A konkurenciát éjjel távolítják el, amíg az vedlik és védtelen. A halálos kimenetelű harcok célja valószínűleg a szaporodás optimális feltételeinek megteremtése - fejtették ki a Tübingeni Egyetem kutatói a Frontiers in Zoology című szaklapban a Die Welt beszámolója szerint.

Minél kevesebb a vetélytárs a táplálékért folyó küzdelemben, annál nagyobbra nőnek a rákok, és annál sikeresebben szaporodnak. A hat centiméteresre megnövő tisztogató garnélák (Lysmata amboinensis) hímnősek, tehát hím- és női ivarsejtekkel egyaránt rendelkeznek. Monogám párokat alkotnak az indopacifikus térség és a Vörös-tenger korallzátonyain. Ahogy nevük is mutatja, halakról távolítják el az élősködőket és az elhalt bőrcafatokat. Társadalmi felépítésük számos részletét eddig homály fedte.

Janine Wong és Nico Michiels ezért tisztogató garnélákat helyezett kettes, hármas és négyes csoportokban akváriumokba. Annak ellenére, hogy az állatok korlátlan mennyiségben hozzáfértek a táplálékhoz, 42 nap elteltével az összes akváriumban mindössze két egyed maradt. A kutatók a jelenséget a szabad természetben jelenlévő táplálékkonkurenciával indokolták.

Minél nagyobbra nő ugyanis egy garnéla, annál több petét képes lerakni. A szaporodás legideálisabb feltételei tehát akkor adottak, ha egy élőhelyen egyetlen pár osztozik, és az összes elérhető táplálékot a magáénak tudhatja.