Hosszú ideje próbálják a tudósok feltérképezni, miért alakul ki sok gyereknél az autizmus spektrumzavar, ám eddig csupán részben sikerült megválaszolni a kérdést. Az eddigi legnagyobb autizmus-kutatás során 102 gént neveztek meg, amely felelős lehet az ASD kialakulásáért, de szerepet játszik egyes agyterületek gyulladása és az immunrendszer zavara is. Most egy újabb tényezőt találtak.

Az izraeli Weizmann Tudományos Intézet (WIS) kutatói szerint az anya terhesség alatti vírusfertőzése összefüggésben lehet az autizmus kialakulásával a gyereknél. A szakemberek abból az elgondolásból indultak ki, hogy ha vemhes egereknél vírusfertőzést "szimulálnak", az segíthet megállapítani, hogy az anyaállat szervezetének immunválasza milyen hatással van az embrionális agy fejlődésére.

hvg.hu

"Noha az autizmus első jelei általában csak 2-3 éves kor környékén jelentkeznek, mégis idegi-fejlődési rendellenességnek tekintjük, ami azt sugallja, hogy a változások már az agy embrionális fejlődése során elkezdhetnek kialakulni" – mondta Orly Reiner, az intézet professzora.

A kutatók egy vírust utánzó anyaggal aktiválták a vemhes egerek immunválaszát. Amikor az egereknél 18 napig tartó vemhesség 12. napján beindították az immunválaszt, az utód autisztikus jegyeket mutatott és az agykérge – az agy lebenyeinek külső rétege – a szokásosnál vastagabb volt.

Az agykéreg fontos szerepet játszik a gondolkodás, az észlelés, a beszéd, a tudatosság és az emlékezet irányításában. Az autizmus spektrumzavar ezeket a területeket érinti.

Fülöp Máté

Azt is megnézték, hogy mi történt az embrió agykérgében közvetlenül az immunválasz aktiválását követően. Meglepetésükre azt látták, hogy mindössze hat órával a beindulása után a normálisnál több idegsejt "született". "Más szavakkal, az anyaállat megbetegedett és ez az embriókra is hatással volt" – magyarázta Lihi Ben-Reuven doktorandusz, a Molecular Psychiatry című tudományos folyóiratban publikált tanulmány másik szerzője.

Az autizmus spektrumzavar (ASD) többek között a kommunikációs képességekben, a társas viselkedésben, a normálistól eltérő magatartási szokásokban nyilvánul meg. Az ADS-sel élők érzékelése a normálistól eltérően működhet, hangokkal, érintéssel, vizuális ingerekkel vagy szociális gesztusokkal szemben csökkent vagy túlzott érzékenységet is mutathatnak.

Ha szeretne még több tudományos eredményről olvasni, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.