A hazai közvélemény nagyobbik része számára egyelőre alighanem ismeretlenül cseng az iBorderCtrl neve, pedig az Európai Unió által kigondolt, újfajta határellenőrzési megoldás már hónapok óta működik – többek közt

nálunk is, igaz, csupán kísérleti jelleggel.

A teljes egészében EU-s pénzek révén finanszírozott projekt lényege egy új, intelligens határellenőrzési rendszer kialakítása a schengeni határoknál, hogy az EU-ba belépni kívánok azonosítása egyrészt egyszerűbb, másrészt gyorsabb legyen. A szimpla biometrikus azonosításnál jóval többet kínáló rendszer működése a következők szerint zajlik: az utazóknak egy online applikációt használva előre fel kellene tölteniük az útlevelük fényképét és az EU-ba lépéshez szükséges dokumentumokat, majd egy webkamera használatával személyre szabott kérdésekre kellene válaszolniuk, amelyeket egy számítógép animált határőr tenne fel nekik. A mesterséges intelligencia ezután a webkamera felvételei, és az arckifejezések kielemzése alapján

azt is meg tudná mondani, hogy az illető hazudott-e vagy sem.

Az iBorderCtrl legfőbb ereje a kétfázisú ellenőrzés, melynek első fele a már említett online átvilágítás, a második viszont már a határon zajló vizsgálat. A második ellenőrzéshez a határellenőrök kézi eszközöket kapnának, amelyekkel újra beazonosítanák az illetőt, ujjlenyomatvétel és vénaszkennelés után pedig a program újrakalkulálná az adott utazó által jelentett kockázatot, a határőrök pedig csak ezután vennék át az eljárást az automatizált rendszertől.

Hibás értékelés – de hogy?

A jelenleg Magyarországon is tesztelés alatt álló iBorderCtrl önkéntes alapon használható. Az most aligha fontos, hányan vették eddig igénybe, hiszen sokkal inkább az eredményei miatt éri meg beszélni róla. A The Intercept újságírói maguk is kísérleti egérnek álltak, csakhogy igen furcsa tapasztalatokkal gazdagodtak. Mint ugyanis cikkükből kiderült, a tesztelést végző újságírót annak ellenére is hazugnak bélyegezte, hogy

mindvégig őszinte válaszokat adott.

A tesztelőnek feltett 16 kérdésből 4-et tévesnek ítélt meg a rendszer. Az eredményeket kiértékelő magyar rendőr ezután további ellenőrzésekre vonatkozó javaslatot kapott, de a cikk szerint ezeket már nem végezték el. (Az eredményt egyébként nem osztják meg az utazóval, azt csak az igazi határőr látja. A lap egy kérelem útján jutott hozzá riporterük tesztjének másolatához.)

iBorderCtrl

Az iBorderCtrl alapját az úgynevezett Silent Talker (Csendes Beszélő) nevű hazugságvizsgáló jelenti, amely brit megalkotói szerint a világ legérzékenyebb ilyen eszköze: 80 százalékos pontossággal dolgozik, de nem elsősorban ezért érdekes. Míg ugyanis a poligráfos vizsgálat során az adott személyt bedrótozzák, a Silent Talker nem igényel ilyesmit. Elég csupán a kamerába nézni, és a szoftver az arc apró mozdulatait elemezve is képes kiszűrni, hogy

ki hazudik és ki mond igazat.

Sokan ellenzik

A Manchester Metropolitan University csapata 5 évig dolgozott a rendszeren, amely feltalálói szerint az arcmozgás emberi szem számára már láthatatlan rezdüléseit is érzékeli. A hagyományos poligráfos vizsgálat 60 százalékos sikerrátával dolgozik, ám az egész más dolgokat figyel: a hazugság által kiváltott reakciókat (izzadás, gyorsabb szívdobogás) követi szemmel.

A magyar fél mellett Lettországban és Görögországban is használt rendszer ellen korábban is tiltakoztak, és nem csak európai szakemberek. A legtöbben a begyűjtött adatok utáni helytelen következtetéseket jósoltak, de magát a vizsgálatot is éles kritika érte. Többek szerint az arc mimikájának vizsgálata önmagában nem alkalmas megállapítására, hogy valaki hazudik-e.

Az Amszterdami Egyetem igazságügyi pszichológus oktatója, Bruno Verschuere szerint nincs rá bizonyíték, hogy a hazugság olyan nyugtalan viselkedést vált ki az alanyból, amely esetleg az arcon is nyomot hagy. Lényegében ugyanezt mondta a The Interceptnek a University of Derby bűnügyi nyomozásokkal foglalkozó professzora is. Ray Bull éveken át segítette a brit rendőröket a csalás módszereinek feltérképezésével. Bull szerint nettó pazarlás pénzt ölni a technikába, mert az általa elvégzett vizsgálatok nem tekinthetők hitelesnek.

Az iBorderCtrl-t fejlesztő csapat biztos a dolgában, szerintük a schengeni övezetbe való beléptetés nem csak hazugságvizsgálatra támaszkodik, hiszen figyelembe veszi a határellenőrzési eljárás során kapott más adatokat is.

Ugyanakkor Asbóth Márton, a Társaság a Szabadságjogokért szakértője szerint a rendszer pontatlansága magában aggályos. A Népszava által idézett korábbi válasz szerint a 80-85 százalékos eredményesség is kevés, ha egy beutazás engedélyezéséről vagy megtiltásáról van szó; ráadásul adatvédelmi szempontból sem egyértelmű, hogy az őrszofter bevezetése szabályos lenne.

Az éles verzióban ugyanis például a Twitter-profilt, és azt is meg kell adniuk a beutazóknak, hol szeretnének szállást foglalni. Ilyen adatok nem feltétlenül tartoznak a hatóságokra.

A rendszer bevezetése rengeteg mindentől függ, számít egyrészt a próbaidőszak eredménye, és az abból származó visszajelzések, melyeket az Európai Bizottság is értékel majd. Azt azonban, hogy végül elérhetővé teszik-e, a tagállamokon múlik. A magyar fél amúgy nem csak kísérleti nyúl a projektben, kifejezetten kezdeményező szerepe volt – mondta a Qubitnek adott tavalyi válaszában Székely Zoltán őrnagy, az NKE tanársegédje.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.