Bár a köznyelv minden szélsőséges időjárási körülményt a klímaváltozásnak igyekszik tulajdonítani, erre az átalakulásra semmilyen bizonyítékot nem találtak a tudósok – egészen eddig.
A korábbiakhoz képest is szokatlanul meleg idő köszöntött be idén júliusban és augusztus elején, több helyen olyan hőmérsékleti értékeket produkálva, amelyekre korábban még nem volt példa. Ilyen volt, mikor a portugálok 41 fokos hőségben izzadtak, az abnormális értékek okozta anomáliák miatt a világ más részén pedig többen belehaltak a forróságba.
A tudósok eddig nagyon óvatosan fogalmaztak, ha valamilyen szélsőséges időjárási körülményről volt szó. A hétköznapi ember már ennyire nem körültekintő, a köznyelvben ugyanis előszeretettel használjuk a klímaváltozásra utaló szavakat – annak ellenére, hogy nem találtak rá közvetlen bizonyítékot a területet behatóan ismerő szakemberek. Ezen a téren történt most fontos változás: a Wired beszámolója szerint Friederike Otto, az Oxfordi Egyetem Környezetvédelmi Intézetének (ECI) igazgatóhelyettese saját elemzéseit használva bizonyítható kapcsolatot vélt felfedezni a szokatlan nyári forróságot okozó hőmérsékleti értékek, valamint a klímaváltozás között.
Ehhez Otto több száz szimulációt futtatott le két éghajlati modellen. Ilyen modellekkel szokták az időjárás-jelentésekben szereplő becsléseket is megadni. Ezekben sokféle változó szerepel – például légnyomás, csapadék, szél, hőmérséklet –, és egy változó értékének átírása végül mindent befolyásol. A tudós egyik modellje a jelenlegi viszonyainkat mutatja, a másikban pedig csak egyetlen változóhoz nyúlt hozzá: az üvegházhatású gázok koncentrációját úgy állította be, mintha nem növekedett volna az 1900-as évektől kezdve. A két modellel több száz évet leszimuláltak, hogy megnézzék, milyen az időjárásunk a klímaváltozás hatásaival és milyen lenne nélküle.
A Európa északi részét sújtó hőhullám kapcsán igen egyértelmű eredmény született: az emberek által okozott globális felmelegedés hatására az elmúlt időszakban mért extrém hőmérsékleti viszonyok előfordulásának esélye duplájára ugrott. A klímaváltozás nélküli világban tehát feleekkora eséllyel lenne ilyen extrém az időjárás. A valószínűség pedig minden egyes tizedesfoknyi felmelegedés hatására tovább emelkedik.
A szakember a számításainak gyakorlati eredményét és lényegét a dohányzásról és a rákról szóló tanulmányokhoz hasonlította. Mint írta, azt nem mondhatjuk, hogy a tüdőrák egyedüli okozója a cigarettázás, de a folyamatos dohányzás és a betegség kialakulásának valószínűsége között biztosan van kapcsolat.
Kapcsolód hír, hogy a tudósok nemrég fedezték fel, hogy megrepedt az Északi-sark egyik legvastagabb egybefüggő jégtáblája.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, kövesse a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
Vasárnap hajnalban megvolt az eszkaláció, két nappal később a kapituláció is – nem így képzelnénk két atomhatalom háborúját. Irán megrogyott, de ennek a háborúnak valójában aligha van vége.
Iránnak az lehet a fő tanulság a most véget érő háborúról, hogy atomfegyver nélkül nem tudja megvédeni magát.
Ez azért furcsa, mert másfél éve még ő kérte ezt. A magyar miniszteri biztos jelezte, hogy szó sem lehet a tárgyalások felfüggesztéséről.
Alapesetben a harcsa félénk állat, azonban ha a fészkét védi vagy fenyegetve érzi magát, támadásba lendül.
Az Átlátszó által indított per tárgyalására mást küldött maga helyett a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője.
Elemzésünk a Tisza és a Fidesz első szakpolitikai vitájáról.
