A Economist Intelligence Unit és az IBM közös, a világ 68 országát jegyző rangsorát Dánia vezeti, második az USA, majd Svájc, Svédország, az Egyesült Királyság és Hollandia következik. Ebben a sorban, szintén Lengyelországot megelőzve Magyarország a 30., míg Észtország és Szlovénia a 27. és a 28., Azerbajdzsán pedig az utolsó. A kelet-európai listán Bulgária a 8., Románia pedig a 9., Oroszország előtt. A teljes listán Bulgária a 44., Románia a 47., míg Oroszország az 52.

A tanulmány szerint az egyik oldalon az új EU-tagok által vezetett gyorsan fejlődők, a másik oldalon pedig a komoly lemaradással küszködők tagjai, főként a Független Államok Közösségének (FÁK) országai találhatók. A digitális technológia használatán alapuló megosztottság így egyre nagyobb a két csoport között: 41 helyezés választja el egymástól a legjobban álló Észtországot, illetve a regionális és globális rangsorban leggyengébben teljesítő Azerbajdzsánt, ráadásul a különbség tovább nő.

Az elemzés szerint egyfajta régión belüli digitális verseny kezd kibontakozni, hiszen Csehország és Magyarország a szoftverfejlesztés kiszervezése és a telefonos vevőszolgálati központok, illetve a technológia átadásán alapuló szerződéses termeltetés célterületeiként vesztettek valamit előnyükből a tőlük keletebbre fekvő szomszédaik, Bulgária és Románia javára. A két utóbbi országban ugyanis a fejlesztést végző és a többi kvalifikált munkaerő még mindig könnyen elérhető, jóval az EU átlag alatti bérekkel.

Szakértők szerint az outsourcing piac résztvevői, különösen a szoftverfejlesztés és a telefonos ügyfélszolgálatok esetében Közép-Európa helyett egyre inkább Kelet-Európában terjeszkednek. Ezen belül a teljes rangsorban 44. Bulgária az elsőszámú célpont. A már jobban kialakult offshore helyszínek - például a Cseh Köztársaság, Magyarország, vagy Lengyelország - az emelkedő bérek, valamint a szolgáltatások minőségének a délkelet-ázsiai piacokon, például Thaiföldön és a Fülöp-szigeteken tapasztalható javulása miatt ma már viszonylag kisebb vonzerővel rendelkeznek.

A tanulmány szerint mindaz kifizetődött, amit Bulgária az elektronikába, a műszaki képzésbe és a számítógép-tudományokba invesztált: az ország a Világbank értékelése szerint ötödik a világon a tudományfejlesztés és tizenegyedik a matematika oktatása területén. Mindennek eredménye a jól képzett informatikusok nagy száma, akik ráadásul nyelveket is beszélnek. 

Ezeknek az eszközöknek a birtokában Bulgária, akárcsak Románia, úgynevezett partközeli központtá kezd válni az olyan amerikai és európai cégek számára, amelyek az informatikai fejlesztést hozzájuk közelebb eső, de alacsony költségű területekre akarják áthelyezni. Egy sor nagyvállalat, köztük az SAP, a BMW és a Siemens, továbbá a Boeing és a General Motors is pontosan így jár el a tanulmány szerint.

Az elemzés rámutat arra is, hogy az EU-tagság egyértelműen jót tett a régió legtöbb országának, mint ahogy "mézesmadzag" azok számára is, akik befelé vágynak az unióba. Ráadásul minél stabilabb és átláthatóbb az üzleti, jogi és politikai környezet, annál nagyobb ösztönzést jelent az új technológia használata szempontjából.