A tapasztalatok alapján a hazai felhasználók ugyanolyan „rugalmasan” bánnak a vállalati erőforrásokkal, mint külföldi társaik, így a megoldást hazánkban is a biztonságtudatosságra nevelés mellett az emberi tényező lehető legnagyobb kiküszöbölése jelentheti – megfelelő eszközök segítségével.
A nemzetközi felmérés célja az volt, hogy pontosabb kép alakuljon ki azokról a fokozott kockázati tényezőkről, amelyeket az alkalmazottak körében elterjedt tévhitek és viselkedési formák jelentenek az informatikai szervezetekre, a vállalatokra és a globális hálózati közösségre nézve.
A felmérésbe mintegy tíz ország összesen több mint 2000 munkavállalóját vonták be. A felmérést végző független piackutató cég legalább száz-száz végfelhasználót kérdezett meg az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Németországban, Olaszországban, Japánban, Kínában, Indiában, Ausztráliában illetve Brazíliában.
A tanulmány a hálózati biztonság szempontjából a legnagyobb kockázatot a felhasználók hamis biztonságtudatában jelölte meg. Három válaszadóból kettő (66 százalék) vallotta azt, hogy teljes mértékben tudatában van a biztonsági szempontoknak, de a gyakorlatban tanúsított tevékenységei gyakran rácáfoltak erre.
A megkérdezettek közül körülbelül minden ötödik (21 százalék) lehetővé teszi barátai, családtagjai és más, nem vállalati dolgozók számára, hogy céges számítógépén keresztül internetezzenek. Kínában ötből több mint két megkérdezett (42 százalék) ismerte el, hogy megosztja másokkal céges számítógépét. Japánban pedig többen (13 százalék) engedik meg másoknak, hogy vállalati számítógépeiket használják, mint ahányan saját célokra alkalmazzák (12 százalék).
Kínában, Olaszországban és Brazíliában minden ötödik megkérdezett elismerte, hogy otthoni munkavégzése során szomszédja vezeték nélküli hálózatát használja. A nemzetközi átlag ebből a szempontból 11 százalékot mutatott, de Németország így is 15 százalékkal, az Egyesült Államok pedig 12 százalékkal követi az élbolyt.
A kutatásban megkérdezettek közül minden negyedik (25 százalék) nyilatkozott úgy, hogy a munkahelyi számítógépén meg szokta nyitni az ismeretlen e-maileket. Kínában a válaszadók több mint fele (57 százalék) ismerte el, hogy rendszeresen megnyitja az ismeretlen forrásból származó e-maileket.
A tanulmány egyik legszembetűnőbb ellentmondása mégis a nem munkával kapcsolatos tevékenységekre vonatkozik: A tíz országban végzett felmérés során a megkérdezettek mindössze 29 százaléka ismerte be, hogy munkahelyi számítógépét személyes célokra is használja. Ezzel szemben 40 százalékuk – azaz 11 százalékkal többen – bevallottan használták már online vásárlásra céges számítógépüket.
Magyarországon a végfelhasználók egyre szélesebb köre használja az informatikai eszközök mind színesebb palettáját, így egyre többet találkoznak biztonsági problémákkal (vírusok, férgek, spam, phising, stb
„A védelmet a cégek hazánkban is rendszerint egy eszköz/szoftver kombinációjaként képzelik el, amely a konkrét támadást felismeri és megakadályozza, nem pedig úgy, mint egy tudatos tevékenységet, amellyel megelőzhető a konkrét támadás.” – mondta Weisz János, a Kancellár.hu informatikai biztonsági tanácsadó cég kereskedelmi igazgatója. „Ezzel párhuzamosasan az alkalmazottak a céges informatikai eszközeire úgy tekintenek, mint a nekik mint alkalmazottnak járó szolgáltatásra, ezért nehezen fogadnak el bármilyen korlátozást.” A szakember szerint egy 2006-ban végzett teszt során a megvizsgált kábelnélküli hálózatok 47,9%-a volt védtelen.
