Évtizedek után kapta vissza árterét a Duna Románia egyik félreeső sarkában. A 400 hektárnyi nádas ugyanakkor önmagában elenyésző ahhoz a hatalmas területhez képest, amit a fejlődés nevében elraboltunk a folyamtól, mégis kijelöli az utat, amerre menni kellene. Kajakozzon velünk a vízitökös csatornán, mutatjuk az eredményt!
Amit a tavaszi fagy nem tett tönkre, azt elintézte az aszály – panaszolják az almatermelők. A vásárlók és az ipar igényeit sem tudják kielégíteni, ez további dráguláshoz vezethet.
A kedvezőtlen időjárási körülményeknek csak az egyik a most is pusztító aszály, amely jócskán csökkentette az idei terméshozamot. Az ezeknek a hatásoknak jobban ellenálló fajták kifejlesztése azonban hosszú idő, a nemesítőknek jó 30 évre előre kell látni, mi lesz majd a kihívás akkor. Mészáros Klára nemesítővel nemcsak ebbe a jövőbe pillantunk be, hanem a nemesítés kulisszatitkaiba a génszerkesztés lehetőségeibe is.
Májusban is született már egy hasonló határozat, de ezúttal egy kicsit eltér a projekteket felsoroló lista.
Az eddig legsúlyosabb aszályos évhez hasonlították az ideit a HUN-REN kutatói, amely főleg a kukorica, a burgonya és az alma termésmennyiségére lehet hatással. Az aszály orvoslására a szakemberek a technológiai megoldásokat, így a mesterséges intelligenciát is kiemelik. Ez segíthet optimalizálni az erőforrásokat, de más területen is segíthet.
A termésmennyiség visszaesése szinte minden szántóföldi és ültetvényes növénykultúrára vonatkozik az aszály miatt.
Biológiai eszközökkel csak a Tisza-tónál kell irtani, kémiai gyérítés 5 budapesti kerületben és 61 településen lesz a héten.
A második negyedévről hamarosan rossz szám fog érkezni, az év második felében pedig akkora növekedés lehet csak, hogy egy gyenge pluszban legyünk 2025 egészére – számol az NGM.
Szomorú megállapításokat tettek magyar kutatók: elmúlt évek rendszeressé váló szélsőséges aszályaiban a Kiskunság egyes területein nagyon sok olyan évelő fű is elpusztult, amelyek a „normális” szárazsághoz alkalmazkodtak. Van azonban némi remény.
Csupán átmenetileg lélegezhetnek fel a kukoricával és napraforgóval foglalkozó termelők: olyan súlyos az aszály Magyarországon, hogy a napokban érkező esők csak 1-2 heti túlélést biztosítanak az őszi betakarítású növényeknek.
Minden eddiginél melegebb volt a június Nyugat-Európában idén, rekordszáraz volt a levegő is. Bár a föld egyes részein hidegrekordok is dőltek, a jégsapkák szokatlanul kicsire szorultak össze az elmúlt hónapban.
A két évvel ezelőttinél is durvább aszály néz ki idén, az őszi vetés hamarabb ért be, a tavaszi kultúrák „nagyon rossz állapotban vannak”, ha nem jön eső, nagy terméskiesések lehetnek a kukoricában. A kormány most leginkább az öntözéssel kampányol az aszály ellen, kár, hogy ez a hazai termőterületek alig több mint 2 százalékán érhető el.
A HungaroMet közzétette a legfrissebb térképet, amelyen kirajzolódik az országos aszályhelyzet.
Erősen párolog a száraz hőségben, amire még a szél is rásegít.
V. Németh Zsolt szerint a Tisza nemcsak a háború, a genderpropaganda és a migráció mellett áll, hanem az asztályt is támogatja. Magyar azt üzente vissza a Fidesznek: 15 éve nem tesznek semmit az aszálykárok megelőzéséért.
Voltak olyan területek, ahol egy csepp eső sem hullott júniusban. Az Alföldön egy másik rekord is megdőlt.
Egyre sósabb a Maros vize a parajdi sóbánya katasztrófája miatt. Annyira, hogy az innen kivett öntözővíz sótartalmának határértékeit is feljebb tolták, bár nem verték nagy dobra.
A Duna nagymarosi és a Tisza szegedi vízgyűjtő területén is kevesebb csapadék esett idén télen, mint az elmúlt 30 évben bármikor.
