szerző:
MTI

Az idei a legmelegebb ősz az Északi-sarkon a rendszeres mérések kezdete óta, és példátlan mértékben emelkedik a tengervíz szintje a térségben, ahol a kutatók szerint pontosan megfigyelhető a klímaváltozás öngerjesztő hatása.

Idén nyárra már teljes
jégmentességet jósoltak -
nem jött be
© AP
A sarkvidéki hőmérséklet öt Celsius fokkal magasabb, mint a sokéves őszi átlag. A melegedés oka egyebek között a tengeri jég olvadása; minél kevesebb a jég, annál erősebb a napsugárzás hatása, mert a sugarak nem verődnek vissza a jégről, hanem melegítik a levegőt és a tengervizet, így pedig még több jég tűnik el.

Tavaly minden korábbinál több tengeri és szárazföldi jég olvadt el a sarkvidéken. A térség legnagyobb szárazföldjén, Grönlandon 101 köbkilométernyi. Az olvadás miatt csökken a tengervíz sótartalma és emelkedik a vízszint. Az utóbbi 12 hónap során negyed centimétert, ami ugyancsak példátlan - állapította meg a sarkvidék állapotát harmadik éve monitorozó 46 tagú nemzetközi kutatócsoport, amely pénteken tette közzé beszámolóját.

Az Artic Record Card című kutatási jelentés szerint a jégolvadás üteme idén némileg alábbhagy, de még így is 34 százalékkal kisebb tengerfelületet borít jég, mint az 1979 és 2000 közötti évek átlagában.

A változó klíma felforgatja a térség ökológiai rendszerét. A zsugorodó élettér miatt kisebbek lesznek a rénszarvascsordák, egyes területeken már alig élnek jegesmedvék, a vadludak viszont elszaporodnak, ahogy egyre nagyobb területet foglalnak el a bokrok és a cserjék is az örök jég birodalmából. A tengeri emlősök helyzetéről vegyes kép bontakozik ki, vannak például hanyatló egyedszámú bálnafajok, más fajok populációja ellenben növekszik.

Az egyik legriasztóbb folyamat csak most kezd kibontakozni. A jelentés szerint a tengerfenékről nagy mennyiségben tör fel a jég fogságából kiszabaduló metán, amelynek üvegházhatása gázhalmazállapotban hússzor erősebb, mint a szén-dioxidé.

"A számos tényező együttes hatására beinduló dominóeffektus sokkal jobban tanulmányozható, mint más régiókban" - mondta James Overland, az amerikai oceanográfiai és atmoszférakutató intézet (NOAA) kutatója. "Ez egy érzékeny rendszer, amely viszonylag gyorsan és drámai módon reagál a változó körülményekre. Még mindig nem értjük teljesen, de szorgalmasan dolgozunk, hogy megfejtsük a titkait."

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
hvg.hu Tech

Normális az időjárás, vagy ez már a vég?

Melegrekord, hőhullám, zacskós víz, riasztás, szupercella, viharos széllökések, monszunszerű esőzés. Az időjárásunk kiszámíthatatlanná, változékonnyá vált? Ez már a globális felmelegedés és a klímaváltozás eredménye, vagy csak mi lettünk érzékenyebbek az ablakon túl és a tévé képernyőin is egyre gyakrabban látható viharokra?