Budapest főtájépítésze szerint a legdurvábban aszályos nyár várható
Bardóczi Sándor szerint akkora a baj, amivel az ország eddig még sosem nézett szembe, egész júniusban egy csepp csapadék sem várható.
Bardóczi Sándor szerint akkora a baj, amivel az ország eddig még sosem nézett szembe, egész júniusban egy csepp csapadék sem várható.
Több szempontból – csapadékanomália, talajszárazság – is hasonló a három évvel ezelőtti durván száraz nyárhoz az idei kiindulóhelyzet. Azzal a nem elhanyagolható különbséggel, hogy most már a Kisalföldön is aszályos állapotok uralkodnak.
Mészáros Lőrinc nem fogja szégyellni, hogy úgy kell élnie, mint egy milliárdos, a kormány viszont épp újabb milliárdokat von el Budapesttől, hogy a Szerencsejátéknak kevesebb adót kelljen fizetnie. Eközben a lakossági megtakarítások ömlenek ki az országból, persze, akinek csak van, hiszen például a nyugdíjasok harmada a létminimum alatt él. Számukra már csak a a gyógyszertári árstop és kormány 30 ezres utalványa jelenthet megoldást, feltéve, hogy lesz mire elkölteniük, mivel ismét súlyos aszálya rémképe fenyegeti Magyarországot. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
Mezőgazdasági szempontból nem indul kedvezően a nyár: egyre fokozódik az aszály, az első hőhullám is megérkezett. A hétvégén jön egy hidegfront, de nem hoz sok csapadékot.
Legfeljebb 50 hektár kukoricaföldre jár vissza nem térítendő támogatás.
Az elmúlt 140 évben csak kétszer esett ennyire kevés eső az országban.
A drogellenes hadjáratukra is milliárdokat csoportosítottak át.
A kormány az aszály elleni védekezést is az élelmiszerárakkal hozza összefüggésbe.
Az Aszályvédelmi Operatív Törzs nem meglepő módon az idei évre előrejelzett szárazságra és annak hatásaira fog majd reagálni.
Már negyedik éve nincs elég talajvíz ahhoz, hogy a magok kicsírázzanak, ezt csak öntözéssel lehet elérni.
Rendkívül szomorú képet mutat a felszín alatti vizeink állapota az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) hidrológiai előrejelzése szerint.
Lelkes nézelődők fotózták vasárnap a Dunát a Margit-szigetnél, látványosan kevés víz van a mederben. Jövő héten érkezik valamennyi csapadék.
Az esőre nagy szükség van, ugyanis az elmúlt hónapok csapadékösszege jócskán elmarad a sokéves átlagtól, a felső egy méteres talajrétegből 20–80 milliméter nedvesség hiányzik.
Európát és Ukrajnát kihagyva vállalnának az USA vezetői majdnem mindent, amit az oroszok kérnek; elfogadta a magyar kormány, amit az EU kért a gazdaságpolitikában; gyengülni kezdett a forint, miután Orbán Viktor megmondta, hogy erősödni fog. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
Évszázados gyakorlatot vizsgált felül a vízügy: már a földek elárasztására biztatja a gazdákat ahelyett, hogy szó nélkül elvezetné a víztöbbletet. Aki bevállalja, csütörtöktől jelentkezhet vízborításra szánt parcelláival az erre fejlesztett online felületen. Készüljön azonban, hogy nem választhatja meg, mikor jöjjön a víz, és az sem biztos, hogy könnyen le tudja majd ereszteni, ha itt lenne az ideje. A fejleményt a független szakértő is korszakalkotónak tartja: érdemi párbeszéd indulhat az agráriummal az aszályos időszakok legkárosabb hatásainak kivédését segítő vízmegtartásról.
Csak lassan és akadozva pótlódott a tavalyi aszály után a talajok nedvességtartalma. A 90 napos csapadékmennyiség messze a sokéves átlag alatt van, a talajban is bőven lenne még helye a víznek, és a talajvízszint is méterekkel elmarad a megszokottól. A meteorológus szerint még semmi sincs veszve, hozhatnak elég esőt a következő hónapok, igaz, az elmúlt években többször is megtapasztalt száraz tavaszt sem zárhatjuk ki. Ha beüt az utóbbi, újabb aszályos évre készülhetünk.
Tavaly a középhőmérséklet országosan 2,1 fokkal haladta meg az 1991-2020-as években mért átlagot.
A világszervezet szerint erdőtelepítésekre, jobb talaj- és vízgazdálkodásra lenne szükség, hogy javuljanak az életfeltételek a Földön.
A fejlődő országok és az ipari országok környezetvédelmi szervezeteinek szakértői legkevesebb évi 1 billió dollárt szeretnének az éghajlatváltozás hatásának kivédése érdekében mozgósítani, tízszer annyit, mint a jelenlegi 100 milliárd.
Egy nemzetközi tudósokból álló csoport szerint katasztrófával fenyeget, hogy a történelem során először nem a természetes módon működik a Föld vízkörforgása. A csapadékra, mint az édesvíz forrására többé nem lehet számítani.