket szab meg egy új kormányrendelet arra, hogy legfeljebb mennyi káros anyagot bocsáthatnak ki a levegőt szennyező gyárak. De még mielőtt elkezdenénk egymásra montírozni Orbán Viktor és Greta Thunberg fényképét, érdemes hozzátenni: az a tavalyi jogszabály továbbra is életben van, amely ennek hatását gyakorlatilag teljesen lenullázza.

Ez a bizonyos szabály az ukrajnai háborúra hivatkozva mentesítette az érdemi jogkövetkezmények alól azokat, akik a környezetvédelmi határértékeket áthágják, így aztán valójában teljesen mindegy, hogy most szigorítottak a határokon. Ahhoz, hogy elmaradjon a bírságolás, elég, hogy a szennyező vállalja, majd a folyamat végére a határértékek alá fog kerülni.

A 400-as szint körül ingadozott a héten a forint árfolyama, mi pedig ezúttal nem is annyira az euró árára fókuszáltunk, hanem azt néztük át: mi történt, ami miatt a forint az elmúlt évtizedekben fokozatosan leértékelődött még a térségünk más devizáihoz képest is? Az EU-csatlakozásunk pillanatában például egy cseh korona 7,74 forintot ért, ma 15,86-ot, sőt, a korona még az euróhoz képest is erősödött.

Fazekas István

A leértékelődés oka az, hogy Magyarország kockázati megítélése sokkal kedvezőtlenebb, mint a régió más országaié. A politika súlya pedig sokkal nagyobb a gazdasági döntéshozatalban, mint más térségbeli országokban, így nehéz csökkenteni az államadósságot, a választások előtti osztogatások pedig az inflációt gyorsítják.

Új eljárásra kötelezte a bíróság a versenyhatóságot a Bige László érdekeltségeit megabírsággal sújtó kartellügyben. A döntést mindkét fél a maga győzelmének tartja. Bige Zoltán, a péti Nitrogénművek Zrt. stratégiai igazgatója, Bige László fia szerint most lesz lehetőségük bemutatni azokat a bizonyítékokat, amelyekre eddig a hatóság nem volt kíváncsi.

De ez nem jelenti azt, hogy a Nitrogénműveknél hátradőlhetnek, a bíróság ugyanis nem azt állapította meg, hogy nem történt kartellezés, hanem azt mondta ki, hogy ha volt is ilyen, akkor sokkal kisebb súlyú, mint amit a GVH mondott. Az idősebb Bige úgy értékelte a történteket a HVG-nek: „Nem aggódom a perek miatt. Lassan elfogynak, megnyerjük őket, bár úgyis indítanak majd ellenünk újakat.” A per mellett ugyanakkor a vállalat még a gigahitele és a bóvli minősítése miatt is aggódhat.