Az eddig legsúlyosabb aszályos évhez hasonlították az ideit a HUN-REN kutatói, amely főleg a kukorica, a burgonya és az alma termésmennyiségére lehet hatással. Az aszály orvoslására a szakemberek a technológiai megoldásokat, így a mesterséges intelligenciát is kiemelik. Ez segíthet optimalizálni az erőforrásokat, de más területen is segíthet.
A termésmennyiség visszaesése szinte minden szántóföldi és ültetvényes növénykultúrára vonatkozik az aszály miatt.
Biológiai eszközökkel csak a Tisza-tónál kell irtani, kémiai gyérítés 5 budapesti kerületben és 61 településen lesz a héten.
A második negyedévről hamarosan rossz szám fog érkezni, az év második felében pedig akkora növekedés lehet csak, hogy egy gyenge pluszban legyünk 2025 egészére – számol az NGM.
Szomorú megállapításokat tettek magyar kutatók: elmúlt évek rendszeressé váló szélsőséges aszályaiban a Kiskunság egyes területein nagyon sok olyan évelő fű is elpusztult, amelyek a „normális” szárazsághoz alkalmazkodtak. Van azonban némi remény.
Csupán átmenetileg lélegezhetnek fel a kukoricával és napraforgóval foglalkozó termelők: olyan súlyos az aszály Magyarországon, hogy a napokban érkező esők csak 1-2 heti túlélést biztosítanak az őszi betakarítású növényeknek.
Minden eddiginél melegebb volt a június Nyugat-Európában idén, rekordszáraz volt a levegő is. Bár a föld egyes részein hidegrekordok is dőltek, a jégsapkák szokatlanul kicsire szorultak össze az elmúlt hónapban.
A két évvel ezelőttinél is durvább aszály néz ki idén, az őszi vetés hamarabb ért be, a tavaszi kultúrák „nagyon rossz állapotban vannak”, ha nem jön eső, nagy terméskiesések lehetnek a kukoricában. A kormány most leginkább az öntözéssel kampányol az aszály ellen, kár, hogy ez a hazai termőterületek alig több mint 2 százalékán érhető el.
A HungaroMet közzétette a legfrissebb térképet, amelyen kirajzolódik az országos aszályhelyzet.
Erősen párolog a száraz hőségben, amire még a szél is rásegít.
V. Németh Zsolt szerint a Tisza nemcsak a háború, a genderpropaganda és a migráció mellett áll, hanem az asztályt is támogatja. Magyar azt üzente vissza a Fidesznek: 15 éve nem tesznek semmit az aszálykárok megelőzéséért.
Voltak olyan területek, ahol egy csepp eső sem hullott júniusban. Az Alföldön egy másik rekord is megdőlt.
Egyre sósabb a Maros vize a parajdi sóbánya katasztrófája miatt. Annyira, hogy az innen kivett öntözővíz sótartalmának határértékeit is feljebb tolták, bár nem verték nagy dobra.
A Duna nagymarosi és a Tisza szegedi vízgyűjtő területén is kevesebb csapadék esett idén télen, mint az elmúlt 30 évben bármikor.
Bardóczi Sándor szerint akkora a baj, amivel az ország eddig még sosem nézett szembe, egész júniusban egy csepp csapadék sem várható.
Több szempontból – csapadékanomália, talajszárazság – is hasonló a három évvel ezelőtti durván száraz nyárhoz az idei kiindulóhelyzet. Azzal a nem elhanyagolható különbséggel, hogy most már a Kisalföldön is aszályos állapotok uralkodnak.
Mészáros Lőrinc nem fogja szégyellni, hogy úgy kell élnie, mint egy milliárdos, a kormány viszont épp újabb milliárdokat von el Budapesttől, hogy a Szerencsejátéknak kevesebb adót kelljen fizetnie. Eközben a lakossági megtakarítások ömlenek ki az országból, persze, akinek csak van, hiszen például a nyugdíjasok harmada a létminimum alatt él. Számukra már csak a a gyógyszertári árstop és kormány 30 ezres utalványa jelenthet megoldást, feltéve, hogy lesz mire elkölteniük, mivel ismét súlyos aszálya rémképe fenyegeti Magyarországot. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
Mezőgazdasági szempontból nem indul kedvezően a nyár: egyre fokozódik az aszály, az első hőhullám is megérkezett. A hétvégén jön egy hidegfront, de nem hoz sok csapadékot.
