szerző:
Folk György (hvg.hu)

Legyen szó a legrövidebb házi feladatról, melyhez anyagot kell gyűjteni, vagy a diploma megírásáról, mára a legtermészetesebb dologgá vált az internetes forráshasználat. De ki ír ezek után kútfőből? Tanulás és információ viszonya a 21. században.

Az oktatók nagy többsége szerint a plagizálás növekvő gondot okoz az iskolákban, egyetemeken. Az elektronikus gyakorlat ezt megkönnyíti, s ma már a számítógép a másolás terhétől is megkíméli a diákot. Az új gyakorlat figyelmet kap, főként mert a diákok nem látnak kivetnivalót a szövegek eltulajdonításában.

© sxc.hu
Az internet maga a szabad információforrás. A ma legnépszerűbb és legelfogadottabb felfogás szerint, az írni-olvasni tudó világ legtöbb lehetőséget magában hordozó médiuma éppen az a világháló, mely egy másik megközelítésben erősen korlátozza, hogy mit, milyen aspektusból vizsgálunk. Éppen amiatt, hogy bármilyen információért a nethez fordulunk, egyre inkább kizárjuk a további – nehezebben hozzáférhető – forrásokat, s ez a tendencia az e-penetráció növekedésével csak tovább erősödik.

A nebulók által adott tipikus válaszok arra a kérdésre miért tulajdonítanak el forrásmegjelölés nélkül szövegeket: „Nem vagyok elég jó ehhez a sulihoz, hamarosan úgyis kivágnak”, „Nem volt elég időm hogy rendesen elvégezzem a feladatot, mert annyi más dolgom volt közben”, „mit várnak, ha olyan hülyék, hogy egy leadási határidőre három dolgozat elkészítését követelik meg”, vagy csak egyszerűen „annyira egyszerű a nettel”.

Sally Brown professzor, a leedsi Metropolitan Egyetem tanulási és oktatási intézetének vezetője a hvg.hu kérdésére válaszolva arról beszélt, hogy leginkább a diákok fejében lévő tudatlanság miatt hódít ennyire a másolás-beillesztés módszere az iskolai dolgozatok elkészítésénél. A plágium témájában több művet publikáló Brown szerint: „a fiatalok nem tudják, mennyit használhatnak fel más szövegeiből, mi az hogy idézni, mit is takar pontosan a forrásmegjelölés, mi változott mióta elkezdtek iskolába járni, de van aki azt kérdezi: egy mondatot szó szerint még átvehetek? ”.

Mindez arra enged következetni, hogy a digitális világban tudatukra eszmélt fiatalok és fiatal felnőttek a zenék és filmek letölthetőségének és szabad megosztásának analógiájára, nagyon hasonlóan bánnak az írásos tartalmakkal és az azokhoz fűződő szerzői jogokkal – írja egy a témával foglalkozó tanulmányában a Harward Law School Berkman Center for Internet and Society intézete.

Árulkodó nyomok a szövegben és azon kívül (Oldaltörés)

A brit fiatalok leginkább egymás tudtával vagy tudtán kívül iskolai dolgozatokat „hasznosítanak újra”, saját anyagaikat adják be többször, tankönyvekből és könyvekből másolnak - bár ennek jelentőssége csökken, mert be kell hozzá gépelni a szöveget -, webes adatbázisokban és kutatói oldalakról másolnak, vagy egyszerűen csak reklámanyagokat használnak fel – vázolja a helyzetet Brown.

Egyszer volt tartós termék
Dr. Majoros Pál, a Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Karának tanszékvezető tanára szerint az internet megjelenése kettős folyamatot indított el a szerzők közt: „egyrészt tény, hogy sokkal könnyebb más által írt anyagokhoz hozzájutni és azokat felhasználni. Másrészt a világháló révén ma a tudományos munkák sokkal frissebb adatokat használhatnak fel a dolgozatokban, mint eddig, s ezért az írott munkák gyorsabban is veszítenek szavatosságukból. Eleve gyanús, ha egy 2006-ban leadott diplomamunkában a legfrissebb adatok évekkel ezelőttiek, hiszen akár 2005-ös statisztikai adatok is bárki számára hozzáférhetőek némi kereséssel.”

A közgazdaságtant oktató Majoros, példaként hozza, hogy ha egy idei szakdolgozatban 2003-as GDP adatok vannak, rögtön felmerül, hogy a dolgozatot író nebuló plagizált, s arra is lusta volt, hogy a legalapvetőbb módosításokat megtegye, a lebukást elkerülendő.

Nem sokat forgatják
© sxc.hu
„Minden technológiai változás ellenére, ha valaki bekerül egy felsőoktatási intézménybe és eljut a diplomaírásig, a legkevesebb, hogy képes legyen egy szakdolgozathoz adatokat, információkat gyűjteni, vázlatot írni, egy logikai vázat adni a témának, s végül megírni a diplomamunkát úgy, hogy annak legyen eleje és vége, miközben megválaszolja az abban felvetett kérdéseket.” – vélekedik Majoros Pál.

A plágiumra utaló jelekről kérdezve Majoros a hvg.hu-nak elmondta, a fent említett dátumok, az időhatározók nem tudatos változása, vagy éppen a sok szenvedő szerkezet - mely egyértelműen az angolból szó szerint átvett szövegrészletekre utal – mind erősíthetik a gyanút. Elárulhatják a diákot, ha például nem tudja, hogy a dolgozatában sokszor használt rövidítések mit takarnak, de a gyakran változó stílus – például ha hirtelen az előzőeknél jóval tudományosabb, egzaktabb fogalmazások bukkannak fel – is elárulhatja az igazságot. Végül a személyes névmások nem tudatos használata, vagyis a kinek ír, hogyan ír, esetén is felmerülhet forrásmegjelölés nélküli másolás.

Mit tehet az oktató és az iskola? (Oldaltörés)

Majoros a plágiummal élők kiszűrésére leginkább a diplomamunka védésekor felteendő kérdés megfelelő megfogalmazását tartja alkalmasnak, de árulkodó lehet, ha valaki egyszer sem konzultál a kijelölt belső konzulenssel, csak a kész bekötött dolgozatot adja le határidőre.

Google Books

A Google sokat vitatott Books projektje, melynek révén máris sok tízezer könyv teljes tartalma érhető el a neten, arra is használható, hogy megnézzük, hol használják a szerzők által írtakat. Tovább

A gyanús munkák ellenőrzésére egyre több eszköz áll rendelkezésre a világhálón, ma már magyarul is. A nyugati világban számos nyelven vannak olyan szolgáltatások, melyekbe csak bemásol az érdeklődő egy bekezdésnyit, az pedig kilistázza, hol van hasonló szöveg és hány százalékban egyezik meg a két írás. Működésében hasonló szolgáltatást indított a Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Kutató Intézete Kopi plágiumkereső néven. A rendszer alapját, a magyar felsőoktatási intézmények által egy központi adatbázisba beküldött diplomamunkák képezik, melyek nyomán a kereső képes listázni a hasonló vagy egyező szövegeket. Emellett lehetőség van saját munkánk feltöltésére, így jobban óvjuk saját munkánkat is.

A külkeren a leadott dolgozatok négy százalékáról volt bizonyítható a legutóbbi leadáskor, hogy azok nem eredeti munkák – érzékelteti a probléma nagyságát Majoros. A nebulók ha fennakadnak a szűrőn, legközelebb egy év múlva adhatnak be másik pályamunkát. „De akkor még mindig nem beszéltünk azokról, akik profi diplomaírókat fizetnek meg a biztos siker érdekében. A nagyságrendileg százezer forintokért készülő írásokat arra szakosodott profi „irodák” készítik, igény szerint kutatással megspékelve, melynek természetesen külön költségei vannak. A szükség esetén számlát is adó hivatásos diplomaírók, külön kérésre a diákot még a védésre is felkészítik, ezzel is hatékonyan csökkentve a lebukás veszélyét.

Szigorú ellenőrzést, világos szabályokat, előre közzétett büntetéseket, profin kialakított vizsgáztató eszközök alkalmazását (melyek nagyon megnehezítik a csalást), és a megfelelő bizalmas iskolai légkört tartja szükségesnek és járhatónak Sally Brown a helyzet javítására.

„Meg kell értetni a tanulóval, mik a játékszabályok, s közzé kell tenni a lebukott eseteket, de sokat javíthat a helyzeten ha a diákok figyelnek egymásra is” - teszi hozzá.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Infinit Tech

Szerzői jogok örvén totális megfigyelés

Az Európai Unió a napokban újabb szakanyagot adott ki, amelyben a szoftverek és zeneszámok védelmére hivatott digitális jogkezelés elterjedésének következményeit boncolgatja. Ebből kiviláglik, hogy a szerzői jog egyoldalú alkalmazása elvezethet a fogyasztói szokások (egyáltalán nem kívánatos) totális megfigyeléséig.

MTI Itthon

Többmilliárdos kárt okoznak a szerzői jogsértések

A szerzői jogok elleni bűncselekmények Magyarországon évente több milliárd forintos kárt okoznak - közölték az illetékesek a feketegazdaság elleni hatékonyabb fellépés érdekében az APEH-hel kötött megállapodás alkalmából tartott sajtótájékoztatón.

MTI Kult

Da Vinci-kód: plágiumper Londonban

Az utóbbi évek legnagyobb figyelemmel kísért jogdíj- és plágiumpere kezdődött meg a londoni felsőbíróságon. Két történész nyújtott be keresetet Dan Brown, A Da Vinci-kód című világsikerű könyv szerzője, valamint kiadója, a Random House ellen ötletlopás címén.

hvg.hu Vállalkozás

Felülvizsgálják a szerzői jogdíjakat

Nemcsak a vásárló fizet kétszer, hanem a művész is ráfizet a termékekre kirótt szerzői jogdíjakra, amelyet még a másolásvédelmi technológiák előtt vezettek be. Az adózás egyik formájának is tekinthető szerzői jogi illeték megháromszorozódott Európában az elmúlt években. A CLRA, azaz a Szerzői Jogi Illetékek Reform Szövetsége szeretné elérni az "adónem" sürgős felülvizsgálatát.

Simonka betegnek mondta magát, a saját fórumára sem ment el

Simonka betegnek mondta magát, a saját fórumára sem ment el

Drágult pár százmillióval az új budapesti Duna-hidakon átvezető út tervezése

Drágult pár százmillióval az új budapesti Duna-hidakon átvezető út tervezése

Twitteren keresett földalatti bunkert a titkos fejlesztéseket végző amerikai szervezet

Twitteren keresett földalatti bunkert a titkos fejlesztéseket végző amerikai szervezet

Megerőszakolt egy nőt, segítsen a rendőrségnek megtalálni

Megerőszakolt egy nőt, segítsen a rendőrségnek megtalálni

Megszólalt Amerika: valódiak a furcsa repülő tárgyról készült videók

Megszólalt Amerika: valódiak a furcsa repülő tárgyról készült videók

Kínai "Loch Ness-i szörnyet" láttak a Jangce folyóban (videó)

Kínai "Loch Ness-i szörnyet" láttak a Jangce folyóban (videó)