Nyáron sokszor megesik, hogy a forró nappalok után az éjszakák sem hoznak érdemi felfrissülést, mivel a hőmérséklet még hajnalban is kimondottan magas marad. Ez az alacsony hőingás számlájára írható – ami a nappali maximum és az éjszakai minimum hőmérséklet közötti különbséget mutatja. És nem jók a kilátások a következő néhány évtizedben.
Az egyre szélsőségesebb időjárás mellett az sem segít, hogy az amerikai kormányok tíz év alatt teljesen leépítették a megelőzési és kárenyhítési programokat.
Bár nagyon lassan nőnek, az emberi bolygatást nem szívlelik, mégis a tudomány segítségére lehetnek a zuzmók a klímaváltozás hatásainak megértésében.
A Pilisi Parkerdő Zrt. és az Eötvös Loránd Tudományegyetem közös kutatása hívja fel a figyelmet a klímaváltozás egy újabb hatására – arra, hogy a ma még gyakorinak gondolt fajok sincsenek biztonságban, és ők is veszélybe kerülhetnek a jövőben.
A globális hőmérséklet áprilisban is történelmi csúcson maradt, ami azt jelenti, hogy folytatódott a bolygón már csaknem két éve tartó, példátlanul meleg időszak – derül ki a Copernicus Éghajlatváltozási Szolgálat friss adataiból.
A világ korallzátonyainak több mint négyötödét érintette a rekordmagas óceáni hőmérséklet okozta tömeges kifehéredés – közölték a jelenséget megfigyelő tudósok.
Bár Chris Wright szerint nincs éghajlati válság, visszautasította azokat a vádakat, amelyek szerint tagadná az éghajlatváltozást.
A szélsőséges időjárás nem kíméli a lakásokat.
Mindenkit veszélyeztet a forróság, de leginkább az időseket és a veszélyeztetett embereket. A 2 Celsius-fokos felmelegedés már halálos veszélyt jelenthet az emberekre nézve, derül ki egy friss kutatásból.
A klímaváltozás az élet legtöbb területére hatással van: a gazdaságtól az emberek környezetén át egészen az alvási szokásokig sok mindent érinthet. Azonban az egyre melegebb napoknak olyan társadalmi hatásai is vannak, amelyekről ritkábban esik szó. Ilyen a hőmérséklet-növekedés és a termékenység kapcsolata is.
Regionális szinten is megvizsgálták, hogyan melegedhet a Föld a következő évtizedekben, és kiderült: 2060-ra néhol már a 3 Celsius-fokos melegedés sem kizárt.
Akár még életed is teljesebb lehet, ha megfogadod Takács-Sánta András tanácsait, aki nem csak elméletben dolgozta ki a cselekvő remény filozófiáját, de gyakorlati ötletek tucatjaival is szolgál annak, aki szeretne enyhíteni az ökológiai katasztrófa és a fogyasztói társadalom válságán és emiatt érzett szorongásán. Ki tudja, talán nagyobb változásoknak is megágyazhat, ha vállalod az önkéntes egyszerűséget és ökologikusabb életmódra váltasz, miután meghallgattad a zCast legfrissebb adását.
A magyar válaszadók kilencven százaléka legalább egyszer szenvedett már a szélsőséges időjárás miatt egy friss felmérés szerint.
Akár 1,6 Celsius-fokkal is csökkenteni lehetne a Föld hőmérsékletét, ha gyémántport lőnének a sztratoszférába. A legnagyobb gond talán az, hogy ez elképesztően drága lenne.
Nyári vagy kora őszi meleg, esetleg egy májusi hőhullám – nemcsak a szervezetre, hanem az alvásminőségre is hatással van a magas hőmérséklet, és a klímaváltozás miatt ehhez jobb hozzászokni. Hajdu Tamás, a HUN-REN KRTK kutatója számokban mutatta meg, mennyivel alszik kevesebbet az ember a melegben, és mi várható 2050-re.
Az elmúlt 150 év felszíni vízhőmérsékleteinek változásait vizsgálták a kutatók a Pannon Ökorégióban, és több esetben is jelentős mértékű melegedést tapasztaltak – főleg az 1980-as évektől kezdődően.
Idén nyáron egy minden korábbinál hosszabb hőhullám uralta a Kárpát-medence időjárását, melynek gazdasági és egészségügyi hatásait még nem ismerjük pontosan. Azt elemeztük, hogyan alakíthatják át a hőhullámok a városi életet, és mit kell tenni azért, hogy Budapest évtizedek múlva is élhető legyen.
Amikor hurrikánok csapnak le, az állatkertek és akváriumok gyors intézkedésekkel védik a veszélyeztetett állatokat. A mentési terveket és a speciális menedékhelyeket folyamatosan fejlesztik, hogy alkalmazkodni tudjanak az éghajlatváltozás miatt egyre szélsőségesebb időjárási viszonyokhoz.
Az éghajlatváltozás a hőmérséklet és a csapadék éven belüli eloszlásában is komoly átalakulást hozhat, állapították meg a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont tudósai.
Rejtett ősi erdőt fedeztek fel brit kutatók egy olyan, szélfútta és kopár szigeten, ahol a korábbi ismeretek szerint emberemlékezet, sőt annál régebb óta nem nőtt fa.
