A pittsburghi Carnegie Mellon egyetem kutatásvezetője, Seth Goldstein szerint az alakváltó robotok azonban nem a közeljövőben fognak megjelenni közöttünk. Évekbe telhet ugyanis, amíg a prototípusok mikroméretűvé csökkennek. Az úgynevezett claytronic robotok kezdeti prototípusai hengeres alakú, egymást elektromágnesekkel megragadó, mozgó alkatrész nélküli mechanizmusok voltak, amelyek a mágnesek révén tudtak biztonságosan csatlakozni és egymás körül elfordulni.

A jelenlegi prototípusok kocka alakú robotok, amik elektromos erőhatások révén csatlakoznak, a mágneses erő ugyanis kisebb méretek esetében kevésbé hatékony. A kockák oldalain csillag alakú kapcsolódási pontok vannak, amelyeken statikus elektromossággal kapcsolódó alumínium-elektródák vannak. A csillagok elektródáin ellentétes töltések vannak, az egyes alkotóelemek így tudnak egymáshoz csatlakozni.

A tesztek szerint a robotok e kapcsolódási pontokon keresztül tudnak egymással kommunikálni, illetve áramfelhasználásukat is meg tudják osztani. Goldstein azt nyilatkozta a New Scientist magazinnak, hogy körülbelül 100 kockát kell egyelőre előállítaniuk ahhoz, hogy elkezdhessenek kísérletezni ötleteikkel. A robotok előállítása során két nagy kihívással kell a fejlesztőknek szembenézniük: az elemek összekapcsolódásáért felelős fizikai mechanizmussal, illetve a szoftverrel - Goldstein szerint ugyanis a fejlesztők még nem tudják, hogyan lehet egyszerű alkotóelemek csoportjából átfogó jellegű mesterséges intelligenciát készíteni.