Megtalálták az eddigi legrégebbi emberi agyat

Az archeológusok a Yorki Egyetem területén egy építkezést megelőző feltárás során fedezték fel egy sáros gödörben a koponyát, amelynek belsejében sárgás anyag található. A CT-vizsgálatok során bebizonyosodott, hogy a koponyában egy összezsugorodott, ám minden kétséget kizárólag emberi agy van. A tudósok feltételezése szerint a vaskorban élt ember koponyája rituális áldozatként mutatták fel az isteneknek - olvasható a BBC hírei között. A koponyát egy olyan területen találták, ahol Kr.e. 300 körül intenzív földművelés folyt.

Philip Duffey neurológus, aki a vizsgálatokat végezte, "csodálatosnak" nevezte a leletet, ugyanis a CT egyértelműen agyi struktúrát mutatott ki.

"Fontos lenne kideríteni, miként maradtak fenn ezek a struktúrák, akár megőrződtek a biológiai szövetek, akár nem. Ez a maga nemében fosszília, kövület. Az agy maga általában nem marad meg, zsíros szövetei ugyanis kiváló táplálékul szolgálnak a talajban található mikroorganizmusok számára" - mondta a neurológus, aki szerint az agyat szokatlan módon kezelhették, vagy a koponyát valamilyen olyan behatásnak tették ki, amelynek köszönhetően megőrződött az agy alakja.

Sonia O,Connor, a Bradfordi Egyetem kutatója szerint igen ritka, hogy megőrződik az agy, miközben minden más lágyszövet elpusztul.

"Ez az agy különösen izgalmas, mivel igen jó állapotban maradt fenn, annak ellenére, hogy ez a legrégibb ilyen jellegű lelet Nagy-Britanniában, s az egyik legkorábbi a világon" - emelte ki Sonia O,Connor.

A mostani a második nagy jelentőségű lelet a yorki helyszínen. Néhány hónappal korábban egy olyan férficsontvázat fedeztek fel, amelynek egykori "tulajdonosát" a tuberkulózis egyik legkorábbi brit áldozatának tartják. A szénizotópos kormeghatározás tanúsága szerint a férfi a késő római korban, a Kr.u. IV. században hunyt el.

Brian Cantor professzor, a Yorki Egyetem rektorhelyettese szerint a koponyalelet újabb értékes adalékokkal szolgál a vaskori emberek életéről.