A hegyvidékek felmelegedése a kihalás szélére sodorhatja a görög karsztviperát (Vipera graeca) az MTA Ökológiai Kutatóközpontja tudósainak egy új kutatása szerint.
Az Oryx című tudományos szaklapban megjelent tanulmányban azt írják, a veszélyeztetett kígyófaj hegyvidéki élőhelyeinek 90 százaléka válhat lakhatatlanná a 2080-as évek végére. A kisméretű mérgeskígyó már most Európa leginkább veszélyeztetett csúszómászóinak egyike. A klímaváltozás okozta emelkedő hőmérsékletek és növekvő szárazság jelenti a legnagyobb fenyegetettséget a görög karsztvipera jövőbeli túlélésére.
Mizsei Edvárd, a tanulmány vezető szerzője szerint ennek a kifejezetten hegyi fajnak a kihalása csak a jéghegy csúcsa. "Keményen kell dolgoznunk, hogy tovább tudjon működni az ökoszisztéma és minél kisebb mértékű legyen a biodiverzitás vesztesége" – emelte ki.
A Görögországban és Albániában lévő Píndosz hegységben honos vipera alpesi és szubalpesi réteken él, a tengerszint felett 1,6 kilométeres magasságban, teljesen izolált hegycsúcsokon. Ezek az élőhelyek a leghidegebbek és legmagasabban fekvők ebben a régióban, ezért a faj alkalmazkodott a hideg környezethez és különösen érzékeny a klímaváltozásra. Az emelkedő hőmérsékletek hatására nyáron a délelőtt 10 és délután 4 óra közötti időszak már most túl meleg a vipera számára, ez negatív hatással van a táplálkozására és szaporodására. Az előrejelzések szerint az évszázad során tovább folytatódik a hőmérséklet emelkedése. A hegyeknek otthont adó Mediterrán-medence pedig várhatóan jelentősen szárazabbá válik a következő évtizedek folyamán, mivel a becslések szerint csökkenni fog az esőzés gyakorisága és a csapadék mennyisége.
Ráadásul más tényezők is veszélyeztetik a faj életterét, például az élőhelyek túllegeltetése és tönkretétele. Mindezek ahhoz is hozzájárulnak, hogy egyre kevésbé tudnak a viperák menedékre lelni a ragadozók elől. A görög karsztvipera táplálékául szolgáló fürgeszöcskék és sáskák száma is visszaesik.
A viperák megmentése érdekében a kutatók szerint kiemelt figyelmet kell fordítani az élőhelyek minőségének javítására, a zavaró tényezők csökkentésére, az emberek tájékoztatására. Mizsei Edvárd elmondta, problémát jelent az is, hogy a pásztorok olykor szándékosan ölik meg a viperákat, ha azok megharapják a juhaikat.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, kövesse a HVG Tech rovatának tudományos eredményeket is bemutató Facebook-oldalát.
Nyolc nap leforgása alatt elajándékoztak, majd eladtak egy jelenleg 300-400 millió forintot érő telket Budapest XII. kerületében – mindezt úgy, hogy a tulajdonos erről semmit sem tudott. Azóta egy konténer is megjelent a területen, a csalás áldozata pedig nem tehetne semmit egy esetleges építkezés ellen sem, mert jogilag már nem az övé a telek. A HVG információi szerint egyre több a hasonló ügy.
A miniszter szerint nem a MÁV munkatársain múlt, hogy nem tudtak előbb segítséget nyújtani a bajba került utasoknak.
Talán mindenki halott már Bugyiról és Taktaharkányról, ám ezeken kívül is rengeteg érdekes nevű település van Magyarországon. Játsszon velünk!
A viharkároknak mintegy 10-12 százalékát okozzák fakidőlések, ágtörések.
Az oroszok MS001 drónja már nem koordinátákkal dolgozik a csapás előtt, hanem maga választja ki a célpontokat.
