Negyvennégyen veszítették eddig életüket az árvíz miatt, csaknem négyszázezren pedig fedél nélkül maradtak. Errefelé nem ritkák az árvizek, de idén olyan magasra szökött a víz, és olyan sokáig, amire már évtizedek óta nem volt példa.

Szakértők szerint a globális felmelegedés az oka az Amazonas-vidéken tapasztalható éghajlati ingadozásoknak. Bizonyíték még nincs rá, hiszen évek kutatómunkája kell ahhoz, hogy le lehessen vonni a következtetéseket: valószínű azonban, hogy az elkövetkező években további szélsőségekkel kell számolni - írta a Der Spiegel című német lap online változata.

Vajon meddig maradhat ilyen üde és zöld? © AP

A szokatlanul heves észak-brazíliai esőzések közvetlen oka egy Atlanti-óceán feletti időjárási jelenség, amely általában márciusban továbbáll, idén azonban májusig tartotta magát. Ezzel szinte egy időben az ország déli részét hosszan tartó aszály sújtja. Erről a La Nina tehet, amely időnként lehűti a Csendes-óceán vizét. A La Nina "testvérével", a csendes-óceáni áramlatokat felmelegítő El Ninóval váltakozik. "Azt hiszem, hozzá kell szoknunk a gondolathoz, hogy ez egyre gyakrabban előfordul majd" - véli Daniel Nepstadt ökológus.

Az Amazonas-medence legszegényebbjeinek már most nagyon kemény ez az időszak. A part menti lakosok megszokták a vízszint emelkedését és csökkenését, és általában az esős időszak utánra ütemezik be az aratást. Idén azonban nem állt el az eső áprilisban. A banán és a bab, a kukorica, a manióka és a dinnye mind eláztak és elrohadtak. Ezzel szemben a déli fekvésű Rio Grande do Sul államban sok paraszt terménye aszott el a nyolcvan éve tapasztalt legsúlyosabb aszályban; nem tudtak téli takarmányt begyűjteni a jószágnak, visszaesett a tejtermelés is. "Egyes falvakban még inni sem volt elég vizük az embereknek" - számol be Darcioso Rerondo képviselő a természeti csapásról. Ő azonban nem biztos abban, hogy a felmelegedés számlájára írható mindez: "Az aszály és az árvíz visszatérése mindenki számára ismert, aki olvassa a bibliát."