Az elmúlt húsz évben sokan okolták az épületek rossz kivitelezését, a légkondicionálást a fejfájás, köhögés, szemfáradtság és viszketés, orrfolyás, megmagyarázhatatlan fáradtság miatt. Akadtak olyan hírhedt épületek is, amelyeknél a dolgozók orvosi igazolást is kaptak arról, hogy tüneteiket a "beteg épület" szindróma okozza. Most azonban brit kutatók kiderítették: ilyen nincs.

A londoni Michael Marmont járvány- és közegészségügyi szakember és kollégái felmérést végeztek: Londonban 44 épületben négyezernél több 42-62 év közötti köztisztviselőt kérdeztek ki egészségi állapotáról és munkájáról.

A dolgozóknak fel kellett sorolni, hogy a "beteg épület" szindrómára jellemző tünetek közül az utóbbi két hétben melyek mutatkoztak náluk, értékelni kellett a munkakörülményeiket és azt, hogy mennyi támogatást kapnak munkájukhoz. Emellett a kutatók mérték az épületek belső viszonyait, a hőmérsékletet, a megvilágítás erősségét, a levegő baktérium-, gomba- és portartalmát, a nedvességet, a szellőztető légáramlatot, a zajszintet és a széndioxid koncentrációt, illetve a levegőben levő szerves vegyületek szintjét.

Minden hetedik férfi és minden ötödik nő legalább 5 tünetre panaszkodott. A statisztikai elemzésből kiderült, hogy a meleg, száraz irodákban dolgozóknál több a panasz, némileg emelte az átlagot a légkondicionálás is, de a hatás statisztikai szempontból nem volt szignifikáns. Voltak azonban, akik igen rossz fizikai körülmények között dolgoztak, mégis meglepően kevés tünetről számoltak be.

A tünetek száma viszont meglepően szoros összefüggést mutatott a munkahelyi stresszel és a támogatás hiányával. A tanulmány szerzői szerint a "beteg épület" szindróma elnevezés rossz, ugyanis a tüneteket nem annyira a rossz fizikai körülmények, mint a rossz pszicho-szociális környezet hatásai váltják ki. Azt tanácsolták a felső vezetőknek, hogy ha valahol egy épületre panaszkodnak, figyeljenek oda a munkahelyi légkörre és arra, mekkora önállóságuk van munkájuk során.