Olyan meleg van a hegyekben is, hogy kihalhat a karsztvipera

A hegyvidékek felmelegedése a kihalás szélére sodorhatja a görög karsztviperát (Vipera graeca) az MTA Ökológiai Kutatóközpontja tudósainak egy új kutatása szerint.

  • MTI MTI
Olyan meleg van a hegyekben is, hogy kihalhat a karsztvipera

Az Oryx című tudományos szaklapban megjelent tanulmányban azt írják, a veszélyeztetett kígyófaj hegyvidéki élőhelyeinek 90 százaléka válhat lakhatatlanná a 2080-as évek végére. A kisméretű mérgeskígyó már most Európa leginkább veszélyeztetett csúszómászóinak egyike. A klímaváltozás okozta emelkedő hőmérsékletek és növekvő szárazság jelenti a legnagyobb fenyegetettséget a görög karsztvipera jövőbeli túlélésére.

Mizsei Edvárd, a tanulmány vezető szerzője szerint ennek a kifejezetten hegyi fajnak a kihalása csak a jéghegy csúcsa. "Keményen kell dolgoznunk, hogy tovább tudjon működni az ökoszisztéma és minél kisebb mértékű legyen a biodiverzitás vesztesége" – emelte ki.

A Görögországban és Albániában lévő Píndosz hegységben honos vipera alpesi és szubalpesi réteken él, a tengerszint felett 1,6 kilométeres magasságban, teljesen izolált hegycsúcsokon. Ezek az élőhelyek a leghidegebbek és legmagasabban fekvők ebben a régióban, ezért a faj alkalmazkodott a hideg környezethez és különösen érzékeny a klímaváltozásra. Az emelkedő hőmérsékletek hatására nyáron a délelőtt 10 és délután 4 óra közötti időszak már most túl meleg a vipera számára, ez negatív hatással van a táplálkozására és szaporodására. Az előrejelzések szerint az évszázad során tovább folytatódik a hőmérséklet emelkedése. A hegyeknek otthont adó Mediterrán-medence pedig várhatóan jelentősen szárazabbá válik a következő évtizedek folyamán, mivel a becslések szerint csökkenni fog az esőzés gyakorisága és a csapadék mennyisége.

Ráadásul más tényezők is veszélyeztetik a faj életterét, például az élőhelyek túllegeltetése és tönkretétele. Mindezek ahhoz is hozzájárulnak, hogy egyre kevésbé tudnak a viperák menedékre lelni a ragadozók elől. A görög karsztvipera táplálékául szolgáló fürgeszöcskék és sáskák száma is visszaesik.

A viperák megmentése érdekében a kutatók szerint kiemelt figyelmet kell fordítani az élőhelyek minőségének javítására, a zavaró tényezők csökkentésére, az emberek tájékoztatására. Mizsei Edvárd elmondta, problémát jelent az is, hogy a pásztorok olykor szándékosan ölik meg a viperákat, ha azok megharapják a juhaikat.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, kövesse a HVG Tech rovatának tudományos eredményeket is bemutató Facebook-oldalát.

Valter Attila: Olyan versenynap nincs, hogy nem fáj

Valter Attila: Olyan versenynap nincs, hogy nem fáj

„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast legújabb adásában, ahol arról is beszélget Szilágyi Áronnal és Kenyeres Andrással, hogy milyen gondolatok futnak át az agyán egy esés után, mekkora nyomást jelentett számára a 2021-es berobbanása, és milyen hatással vannak rá a kommentek.