Bő egy évtizede rendszeresen megszervezik az év legjobb illúzióit kereső versenyt, ahová különböző optikai csalódásokkal lehet nevezni. Megmutatjuk az idei három legjobbnak választott trükköt – mindegyikre van tudományos magyarázat, de még azzal együtt is nehéz belátni őket.
A neurológusokból álló Neural Correlate Society által meghirdetett Best Illusion of The Year versenyen idén a harmadik helyezést a szingapúri Nanyang Műszaki Egyetem hallgatója, Christine Veras érte el. Veras a mozgó alakokat mutató optikai játékszert, a zoetrópot fejlesztette tovább. A zoetróp valójában egy henger, aminek az oldalán apró rések találhatók. A belsejére egy alakot festenek fel a mozdulat több különböző fázisában, így ha a hengert megtekerjük, úgy tűnhet, mintha egy mozgóképet látnánk. A szingapúri egyetemista ezzel szemben az alakot (egy madarat) nem az eszköz belsejében, hanem azon kívül helyezte el. A fénynek és az árnyékoknak köszönhetően az egészet megpörgetve olyan, mintha a madár a hengeren belül repülne.
A dobogó második fokára Kokichi Sugihara került fel, aki a japán Meiji-i Egyetemen készített el egy különleges tárgyat. Az első ránézésre négyszögletűnek tűnő tárgyak a tükörben kör alakúnak látszanak.
Az apró csövek alakja valójában átmenetet képez a négyszög és a kör között. Mivel a tükörképet más szögben látjuk, mint az előtte lévő tárgyat, az agyunk nem képes korrigálni a különbséget, még akkor sem, ha tudjuk, hogy ugyanazt az alakot kellene látnunk. Sugihara szerint a nézőnek még akkor is nehéz megérteni a 3D-nyomtattásal készült eszköz alakját, ha azt megmutatják neki.
A versenyt a Nevadai Egyetemről Mathew T. Harrison és Gideon P. Caplovitz nyerte meg, méghozzá egy szó szerint szemkápráztató trükkel. A videóban látható négyzetet a néző úgy látja, mintha körbe-körbe forogna, holott valójában meg sem mozdul. Ennek oka, hogy az azt alkotó apró részek (Gábor elemek) folyamatosan hullámoznak. Ha ezeket szabályos alakzatba rendezzük, a hullámzás miatt azt látjuk majd, mintha maga az alakzat forogna.
A pszichológia professzorként dolgozó Caplovitz szerint a jelenségért a bennünk lévő neuronok a felelősek, amelyek külön-külön érzékelik a mozgást, majd egyetlen mozgássá alakítják át őket. Az agyunk ugyanígy fogja fel a mozgó dolgokat is: a neuronok felveszik az apró információkat (például egy autó látványát, amint letér az útról és árokba hajt), majd ezeket feldolgozza és mozgássorként továbbítja az agyunknak.
Ha máskor is látni szeretne hasonlóan hihetetlen trükköket, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
A hatalomnak az a legnagyobb csábítása, hogy azt gondolod, mindent megtehetsz. A kontroll meg azt jelenti, hogy nem tehetsz meg mindent – mondja Szikora János, aki megrendezte Térey János verses drámáját, A Nibelung-lakóparkot a székesfehérvári Vörösmarty Színházban.
Három gyereket pedig életveszélyes állapotban vittek kórházba, miután kamionnal ütközött egy személyautó.
A pusztító időjárásnak az autópályán is voltak elszenvedői.
Hollywood új generációjának legnevesebb színészeivel készült, de csak csöppnyi porfelhőt kavart a Vágtázó lovakról. Pedig ha nem is leszünk tőle vidámabbak, érdemes tenni vele egy próbát. Kritika.
Megdöbbentő részletek derülnek ki a kép történetét felkutató tanulmányából.
A vizsgálatot nehezítette, hogy a Lamborghini csaknem teljesen elégett.
