Az Európa és Észak-Afrika 16 országában 14 500 felnőtt bevonásával végzett kutatás arra megállapításra jutott, hogy az emberek 96 százaléka változtatna valamit a fizikai megjelenésén, ha tehetné. A válaszadók 75 százaléka fontolóra venné a teste technológia segítségével való végleges vagy legalább átmeneti tökéletesítését.

A legnagyobb arányban az olaszok vennék fontolóra az embertökéletesítést (82%) – amitől a kétharmados eredménnyel a magyarok sem állnak messze –, a legkisebb arányban pedig a britek (33%).

Néhány válaszadó egyenesen azt nyilatkozta, hogy szeretne okostelefont hozzákapcsolni a testéhez.

A magyarok legtöbbje világosan kifejezésre juttatta, hogy szerintük az embertökéletesítésnek az emberiség javát kell szolgálnia, ezen belül tízből hat válaszadó (62%) mondta azt, hogy az életminőség javítására kellene használni. A magyarok általában véve úgy gondolják, hogy bármely embertökéletesítés céljának az általános fizikai egészségi állapot (43%) vagy a látás (42%) javításának kell lennie, de közel harmaduk (31%) egyszerűen csak vonzóbb testre vágyik.

A vonzóbb test elérése érdekében végzett tökéletesítés a nők több mind harmada (36%) számára volt vonzó, míg a férfiaknál csak a válaszadók negyede (25%) érzett így. A férfiakat ugyanakkor sokkal jobban érdekelte az, hogy erősebbek legyenek (23%), mint a nőket (18%).

Érthető aggodalmak, állami szabályozások

Az egyesült királyságbéli és a franciaországi felnőttek a legszkeptikusabbak az embertökéletesítést illetően, a britek 36%-a és a franciák 30%-a ellenzi az ötletet. Franciaországban a felnőttek több mint a fele (53%), és az Egyesült Királyságban ugyancsak a felnőttek több mint a fele (52%) véli úgy, hogy az embertökéletesítés káros lesz a társadalomra nézve. Ez az arány jóval magasabb a többi válaszadónál mért átlagnál, ami 39%.

Vannak azonban még kétségek ezzel kapcsolatban, hiszen a résztvevők tartottak attól, hogy a tökéletesítés a gazdagok kiváltsága lesz (43%), és vannak, akik inkább amiatt aggódnak, hogy a testüket meghekkelhetik a kiberbűnözők (26%).

[Chipeket ültetett magába, hogy ne kelljen bajlódnia a jelszavakkal]

Marco Preuss, a Kaspersky globális kutató-elemző csapatának Európáért felelős igazgatója szerint érthető a fokozott érdeklődés, de a gyanakvás is. „Az embertökéletesítés rajongói már most is a lehetőségek korlátait feszegetik, ám általánosan elfogadott szabványokat kell meghatározni annak érdekében, hogy a tökéletesítésből úgy hozhassuk ki a legtöbbet, hogy eközben a legkevesebb kockázattal járjon.”

A Kaspersky megbízásából megkérdezettek csaknem fele (47%) azon a véleményen volt, hogy az embertökéletesítést a kormányoknak kellene szabályozniuk. A kormányzati beavatkozást a legnagyobb mértékben az Egyesült Királyság válaszadói támogatják (77%), a legkevésbé pedig a görögök (17%).

David Jacoby, a Kaspersky szenior biztonsági kutatója a felmérés eredményéről elmondta, a történelem során elég példát láthattunk arra, hogy az új technológiákat rossz célokra használták fel, bár ezek a technológiai fejlesztések általában véve hasznosak voltak az emberiség számára. "Biztos vagyok benne, hogy az embertökéletesítéssel is ez lesz a helyzet. Ezért aztán ébernek kell lennünk, és ügyelnünk kell a visszaélések vagy a támadások formájában jelentkező fenyegetésekre, hogy a biztonság ne csak egy megkésett gondolat legyen, amikor az embertökéletesítés mindennapos rutinná válik."

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.